Balázs (keresztnév)

Ez a szócikk a Balázs keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs (település).

A Balázs^[1] az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.^[2] Női párja: Blazsena.

A nevet sokan a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.^[3] Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.^[3]

A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált.^[3] Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.^[2][4][5]

• február 3.^[2]

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.^[3]

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végezték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.^[3]

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra jártak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek.^[3] Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.^[3]

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.^[3]

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák a madarakat.^[3]

Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.^[3]

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.^[3]

• Blaise (francia)
• Błażej (lengyel)
• Blažej (cseh)
• Blasius (német)
• Biagio (olasz)
• Blaise (angol)
• Blas (spanyol)
• Балаж (szerb)

• Aradi Balázs színész
• Szent Balázs örmény származású katolikus püspök, vértanú (3–4. század)
• Biagio Antonacci olasz énekes
• Blase Joseph Cupich bíboros, chicagói érsek
• Blaise Matuidi francia labdarúgó
• Blaise Pascal matematikus, fizikus, filozófus
• Blás Riveros paraguayi labdarúgó
• Beliczai Balázs előadóművész, humorista
• Boda Balázs festőművész
• Bölkény Balázs magyar színész
• Bruckmann Balázs színész, lemezlovas
• Bús Balázs politikus
• Déri Balázs egyetemi tanár, költő, latinista
• Diószegi Balázs festőművész
• Dzsudzsák Balázs labdarúgó
• Hajdú Balázs humorista
• Horváth Balázs politikus, az Antall-kormány első belügyminisztere
• Kiss Balázs kalapácsvető olimpiai bajnok
• Kovalik Balázs rendező
• Magyar Balázs hadvezér
• Medveczky Balázs magyar színész, zenész
• Mezei Balázs magyar vallásfilozófus
• Nagy Balázs birkózó, magyar bajnok
• Nagy-Laczkó Balázs író, régész
• Németh Balázs motorversenyző
• Orbán Balázs báró, szabadságharcos, történész, szociográfus
• Pataki Balázs humorista
• Sebestyén Balázs műsorvezető
• Simonyi Balázs magyar színész
• Szántó Balázs magyar színész
• Szappanos Balázs, irodalomtörténész
• Szokolay Balázs zongoraművész, tanár
• Szuhay Balázs színművész, parodista, kabarészerző
• Vellner Balázs zenész, dobos
• Kelemen Balázs magyar bokszoló, a WBF nemzetközi bajnoka
• Taróczy Balázs nemzetközi szintű teniszező, edző, sportvezető, szakkommentátor
• Tóth Balázs a Videoton FC labdarúgója
• Tóth Balázs a Budapest Honvéd FC labdarúgója

A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki: Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó, Bacsó, Balcsa, Balics, Balka, Balkai, Balló, Balsa, Balsai, de eredeti formájában is gyakran fordul elő.

• Balázs, Balázsfa, Balázsfalva, Balázstelke, Szentbalázs, Zalaszentbalázs települések

• Hűbele Balázs Arany László A délibábok hőse című verses regényének fő alakja
• József Attila Altató című versének címzettje. A verset Ottó Ferenc zeneszerző rendelte meg unokaöccse, Gellért Balázs születése után.^[3]
• Babits Mihály Balázsolás című versében a beteg költő Szent Balázst hívja segítségül, hogy gyógyítsa meg a gégerákból.

A közmondásokban és szólásokban szereplő Balázsok általában rossz tulajdonsággal bírnak:

• (Hű!) bele (neki) Balázs, lovat ád (az) Isten: akkor mondják, ha egy dolognak mindenképpen mennie kell, de így hívják az elhamarkodottan cselekvő embert és a túlzó derűlátást is csúfolták ezzel a szólással.^[3]
• Beszélj vele, Balázs a neve vagy Adósa Balázsnak: olyankor mondták, ha valaki hiába beszélt valakinek, mert az úgy viselkedett, mintha féleszű lenne.^[3]
• Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét: olyan ember, aki nem arról beszél, amiről szó van^[3]
• Úgy becsüli, mint Balázs a gatyáját: olyan emberre mondták, aki valamivel gyalázatosan bánik^[3]
• Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére: az elkésőre mondták^[3]

• balázsló: egy zöld szitakötőféle neve
• balázsol: egy néhány vidéken ismert, nem túl kellemes pajkos játékot jelent, amikor a legények két bot közé teszik egy társuk fejét, majd arculütik vagy megcsavarják az orrát.^[3]

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Tarján Tamás: Balázs (Helikon kiadó, Budapest, 1992) ISBN 963-208-221-4
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250