„Terah” változatai közötti eltérés

	Terah
Született	Vallási alak, a zsidó időszámítás szerint 1682 évvel a teremtés után
Szülei	Nákhor és Milkah
Felesége	ismeretlen
Közös utód	Ábrahám Nákhor Hárán
2. felesége	ismeretlen
Közös utód	Sára
Elhunyt	1887 évvel a teremtés után (a zsidó időszámítás szerint); Haran
Szerepe	Pátriárka

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2020. április 1., 18:17-kori változata

Terah (másként Tháré, Táré, Terach, Terakh; héberül תֶּרַח / תָּרַח, Teraḥ / Táraḥ; jelentése kőszáli kecske, vadkecske vagy vándor, vándorló) volt Ábrahám atyja a Héber Bibliában mind a négy ábrahámi vallásban (a judaizmusban, a kereszténységben, az iszlámban és a Bahá’í vallásban).

Terah a Bibliában

A Teremtés könyve leírja Terah családfáját. Eszerint Terah apja Nákhor volt, aki Sérug, Réu, Péleg, Héber, Séláh, Arpaksád, Sém és Noé leszármazottja volt.^[1]

Mózes első könyve leírja azt is, hogy Terahnak három fiúgyermeke született: Ábrám (később Ábrahám), Nákhor és Hárán. A későbbiekben derül fény arra, hogy Sára, Ábrám majdani felesége is Terah gyermeke.^[2] A Teremtés könyvében maga Ábrahám jegyzi meg, hogy Sára tulajdonképpen saját féltestvére, Terah egy másik asszonyától származik. A Biblia úgy írja, hogy Terah valahol Babilon földjén élhetett a khaldeus Ur városában. Ebben a városban halt meg Hárán nevű gyermeke, aki így apjára hagyja Lót nevű fiát. Miután Nákhor feltehetőleg egy Harrán nevű vidéken telepedett le családjával együtt, Terah úgy döntött, hogy Ábrahámmal, feltételezhetően legkisebb fiával és unokájával, Lóttal tart, amikor az Úr parancsára elhagyta Ur városát. Eredetileg az ígéret földjére, Kánaánba tartottak, de előbb Harránban megpihentek. Terah 145 éves volt, amikor Ábrám úgy döntött, hogy folytatja útját Kánaán felé. Terah azonban nem tartott vele, és Harránban maradt egészen haláláig. A Biblia szerint 205 éves volt, amikor meghalt.^[3] Józsué könyve azt is megemlíti, hogy Tháré pogány isteneket tisztelt.^[4]

Terah a zsidó hagyományokban

A Midrás szerint Terah romlott személyiség volt. Az Ószövetség rabbinikus értelmezései szerint (Hijja rabbi) Terah bálványokat készített saját boltja számára, és azok eladásából tartotta el családját. A zsidó hagyományok szerint egy napon Terah elment hazulról, és Ábrámra bízta a boltot. Hamarosan egy nő tévedt be a bálványokat kínáló boltba egy tál liszttel, és arra kérte Ábrámot, hogy áldozza fel azt a bálványok előtt. Táré gyermeke azonban egy botot ragadott, és összetörte a szobrokat, majd a botot a legnagyobb bálvány kezébe rakta. Amikor Terah hazaért kérdőre vonta fiát. Ábrám azt felelte, hogy a bálványok egymásra rontottak, és a legnagyobb összetörte a többit a bottal. Terah kiabálni kezdett fiával, és a következőket mondta: "Gúnyolódsz velem? Hát van ezeknek bármilyen tudásuk?". Erre a gyermek Ábrám azt felelte, hogy "Hallgasd csak miket mondasz!". Terah felismerte, hogy dühében ő is elismerte, hogy a bálványok nem egyebek, mint szobrok, és ettől még nagyobb haragra gerjedt. Megragadta gyermekét, és Nimród király elé vitte, hogy az ítéletet mondjon felette.^[5] A Zóhár szerint Nimród máglya-halálra ítélte Ábrámot és Hágárt is, akik színe előtt sem voltak hajlandók meghajolni egy bálvány előtt. Hágárnak nem volt erős hite az Úrban, ezért ő halálát lelte a máglyán, de Ábrám életét megmentette. A csodás esemény után Terah megbánta bűneit. (Zohár, Beresit 1:77b) Feltehetően ennek köszönhető, hogy később Abba b. Kahana rabbi azt írja, hogy az Úr megüzente Ábrahámnak, hogy apjának is helye lesz az ő országában.

