Irapuato
Irapuato | |||
| |||
Becenév: Capital mundial de las fresas (A világ eperfővárosa) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Mexikó | ||
Állam | Guanajuato | ||
Község | Irapuato | ||
Alapítás éve | 1547 | ||
Irányítószám | 36590–36899 | ||
Körzethívószám | 462 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 592 953 fő (2020)[1] | ||
Agglomeráció | 790 172 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1720–1730 m | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 20° 40′ 27″, ny. h. 101° 20′ 51″20.674167°N 101.347500°WKoordináták: é. sz. 20° 40′ 27″, ny. h. 101° 20′ 51″20.674167°N 101.347500°W | |||
Irapuato honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Irapuato témájú médiaállományokat. |
Irapuato nagyváros Mexikó középső részén, Guanajuato államában, a több államra kiterjedő Bahío nevű vidék egyik fontos települése. Magának a városnak a lakossága 2010-es adat szerint csak 381 000 fő volt, de a hozzá tartozó, 2 községből álló agglomeráció csaknem 800 000 fős.[2] Irapuato és környéke világszerte híres epertermesztő vidék, ezért a települést nevezik a „világ eperfővárosának” is.[3][4]
Földrajz
[szerkesztés]Elhelyezkedés
[szerkesztés]Irapuato Mexikó középső részén fekszik, Guanajuato állam közepétől délnyugatra. A Vulkáni-kereszthegység által körülvett medence, ahol a város elterül, mintegy 1700–1800 méteres tengerszint feletti magasságban található, talaja és éghajlata a mezőgazdaságnak kedvez. A város környékén számos kialudt vulkán kúpja emelkedik, a Cerro Arandas közvetlenül a település északnyugati határán. Ennek lábánál folyik el Irapuato fő folyója, a Guanajuato.[5]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata meleg és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőmérsékletet, de a havi átlagok a januári 15,2 °C és a májusi 23,7 °C között változnak. A téli hónapokban gyenge fagy is előfordul, az eddig mért legalacsonyabb érték -3 °C volt. A csapadék évi mennyisége átlagosan 645 mm, azonban eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó négy hónapos időszakban hull a teljes mennyiség mintegy 82%-a, a téli hónapok pedig nagyon szárazak.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,0 | 35,0 | 35,0 | 38,0 | 42,1 | 38,0 | 35,0 | 32,0 | 34,0 | 33,5 | 33,0 | 32,0 | 42,1 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 24,4 | 26,3 | 29,1 | 31,1 | 32,3 | 30,2 | 28,2 | 28,0 | 27,5 | 27,1 | 26,3 | 24,9 | 28,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 15,2 | 16,7 | 19,4 | 21,8 | 23,7 | 23,2 | 21,6 | 21,4 | 20,9 | 19,5 | 17,5 | 15,9 | 19,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 7,1 | 9,6 | 12,5 | 15,1 | 16,1 | 15,1 | 14,9 | 14,3 | 11,8 | 8,7 | 6,9 | 11,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −2,5 | 0,0 | 4,0 | 5,0 | 10,0 | 6,5 | 9,0 | 4,8 | 2,0 | 0,0 | −2,0 | −3,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 5 | 4 | 10 | 31 | 117 | 164 | 142 | 106 | 38 | 10 | 8 | 645 |
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[6] |
Közlekedés
[szerkesztés]A város igen jelentős közlekedési csomópont, két szövetségi főút is áthalad rajta: az egyik egész Mexikó egyik legfontosabb útja, a Ciudad Juárezt Mexikóvárossal összekötő 45-ös, a másik a 90-es, mely Irapuatót Zapotlanejóval köti össze. Emellett a néhány kilométerre fekvő Salamancában indul a 43-as főút is, mely Moreliáig vezet.[7]
A városnak saját nemzetközi repülőtere nincs, a legközelebbi ilyen létesítmény a Silao és León között található Del Bajío nemzetközi repülőtér, mintegy 40 km-re fekszik Irapuatótól észak-északnyugati irányban.[8]
Népesség
[szerkesztés]Ahogy egész Mexikóban, Irapuato szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]
Év | Lakosság (Irapuato város) | Lakosság (Irapuatói agglomeráció) |
---|---|---|
1990 | 265 042 | 567 226 |
1995 | 299 604 | 633 764 |
2000 | 319 148 | 666 788 |
2005 | 342 561 | 696 726 |
2010 | 380 941 | 790 192 |
Története
[szerkesztés]A területre 1200 körül érkeztek az első lakók, méghozzá a csicsimék törzs tagjai. Ahol ma a város található, korábban a Guanajuato és a Silao folyók vizéből kialakult tó terült el, az első lakók ennek partján telepedtek meg és vadászattal, halászattal és – kezdetleges fejlettségi szinten – mezőgazdasággal foglalkoztak. A spanyol hódítók 1556–1557 körül érkeztek ide, köztük Vasco de Quiroga, aki azonnal elkezdte a hittérítő munkát. A település 1589-ben kapta a San Marcos Irapuato nevet, mely mára Irapuatóra rövidült. Ez a szó a purepecsa (taraszkó) nyelvű Jiricuato szóból ered, melynek jelentése: „Alacsony házak helye”.[9]
Irapuato ezután sokáig kis településként élte életét, az igazi fejlődés a 19. század elején kezdődött el, amikor Agustín de Iturbide (a későbbi Ágoston császár) 1811 és 1816 között itt települt le. Elrendelte a mocsarak kiszárítását, a Silao folyó szabályozását, utcákat köveztetett le, városőrséget szervezett, fejlesztette a kézművesipart és a mezőgazdaságot, újra felvirágzott a kertkultúra és a méhészet, valamint a (főként vallásos) oktatás.[10]
A függetlenség kivívása után 1826. március 8-án emelkedett villa rangra a település, és néhány hét múlva megindult a postai szolgáltatás is. 1833-ban azonban nagy kolerajárvány pusztított Irapuatóban, ez némileg visszavetette a fejlődést.
