III. Miksa osztrák főherceg

Ez a szócikk az osztrák főhercegről szól. Hasonló címmel lásd még: III. Miksa (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

III. Miksa osztrák főherceg
Maximilian von Östterreich
Ragadványneve	Maximilian der Deutschmeister
Tirol hercegesített grófja
Uralkodási évei	1590 – 1618
Elődje	II. Ferdinánd
Utódja	V. Lipót
Német Lovagrend nagymestere
Uralkodási évei	1590 – 1618
Elődje	Heinrich von Bobenhausen
Utódja	Károly József főherceg
Hátsó-Ausztria főhercege
Uralkodási évei	1602 – 1618
Elődje	II. Ferdinánd
Utódja	V. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg-ház
Született	1558. október 12.[1] Bécsújhely
Elhunyt	1618. november 2. (60 évesen)[2] Bécs[3]
Nyughelye	innsbrucki dóm
Édesapja	II. Miksa német-római császár
Édesanyja	Habsburg Mária infánsnő
Testvére(i)	Habsburg Anna főhercegnő Habsburg Erzsébet főhercegnő Habsburg Margit főhercegnő Rudolf magyar király Habsburg Ernő főherceg II. Mátyás magyar király VII. Habsburg Albert főherceg Habsburg Vencel főherceg
III. Miksa osztrák főherceg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Miksa osztrák főherceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Miksa (Bécsújhely, 1558. október 12. – Bécs, 1618. november 2.), osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere (Maximilian der Deutschmeister).

Miksa főherceg édesapja II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt, édesanyja spanyolországi Mária hercegnő, V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek ötödik fiaként született Bécsújhelyen, Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.

Bátyjához, Mátyáshoz hasonlóan Bécsben nevelkedett, amely város - II. Fülöp udvarához képest - felekezetileg sokkal nyitottabb volt, ami részben politikai érdeklődésére is hatással volt.

1585-től ő volt a Német Lovagrend koadjutora, majd 1590-től nagymestere (németül: Grossmeister des Deutschen Ordens)^[4] és a Porosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigre szekularizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évtizedekkel korábban áttért a protestáns hitre.

Miksa Jagelló Annának, II. („Dobzse”) Ulászló magyar király leányának az unokája volt. Ulászlónak IV. Kázmér lengyel király volt az apja, aki a Piast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezért jelölték Miksát 1587-ben a Lengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király, Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt, III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg később Lengyel Zsigmond néven király felé hajlottak, aki ilyen szempontból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonult Lengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek a byczynai csatában a Jan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csak V. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon. 1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának, II. Rudolf császár tétlensége ebben az ügyében hozzájárult rossz hírnevéhez. Ebből kifolyólag 1593-tól 1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak, Alsó-Ausztria urának a gyámja. Ebből kifolyólag 1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat, II. (Tiroli) Ferdinánd osztrák főherceget hátsó-ausztriai birtokain, ahol az ellenreformáció támogatójaként lépett fel. Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.

Részt vett a tizenötéves háborúban. 1594-ben Horvátországba vezetett hadjáratot, 1595-ben egy dél-magyarországi hadjáratban vett részt. 1596-97-ben ő volt a magyarországi császári hadak főparancsnoka.^[5]

A Mátyás és Rudolf közötti viszályban megpróbált közvetíteni. Visszautasította Mátyás javára a választófejedelmek által felajánlott német királyi címet.^[5]

Miksa legismertebb hagyatéka a barokk osztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek a klosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő 1835-ig.

• Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990.

Előző uralkodó: Heinrich von Bobenhausen

A Német Lovagrend nagymestere 1590 – 1618

Következő uralkodó: Károly József főherceg

Előző uralkodó: II. Ferdinánd

Tirol (hercegesített) grófja 1602 – 1618

Következő uralkodó: V. Lipót