Terah az iszlámban

A Korán Ábrahámra Ibráhim néven több ízben is utal. Az iszlám szent könyvében Ibráhim apját nem lehet egyértelműen meghatározni. Több Korán-kutató úgy tartja, hogy Ibráhim apját Thariknak nevezték, amely összhangban áll az ótestamentumi Terah nevével. Azonban a Korán írása ezt egyáltalán nem erősíti meg. Ibrahim apját a hatodik szúra említi meg:

"És emlékezz arra, amikor Ábrahám azt mondta apjának, Ezerának: Vajon bálványokat veszel istenek gyanánt? Úgy látom, hogy te és a néped nyilvánvaló tévelygésben vagytok."^[6]

A fenti idézet egyértelműen azt mutatja, hogy Ibráhim apját az iszlám Ezera néven ismeri. Az arab nyelv sajátosságai miatt azonban ez sem teljesen egyértelmű. Az eredeti szöveg az apa szó helyén az ab arab szót használja, amely nem feltétlenül jelent biológiai apát. A Korán a későbbiekben Ismáelre vonatkozólag is ezt a szót használja Jákobbal kapcsolatban. Ebben az értelemben az ab szó jelentése egyértelműen Jákob nagybátyjára utal.^[7] Az a feltevés, miszerint Ibráhim édesapja Ezera, különösen a szunnita irányzat körében elterjedt. A fentiek alapján Terah iszlám megfelelője tehát vitatható.
Az viszont egyértelmű, hogy Ezerán keresztül a Korán ugyanazt a történetet meséli el, mint amelyet a zsidó hagyományok is megörökítettek. Ezek szerint Ibráhim apja, vagy nagybátyja bálványokkal kereskedett, amelyeket Ibráhim megtagadott.

Jegyzetek

↑ Teremtés könyve 11:9-25
↑ Teremtés könyve 20:12
↑ Teremtés könyve 11:24-32
↑ Józsué könyve 24:2
↑ Beresit rabba 38:13
↑ Korán 6. szúra 74. vers. [2009. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.)
↑ Al-islam oldal enciklopédiája

[1] Teremtés könyve 11:9-25

[2] Teremtés könyve 20:12

[3] Teremtés könyve 11:24-32

[4] Józsué könyve 24:2

[5] Beresit rabba 38:13

[6] Korán 6. szúra 74. vers. [2009. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.)

