A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4–0-s vereséget szenvedett. A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.[9]
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották.[10][11] A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt. Az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4–0-s vereséggel zárult. Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott. 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába. Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek. 1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Ráadásul a NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország) sportolói nem vehettek részt.
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet, az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett. Egy évvel később európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően. 1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Máig ez az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb arányú veresége.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán). Ezzel végérvényesen befejeződött az Aranycsapat pályafutása.
1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem. A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották. A 2020–2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. A csoportot első helyen zárták, ezzel feljutottak az A ligába.[12] 2020 őszén az elhalasztott Eb-pótselejtezőn előbb Bulgáriát idegenben, majd Izlandot hazai pályán legyőzve a válogatott kiharcolta az Európa-bajnokságon való szereplés jogát.[13] A hónap végén a csapat utolsó két Nemzetek Ligája-mérkőzésén négy pontot szerzett a szerbek és a törökök ellen, ezzel pedig feljutott az A-divízióba.[14]
A magyar válogatott 2022-ben
Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédőPortugália, az aktuális világbajnokFranciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3–0-s vereséget szenvedett a válogatott.[15] A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1–1 lett.[16] A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette. A válogatott két döntetlennel és egy vereséggel esett ki az Eb-ről.[17]
2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak.[18] 2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek.[19] Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a válogatott, amire korábban sosem volt példa.[20]
↑ abAz olimpiai játékokon kezdetben csak amatőr játékosok vehettek részt. Mivel Magyarországon csak 1926-ban indult a profi labdarúgó-bajnokság, az 1912-es és az 1924-es játékokon a magyar válogatottat nem érintette a korlátozás.
↑Az első világháború vesztes országait nem hívták meg az antwerpeni olimpiára.
↑Csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpián, de a magyar labdarúgók rendelkeztek úgynevezett látszatállásokkal, így ez a korlátozás nem érintette őket. Később további korlátozást is bevezettek, nem nevezhettek az előző világbajnokságon vagy annak selejtezőin pályára lépett játékosokat sem. Nincs rá biztos forrás, hogy 1952-ben élt-e már ez a szabály, de a magyar válogatott az 1950-es világbajnokságnak még a selejtezőin sem indult, ezért az olimpián a legerősebb összeállításával állhatott ki.
↑ abcdAz előző világbajnokságon vagy annak selejtezőin pályára lépett játékosok nélkül.
↑Magyarország más szocialista országokhoz hasonlóan lemondta a részvételt az 1984-es Los Angeles-i olimpián, de a labdarúgó-válogatott már előtte kiesett a selejtezőben.
A FIFA1993 augusztusában közölt először világranglistát, és ezt követően meghatározott rendszerességgel frissítik a rangsort, általában havonta.
Az alábbi táblázat mutatja Magyarország helyezéseit 1993 augusztusa óta. Zárójelben az adott ranglista szerinti pontszám található. A grafikonon feltüntettük az egyes szövetségi kapitányok időszakát.
1 1999 januárjától megváltozott a pontszámítás módja.
2 2006 júliusától megváltozott a pontszámítás módja. Revised FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA.com, 2018. február 15. [2017. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Az első Ausztria–Magyarország válogatott mérkőzést Bécsben rendezték 1902-ben. Ez volt a legelső olyan válogatott mérkőzés, melyet nem két brit csapat játszott egymással.
Magyarország volt az első nem Egyesült Királyságbeli válogatott, akinek sikerült legyőznie Angliát a Wembleyben a legendássá vált 6–3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7–1 arányban. A újabb győzelem kapcsán úgy élcelődött a sportsajtó, hogy egy hétre jöttek az angolok, de hét-eggyel mentek.[22]
Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat. A második helyen a brazil edző Vicente Feola (1955–1966) áll 71,88%-kal (46 győzelem, 12 döntetlen, 6 vereség).
Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében. Kocsis Sándor öt mérkőzésen elért 11 gólja (2,2 gól/mérkőzés) azóta is egyéni rekordnak számít.
Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4–2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be. A harmadik helyen Brazília (2153 pont), a negyediken Spanyolország (2142 pont) áll.
A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több, 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania. A rekordot az NSZK elleni 1954-es vb-döntő törte meg.
A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez,[23] fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. A 20-30 években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A 2010-es világbajnoksági selejtezőn pályára lépett a csapat piros mezben, nadrágban és zöld sportszárban. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus. A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit. 1901–1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordtak, ezután divatossá vált a V nyakú mez is. Majd miután hivatalos sportszergyártók szolgálták ki a csapatot szezonális divat szerint készített mezt hordtak.
A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989). Az első jelkép a Kossuth címer volt, illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot. A 30 évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták, illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén. 1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhasrészének közepére majd ezt váltotta '56 után a "Kádár-címer". A Rendszerváltás után visszakerült a válogatott mezére a Szent Koronás címer.
A szövetségi kapitány jelenleg Marco Rossi. A legtöbb mérkőzésen Baróti Lajos ült a kispadon, két időszak alatt összesen 117-szer. Szintén ő irányította a csapatot a legtöbb nagy tornán (1958, 1962, 1966 és 1978 vb, 1964 Eb). Tíz kapitányt neveztek ki több alkalommal is, legtöbbször Minder Frigyest (négyszer). A legalább tíz mérkőzésen szereplő kapitányok közül a legsikeresebb az Aranycsapat edzője, Sebes Gusztáv volt, az ő vezetésével a válogatott mérkőzéseinek 74,2%-át megnyerte. A legnagyobb sikert, a világbajnoki ezüstérmet Dietz Károly (1938) és Sebes Gusztáv (1954) vezetésével érte el a válogatott.
Magyarország
Ausztria 5–0 Magyarország 
Oroszország 0–12 Magyarország 
Magyarország 13–1 Franciaország 
Magyarország 12–0 Albánia 
Nagy-Britannia 7–0 Magyarország 
Németország 7–0 Magyarország 
Hollandia 8–1 Magyarország 
Törökország
Koszovó
40'
Izrael
Svájc
Bosznia-Hercegovina
1930
1934
1938
1950
1958
1962
1970
1978
1982
1994
2002
2010
2014
2022
2034
1964
1972
1976
2012
2020
(formátumváltozás)
2025
Berlin
Helsinki
Melbourne
Montréal
Moszkva
Szöul
Athén
Peking
Irak
Albánia
Bulgária
Csehszlovákia
NDK
Románia
Egyiptom
