Újülés
Újülés (Chudá Lehota) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Báni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1400 | ||
Polgármester | Milan Daniš | ||
Irányítószám | 956 38 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 226 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 223 m | ||
Terület | 3,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 12′48.650000°N 18.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 12′48.650000°N 18.200000°E | |||
Újülés weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újülés témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A települést 1400-ban "Wyiles", "Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása létezett. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza állt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.
Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tűze, és épűletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységű."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Népessége
1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.
2011-ben 201 lakosából 198 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Külső hivatkozások