[7] Al-islam oldal enciklopédiája

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Bibliai személyek infobox
+{{Bibliai személy infobox
-|név=Tháré
+|név=Terah
 |születési idő=Vallási alak, a [[zsidó naptár|zsidó időszámítás]] szerint 1682 évvel a teremtés után
-|szülei=[[Nákhor]] és Milcah
+|szülei=[[Nákhor]] és Milkah
 |társ1= ''ismeretlen''
-|utód1=[[Ábrahám (ősatya)|Ábrahám]]
+|utód1=[[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]]
 |utód12=[[Nákhor]]
 |utód13=[[Hárán]]
 |társ2= ''ismeretlen''
-|utód2= [[Sára (Biblia)|Sára]]
+|utód2= [[Sára (Ábrahám felesége)|Sára]]
 |halál ideje=1887 évvel a teremtés után (a [[zsidó naptár|zsidó időszámítás]] szerint)
 |szerep=Pátriárka
 }}
+'''Terah''' (másként ''Tháré, Táré, Terach, Terakh''; [[héber nyelv|héberül]] תֶּרַח / תָּרַח, ''Teraḥ / Táraḥ''; jelentése ''kőszáli kecske, vadkecske'' vagy ''vándor, vándorló'') volt [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] atyja a [[Héber Biblia|Héber Bibliában]] mind a négy ábrahámi vallásban (a [[zsidó vallás|judaizmusban]], a [[kereszténység]]ben, az [[iszlám]]ban és a [[Bahái|Bahá’í]] vallásban).
+== Terah a Bibliában ==
-'''Tháré''', másnéven ''Táré'', ''Terah'' vagy ''Terach'' ([[héber nyelv|héberül]] תֶּרַח / תָּרַח, ''Téraḥ / Táraḥ'', <small>tibériai kiejtéssel</small> ''Téraḥ / Tāraḥ''; jelentése ''kőszáli kecske, vadkecske'' vagy ''vándor, vándorló'') volt [[Ábrahám (ősatya)|Ábrahám]] atyja a [[Héber Biblia|Héber Bibliában]]. Mind a négy ábrahámi vallásban (a [[zsidó vallás|judaizmusban]], a [[kereszténység]]ben, az [[iszlám]]ban és a [[Bahá’í]] vallásban) Thárét Ábrahám apjaként ábrázolják.
+A [[Mózes első könyve|Teremtés könyve]] leírja Terah családfáját. Eszerint Terah apja [[Nákhor]] volt, aki [[Sérug]], [[Réu]], [[Péleg]], [[Héber (Sém fia)|Héber]], [[Séláh]], [[Arpaksád]], [[Sém]] és [[Noé]] leszármazottja volt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:9-25]</ref>
+Mózes első könyve leírja azt is, hogy Terahnak három fiúgyermeke született: [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrám]] (később Ábrahám), [[Nákhor]] és [[Hárán (Terah fia)|Hárán]]. A későbbiekben derül fény arra, hogy [[Sára (Ábrahám felesége)|Sára]], Ábrám majdani felesége is Terah gyermeke.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_20.htm Teremtés könyve 20:12]</ref> A Teremtés könyvében maga Ábrahám jegyzi meg, hogy Sára tulajdonképpen saját féltestvére, Terah egy másik asszonyától származik. A Biblia úgy írja, hogy Terah valahol [[Babilon]] földjén élhetett a [[Újbabiloni Birodalom|khaldeus]] [[Ur]] városában. Ebben a városban halt meg Hárán nevű gyermeke, aki így apjára hagyja [[Lót]] nevű fiát. Miután Nákhor feltehetőleg egy [[Harrán]] nevű vidéken telepedett le családjával együtt, Terah úgy döntött, hogy Ábrahámmal, feltételezhetően legkisebb fiával és unokájával, Lóttal tart, amikor az [[Úr]] parancsára elhagyta Ur városát. Eredetileg az ígéret földjére, [[Kánaán]]ba tartottak, de előbb [[Harrán]]ban megpihentek. Terah 145 éves volt, amikor Ábrám úgy döntött, hogy folytatja útját Kánaán felé. Terah azonban nem tartott vele, és Harránban maradt egészen haláláig. A [[Biblia]] szerint 205 éves volt, amikor meghalt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:24-32]</ref> [[Józsué könyve]] azt is megemlíti, hogy Tháré pogány isteneket tisztelt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_6_24.htm Józsué könyve 24:2]</ref>
