Kálium-kromát
Kálium-kromát | |
IUPAC-név | Kálium-kromát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7789-00-6 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | K2CrO4 |
Moláris tömeg | 194,19 g·mol−1 |
Megjelenés | Sárga, szagtalan, por |
Sűrűség | 2,73 g/cm³, 18 °C[1] |
Olvadáspont | 965 °C[1] |
Forráspont | 1000 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | Jó, 637 g/l (20 °C)[1] |
Veszélyek | |
MSDS | Chemical Safety Data |
EU osztályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N), Karcinogén (Kat. 2), Mutagén (Kat. 2)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R49, R46, R36/37/38, R43, R50/53[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-kromát (képlete K2CrO4) egy szervetlen vegyület, a krómsav káliumsójának tekinthető. Citromsárga színű, rombos szerkezetű kristályokat alkot. Jól oldódik vízben, 100 g vízben 20 °C-on 63 g, 100 °C-on 87 g oldódik fel. Alkoholban oldhatatlan. A vegyület vizes oldata enyhén lúgos kémhatású. Az oldat íze fémes, fanyar. Mérgező vegyület.
Élettani hatása
[szerkesztés]Mérgező. A bőrön fekélyeket okozhat. Karcinogén és mutagén hatású.[1]
Előállítása
[szerkesztés]A kálium-kromát kálium-dikromátból állítható elő. Ennek az oldatához kálium-karbonátot adnak, amíg meg nem szűnik a gázfejlődés.
Az ipari előállítása krómvaskőből indul ki. Ezt porítják, kálium-karbonát és mészkő porával keverik, majd levegőn hevítik. A kálium-kromátot kálium-karbonát oldattal kilúgozzák, majd az oldatot bepárolják.
Ha nátrium-karbonátot használunk ugyanezzel a módszerrel nátrium-kromátot nyerhetünk.
Felhasználása
[szerkesztés]Más krómvegyületek és krómtartalmú pigmentek előállítására használják. Az analitikai kémiában vegyszerként alkalmazzák, illetve indikátornak használják az ezüst térfogatos meghatározásakor.
Források
[szerkesztés]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret