Harrán
| Harrán | |
| Sultantepe | |
 | |
| Harrán méhkaptár kinézetű építményei | |
| Névváltozatok | Karrai, Carrhae |
| Lakói | sumerek, akkádok, amoriták, asszírok, arameusok, héberek, arabok, törökök |
| Ország |  Törökország |
| Testvérvárosok | Lista |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Terület | 1,054 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Harrán
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′36.866667°N 39.033333°EKoordináták: é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′36.866667°N 39.033333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harrán témájú médiaállományokat. | |
| Arab |
| حران |
| Tudományos átirat |
| ' |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL 𒆜, akkádul: 'Ḫarrānu', ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, arabul: حران, törökül: Sultantepe) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. Sumer neve „út, utca, útkereszteződés, utazás, karaván” értelmű, az akkád nevet ugyanazzal az írásjellel írták és „út, utca” jelentésű. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.
Története
[szerkesztés]Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloni – méd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.[2]
A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.
Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhaei csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.
Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
- ↑ Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