-== Tháré a Bibliában ==
-A [[Mózes első könyve|Teremtés könyve]] pontosan leírja Tháré családfáját. Eszerint Tháré apja [[Nákhor]] volt, aki [[Sérug]], [[Réu]], [[Péleg]], [[Héber]], [[Séláh]], [[Arpaksád]], [[Sém]] és [[Noé (Biblia)|Noé]] leszármazottja volt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:9-25]</ref>
+== Terah a zsidó hagyományokban ==
-Mózes első könyve leírja azt is, hogy Thárénak három fiú gyermeke született: [[Ábrahám (ősatya)|Ábrám]] (később Ábrahám), [[Nákhor]] és [[Hárán]]. A későbbiekben derül fény arra, hogy [[Sára (Biblia)|Sára]], Ábrám majdani felesége is Tháré gyermeke.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_20.htm Teremtés könyve 20:12]</ref> A Teremtés könyvében maga Ábrahám jegyzi meg, hogy Sára tulajdonképpen saját féltestvére, Tháré egy másik asszonyától származik. A Biblia úgy írja, hogy Tháré valahol [[Babilon]] földjén élhetett a [[Khaldea|khaldeus]] [[Ur]] városában. Ebben a városban hal meg Hárán nevű gyermeke, aki így apjára hagyja [[Lót]] nevű fiát. Miután Nákhor feltehetőleg egy [[Harrán]] nevű vidéken telepedett le családjával együtt, Tháré úgy döntött, hogy Ábrahámmal, feltételezhetően legkisebb fiával és unokájával, Lóttal tart, amikor az [[Úr]] parancsára elhagyta Ur városát. Eredetileg az ígéret földjére, [[Kánaán]]ba tartottak, de előbb Harránban megpihentek. Tháré 145 éves volt, amikor Ábrám úgy döntött, hogy folytatja útját Kánaán felé. Tháré azonban nem tartott vele, és Harránban maradt egészen haláláig. A [[Biblia]] szerint 205 éves volt, amikor meghalt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:24-32]</ref> [[Józsué könyve]] azt is megemlíti, hogy Tháré pogány isteneket tisztelt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_6_24.htm Józsué könyve 24:2]</ref>
+A [[Midrás]] szerint Terah romlott személyiség volt. Az [[Ószövetség]] rabbinikus értelmezései szerint ''([[Hijja rabbi]])'' Terah bálványokat készített saját boltja számára, és azok eladásából tartotta el családját. A zsidó hagyományok szerint egy napon Terah elment hazulról, és Ábrámra bízta a boltot. Hamarosan egy nő tévedt be a bálványokat kínáló boltba egy tál liszttel, és arra kérte Ábrámot, hogy áldozza fel azt a bálványok előtt. Táré gyermeke azonban egy botot ragadott, és összetörte a szobrokat, majd a botot a legnagyobb bálvány kezébe rakta. Amikor Terah hazaért kérdőre vonta fiát. Ábrám azt felelte, hogy a bálványok egymásra rontottak, és a legnagyobb összetörte a többit a bottal. Terah kiabálni kezdett fiával, és a következőket mondta: ''"Gúnyolódsz velem? Hát van ezeknek bármilyen tudásuk?"''. Erre a gyermek Ábrám azt felelte, hogy ''"Hallgasd csak miket mondasz!"''. Terah felismerte, hogy dühében ő is elismerte, hogy a bálványok nem egyebek, mint szobrok, és ettől még nagyobb haragra gerjedt. Megragadta gyermekét, és [[Nimród (király)|Nimród király]] elé vitte, hogy az ítéletet mondjon felette.