„Győr” változatai közötti eltérés

Ez a szócikk Győr városáról szól. Hasonló címmel lásd még: Győr (egyértelműsítő lap).

Győr
Városháza
Városháza
Győr címere Győr zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Jogállás	megyeszékhely, megyei jogú város
Polgármester	Borkai Zsolt (Fidesz)
Irányítószám	9000–9030
Körzethívószám	96
Testvértelepülései	Lista Kuopio[1][2] Erfurt[3][1] Sindelfingen[1][4] Ingolstadt[5][6] Colmar[1] Brjanszk Brassó[7][1] Nazareth Illit[1] Vuhan[1] Poznań[5][8] Montevideo Illava Nyizsnyij Novgorod[9][10]
Népesség
Teljes népesség	130 191 fő (2024. jan. 1.)[11]
Népsűrűség	747 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Terület	174,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 17° 38′ 04″47.684166666667, 17.63444444444447.684167°N 17.634444°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 17° 38′ 04″47.684166666667, 17.63444444444447.684167°N 17.634444°E
Győr Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Győr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, törökül: Yanıkkale, németül: Raab, szlovákul: Ráb, szerbül: Ђер) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.

Jelentős gazdasági, ipari, egyházi, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa.

Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, s amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik. (Geur lovag volt az első várispán.)

A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.

A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett.

A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.

A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3°C. A csapadék éves mennyisége 530 mm.

A Duna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót 1886 és 1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, amellyel az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. 1924-ben fejezték be az Iparcsatorna építését. Az 1980-as években a Mosoni-Dunának új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak. A Marcalt szabályzásakor 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.

Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.

Az állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.

A város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el.

A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.

A Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.

Lásd még:

• Kategória:Győr folyói és szigetei

Bővebben: Győr története

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Kr. u. 430 körül hun fennhatóság alá került, majd avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.

A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárás után. A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű (90°) utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a Belvárosban.

1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte; lefejezték). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg.

A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte.

A szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, s a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működésiét a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, s a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt.

Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.

A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Részletesebben lásd a Győr vasúttörténete című szócikkben.

Győr fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.^[12]

1950-ben a közigazgatás átszervezésével Győr-Moson és Sopron megyék egyesítése után Győr lett a megyeszékhely. Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost számtalan halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a város új színháza. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképp 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.

Bővebben: Híres győriek listája

• Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
• Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
• Győrben született többek között Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
• A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
• Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt is ölték meg őt szovjet martalócok a második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
• A legújabb kor művészetében Markó Iván táncművész neve kötődik a városhoz. Alapítója és egy évtizedig vezetője volt a méltán híres Győri Balettnek.

Lásd még:

• Győr díszpolgárai
• Kategória:Győriek

• Győr megyeszékhelyként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A kooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.
• A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Nyugat-Dunántúli, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, amelynek egyik központja Győr.
• A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye.

Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a Kormány területi államigazgatási szerveként működő, jogi személyiséggel bíró, a Kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen.

A Megyei városi Polgármesteri hivatal alaptevékenysége: az Önkormányzat működésével kapcsolatos, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával járó feladatok ellátása.

Korábban a várost kerületekre osztották, de ez a felosztás törvényileg megszűnt; az idősebbek még emlékezhetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.

A település a következő nagyobb részekből áll:

Győr 2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.

A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és a József Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.

A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0%), Gyárváros (23,1%) és Ady-város (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.

Lásd még:

• Kategória:Győr utcái és terei
• Kategória:Győr hídjai

Győr város lakónépessége 128.450 fő, állandó népessége pedig 132.000 fő körül mozog. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása.

A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.

Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1995-ben két és fél évvel volt magasabb az országos átlagnál (67,9 év), míg a nőké hárommal (77,46 év).

Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élveszületések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza.

A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál.

Bővebben: Győr gazdasága

Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.

Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Számtalan multinacionális vállalkozás Győrt választotta Közép-európai központjának. Ilyenek például: az Audi Hungária Motor Kft., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna-Majna-Duna csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr-Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza, amelyből a megye gazdasági élete is szerveződik.