Az 1852-es év igen fontos a város történetében: Nicolás Tejada ekkor hozott be Franciaországból 24 tő epret, melyeket érdekességképpen elültetett a Moussier nevű helyen a Silao folyó partján (a mai Díaz Ordaz útnál). Innentől kezdve lassacskán egyre jobban elterjedt a gyümölcs termesztése a környéken, olyannyira, hogy mára Irapuato vált a „világ eperfővárosává”.
1863-ban a francia megszállók a Szent Antal-templom közelében elterülő erdőben rendezkedtek be, azóta nevezik ezt a területet Bosque de las Francesesnek, vagyis A franciák erdejének. 1864-ben Miksa császár, 1867-ben pedig Sarolta császárné látogatott el a városba. 1880-ban megnyílt az környék első vasútvonala, mely Celayával kötötte össze a települést. A század végén, 1893. november 7-én kiadott állami rendelet emelte ciudad rangra az addigi villát, ekkor vált neve véglegesen csak Irapuatóvá.[9]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]Műemlékek, emlékművek, terek, parkok, múzeumok
[szerkesztés]A történelmi belvárosban számos régi műemlék épület található. Templomai közül kiemelkedik a 16. századi Szent József-templom, az ugyanebből a korból származó Templo del Hospitalito, a 17. századi Parroquia del Centro, a 19. század végi Szent Ferenc-templom és a barokk Templo de Nuestra Señora de la Soledad.[4] Világi épületei közül a legjelentősebbek a községi palota (az egykori Colegio de la enseñanza), a kormányzati palota és az Allende és a 5 de febrero utcák sarkán álló ház.[9] Érdekes látnivalók még a 17. századi, egyetlen kőből kifaragott kereszt, a Plaza de los Fundadores téren álló szoborkompozíció, a Plazuela Juan Álvarez téren álló régi, kőből faragott napóra és a város központi parkja (a Jardín Hidalgo vagy Jardín Principal).[4]
Legfontosabb múzeuma a Museo de la Ciudad, amely egy 18. századból származó épületben számos kiállítással rendelkezik: fegyvereket, régészeti leleteket, régi tárgyakat, katonai egyenruhákat, fal- és olajfestményeket és egyéb művészeti alkotásokat is láthatunk itt.[11]
Rendezvények
[szerkesztés]Irapuato legfontosabb rendezvénye a tavasszal tartott eperexpó vagy eperfesztivál, ami már régen túlnőtte az eper által meghatározott kereteket: ma már a mezőgazdasági, ipari és kézművestermékeket bemutató kiállítások mellett számos művészeti, kulturális, színházi, zenés és táncos program várja az érdeklődőket, valamint rendeznek kakasviadalokat és lovas charreadákat is.
Február 15-én tartják a városalapítás emlékünnepét, ahol szintén kulturális és művészeti bemutatókat és előadásokat, valamint sportrendezvényeket rendeznek. Ehhez hasonlít, csak több zenei és színházi programmal tarkított rendezvény a májusban tartott Festival de Eraitzicutzio, novemberben pedig jazzfesztivált tartanak.[4]
Sport
[szerkesztés]A város egykor sikeres labdarúgóklubja a Club Deportivo Irapuato,[12] mely hosszú évekig szerepelt az első osztályú bajnokságban, de 2013-ban még a másodosztálytól is búcsúztak, amikor felvásárlás során Zacatepec de Hidalgo városába költöztek, így a Club Zacatepec jutott hozzá a másodosztályban való szereplés lehetőségéhez.[13] Az Irapuato stadionja az Estadio Sergio León Chávez, amelyben az 1986-os labdarúgó-világbajnokság több mérkőzését is rendezték, köztük a fájdalmas emlékű Magyarország–Szovjetunió összecsapást is.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://seieg.iplaneg.net/seieg/doc/Principales_Resultados_EI_2015_1452885251.pdf
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ Ciudad de Irapuato, Capital Mundial de las Fresas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 22.)[halott link]
- ↑ a b c d Irapuato turisztikai látványosságai a CONACULTA oldalán. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ INEGI – Irapuato község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ SCT adatbázis – Guanajuato állam útjai (spanyol nyelven) (PDF). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A repülőtér az aeropuertos.net oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ a b c E-Local kormányzati oldal – Irapuato község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)[halott link]
- ↑ Agustín de Iturbide, conservó la integridad de Irapuato (spanyol nyelven). [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ A múzeum a CONACULTA oldalán. (Hozzáférés: 2013. május 27.)[halott link]
- ↑ A csapat honlapja (spanyol nyelven). [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ Ascenso avala cuatro nuevos clubes;Zacatepec va por Irapuato (spanyol nyelven). [2013. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Mexikó, Irapuato, 0-6. (Hozzáférés: 2013. május 22.)