<ref>[http://www.sacred-texts.com/jud/mhl/mhl05.htm Beresit rabba 38:13]</ref> A [[Zóhár]] szerint Nimród máglya-halálra ítélte Ábrámot és Hágárt is, akik színe előtt sem voltak hajlandók meghajolni egy bálvány előtt. Hágárnak nem volt erős hite az Úrban, ezért ő halálát lelte a máglyán, de Ábrám életét megmentette. A csodás esemény után Terah megbánta bűneit. ''(Zohár, Beresit 1:77b)'' Feltehetően ennek köszönhető, hogy később Abba b. Kahana rabbi azt írja, hogy az Úr megüzente Ábrahámnak, hogy apjának is helye lesz az ő országában.
-== Tháré a zsidó hagyományokban ==
+== Terah az iszlámban ==
+A [[Korán]] Ábrahámra [[Ibráhim]] néven több ízben is utal. Az iszlám szent könyvében Ibráhim apját nem lehet egyértelműen meghatározni. Több Korán-kutató úgy tartja, hogy Ibráhim apját ''Thariknak'' nevezték, amely összhangban áll az ótestamentumi Terah nevével. Azonban a Korán írása ezt egyáltalán nem erősíti meg. Ibrahim apját a hatodik szúra említi meg:
-A [[Midrás]] szerint Tháré romlott személyiség volt. Az [[Ószövetség]] [[rabbi]]nikus értelmezései szerint (''[[Hijja rabbi]]'') Tháré bálványokat készített saját boltja számára, és azok eladásából tartotta el családját. A zsidó hagyományok szerint egy napon Tháré elment hazulról, és Ábrámra bízta a boltot. Hamarosan egy nő tévedt be a bálványokat kínáló boltba egy tál liszttel, és arra kérte Ábrámot, hogy áldozza fel azt a bálványok előtt. Tháré gyermeke azonban egy botot ragadott, és összetörte a szobrokat, majd a botot a legnagyobb bálvány kezébe rakta. Amikor Tháré hazaért kérdőre vonta fiát. Ábrám azt felelte, hogy a bálványok egymásra rontottak, és a legnagyobb összetörte a többit a bottal. Tháré kiabálni kezdett fiával, és a következőket mondta: "Gúnyolódsz velem? Hát van ezeknek bármilyen tudásuk?". Erre a gyermek Ábrám azt felete, hogy "Hallgasd csak miket mondasz!". Tháré felismerte, hogy dühében ő is elismerte, hogy a bálványok nem egyebek, mint szobrok, és ettől még nagyobb haragra gerjedt. Megragadta gyermekét, és [[Nimród (király)|Nimród király]] elé vitte, hogy az ítéletet mondjon felette.<ref>[http://www.sacred-texts.com/jud/mhl/mhl05.htm Beresit rabba 38:13]</ref> A [[Zohár]] szerint Nimród máglya-halálra ítélte Ábrámot és Hágárt is, akik színe előtt sem voltak hajlandók meghajolni egy bálvány előtt. Hágárnak nem volt erős hite az Úrban, ezért ő halálát lelte a máglyán, de Ábrám életét megmentette. A csodás esemény után Tháré megbánta bűneit. (''Zohár, Beresit 1:77b'') Feltehetően ennek köszönhető, hogy később Abba b. Kahana rabbi azt írja, hogy az Úr megüzente Ábrahámnak, hogy apjának is helye lesz az Ő országában.
+:''"És emlékezz arra, amikor Ábrahám azt mondta apjának, Ezerának: Vajon bálványokat veszel istenek gyanánt? Úgy látom, hogy te és a néped nyilvánvaló tévelygésben vagytok."''<ref>{{Cite web |url=http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/006Q.php |title=Korán 6. szúra 74. vers |accessdate=2009-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090901164728/http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/006Q.php |archivedate=2009-09-01 }}</ref>
-== Tháré az iszlámban ==
