Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Gyertyánpatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyertyánpatak (Hrabovčík)
Gyertyánpatak címere
Gyertyánpatak címere
Gyertyánpatak zászlaja
Gyertyánpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1548
PolgármesterSergej Vasilenko
Irányítószám090 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület7,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″49.281667°N 21.556944°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″49.281667°N 21.556944°E
Gyertyánpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyertyánpatak (1899-ig Hrabovcsik, szlovákul: Hrabovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 3 km-re dél-délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 16. században keletkezett akkor, amikor területére a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek. 1548-ban „Hrabochyk” alakban említik először. 1567-ben „Hraboczik” a neve. 1618-ban a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. század második évtizedében főként a járványok miatt teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 52 házában 299 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVCSIK. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, földgyei középszerűek, réttyei hasznosak.[2]

1828-ban 63 háza volt 475 lakossal, akik főként idénymunkákból éltek. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabovcsik, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 5 romai, 564 görög kath., 8 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Ut. p. Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett.

A háború után sok lakója kivándorolt. A faluban elterjedt volt a kosárfonás mestersége. Lakói részben Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 349, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 329 lakosából 279 szlovák 29 ruszin és 19 ukrán volt.

2011-ben 333 lakosából 255 szlovák, 44 ruszin és 14 ukrán volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]