-A [[Korán]] Ábrahámra [[Ibráhim]] néven több ízben is utal. Az iszlám szent könyvében Ibráhim apját nem lehet egyértelműen meghatározni. Több Korán-kutató úgy tartja, hogy Ibráhim apját ''Thariknak'' nevezték, amely összhangban áll az ótestamentum Terach, vagyis Tháré nevével. Azonban a Korán írása ezt egyáltalán nem erősíti meg. Ibrahim apját a hatodik szúra említi meg:
+A fenti idézet egyértelműen azt mutatja, hogy Ibráhim apját az iszlám ''Ezera'' néven ismeri. Az [[arab nyelv]] sajátosságai miatt azonban ez sem teljesen egyértelmű. Az eredeti szöveg az ''apa'' szó helyén az ''ab'' arab szót használja, amely nem feltétlenül jelent biológiai apát. A Korán a későbbiekben [[Izmael (Ábrahám fia)|Ismáelre]] vonatkozólag is ezt a szót használja [[Jákob]]bal kapcsolatban. Ebben az értelemben az ''ab'' szó jelentése egyértelműen Jákob nagybátyjára utal.<ref>[http://www.al-islam.org/encyclopedia/chapter5a/8.html Al-islam oldal enciklopédiája]</ref> Az a feltevés, miszerint Ibráhim édesapja Ezera, különösen a [[Szunnita iszlám|szunnita]] irányzat körében elterjedt. A fentiek alapján Terah iszlám megfelelője tehát vitatható. <br />
-:''"És emlékezz arra, amikor Ábrahám azt mondta apjának, Ezerának: Vajon bálványokat veszel istenek gyanánt? Úgy látom, hogy te és a néped nyilvánvaló tévelygésben vagytok."''<ref>[http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/006Q.php Korán 6. szúra 74. vers]</ref>
-A fenti idézet egyértelműen azt mutatja, hogy Ibráhim apját az iszlám ''Ezera'' néven ismeri. Az [[arab nyelv]] sajátosságai miatt azonban ez sem teljesen egyértelmű. Az eredeti szöveg az ''apa'' szó helyén az ''ab'' arab szót használja, amely nem feltétlenül jelent biológiai apát. A Korán a későbbiekben [[Ismael|Ismáel]]re vonatkozólag is ezt a szót használja [[Jákob]]bal kapcsolatban. Ebben az értelemben az ''ab'' szó jelentése egyértelműen Jákob nagybátyjára utal.<ref>[http://www.al-islam.org/encyclopedia/chapter5a/8.html Al-islam oldal enciklopédiája]</ref> Az a feltevés, miszerint Ibráhim édesapja Ezera, különösen a [[szunnita]] irányzat körében elterjedt. A fentiek alapján Tháré iszlám megfelelője tehát vitatható. <br>
 Az viszont egyértelmű, hogy Ezerán keresztül a Korán ugyanazt a történetet meséli el, mint amelyet a zsidó hagyományok is megörökítettek. Ezek szerint Ibráhim apja, vagy nagybátyja bálványokkal kereskedett, amelyeket Ibráhim megtagadott.
+== Jegyzetek ==
-==Források, jegyzetek==
+{{jegyzetek}}
-<references />
 {{Portál|vallás||ókor||zsidóság}}
-[[en:Terah]]
-[[ar:تارح]]
-[[ca:Tèrah]]
-[[de:Terach]]
-[[ee:Tarax]]
-[[es:Taré]]
-[[fa:تارح]]
-[[fr:Terah]]
-[[he:תרח]]
-[[id:Terah]]
-[[it:Terach]]
-[[ja:テラ (聖書)]]
-[[ms:Terah]]
-[[nl:Terach]]
-[[pl:Terach]]
-[[pt:Terá]]
-[[ru:Фарра]]
-[[sh:Terah]]
-[[sk:Térah]]
-[[sv:Terach]]
-[[tr:Azer]]
-[[yi:תרח]]
-[[zh:他拉]]
 [[Kategória:Ószövetségi személyek]]

Terah

Született	Vallási alak, a zsidó időszámítás szerint 1682 évvel a teremtés után
Szülei	Nákhor és Milkah
Felesége	ismeretlen
Közös utód	Ábrahám Nákhor Hárán
2. felesége	ismeretlen
Közös utód	Sára
Elhunyt	1887 évvel a teremtés után (a zsidó időszámítás szerint) Haran
Szerepe	Pátriárka