Lásd még:

• Kategória:Győr ipara

A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.

A város regionális szolgáltatók székhelye. Győr villamosenergia-ellátását az E.ON Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, gázszolgáltatója az ÉGÁZ Zrt. (Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.) A több vezetéken érkező földgázt a Tibor-majori átadóállomás fogadja.

A közvilágítás a belvárosban földkábeles rendszerű. A külterületen szabadvezetékes rendszer légvezetékekkel együtt halad. A felújítások során, ahol lehetséges, földkábellel váltják ki a légvezetékes rendszert.

A Győri Hőszolgáltató Kft. a városi önkormányzat tulajdonában van. A fűtőműből forróvíz, valamint gőz hordozójú távhőszolgáltatást végeznek. Valamennyi hőközpontban hőmennyiségmérő van beépítve. A fogyasztókkal a tényleges fogyasztás alapján számolnak el, ezért itt nincs átalánydíj.

Bővebben: Győr közlekedése

A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr közlekedés-földrajzi helyzete kiváló. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest vasútvonal, de ide fut be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tulajdonában lévő Győr–Sopron-vasútvonal, illetve a MÁV kezelésű Győr–Celldömölk-vasútvonal és Győr–Veszprém-vasútvonal is. Győrben több közlekedési főútvonal találkozik egymással (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról elérhető az autópálya. A Győr-Pér Repülőtér a városból a 81-es számú főúton érhető el, 15 kilométer távolságra Székesfehérvár felé. A Duna 1734 km szelvényénél fekszik a Győr-Gönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal.

Lásd még:

• Kategória:Győr közlekedése

A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. A II. világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították. 1954-ben az árvíz a szigetközi Révfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.

A hatvanas évekig az új építkezések színtere Nádorváros volt. A lakásépítés a hetvenes évektől vett nagy lendületet. A házgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. Először Szabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majd Marcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdasági recesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya a kétezres évek elején 50.000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.

A városüzemeltetési feladatokat 1987-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) látja el. A város 1997-ben nevezett be először a virágos városok versenyébe. A nagyvárosi kategóriában 2000-ben nyert, az európai városok versenyében második helyezést ért el 2001-ben. A Virágos Magyarországért Mozgalomtól Aranydiplomát kapott a város kiváló település- és környezetszépítő munkájáért 2007-ben.^[13] 2011-től a városüzemeltetési szervezeteket összevonták több más magyarországi városhoz hasonlóan, az új cég Győrszol (Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.) néven működik tovább.

Bővebben: Győr szellemi élete

A győri szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: a Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.

A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye, s az észak-dunántúli unitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.

A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben II. János Pál pápa a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.

A Győri Görög Katolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görög katolikus egyházközsége.

450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protestáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.

A Győri Zsidó közösség 1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élő zsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. A zsinagógát és iskolaépületeit a hitközség 1970-ben a városnak adományozta.

A városban működő kisebb felekezetek:

• Baptisták Hajnalcsillag gyülekezete
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház (missziós egyház)
• Keresztény Adventi közösség
• Jehova Tanúi Egyháza
• a Hit Gyülekezete
• Krisna Tudatú Hívők Közössége
• Hetednapi Adventi Egyházközösség

Lásd még:

• Kategória:Győri püspökök
• Kategória:Győr keresztény templomai, kolostorai

Bazilika

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László hermája

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.

Boldog Apor Vilmos püspök síremléke

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké szentelték föl. A második világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőtték.

Könnyező Szűzanya-kép

Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

A város kulturális életében fontos szerepet játszó intézmények:

Színházak

• Győri Nemzeti Színház
• Vaskakas Bábszínház

Társulatok

• Győri Balett
• Győri Filharmonikus Zenekar^[14]

Lásd még: Kategória:Győr múzeumai

Bővebben: Győr-Moson-Sopron megyei kulturális programok listája

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.

Lásd még:

• Kategória:Győr művészeti élete

Bővebben: Győr oktatási élete

A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen fölkészítve őket az életre.

Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.

Lásd még:

• Kategória:Győr oktatási intézményei

Győr nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a verseny- és a szabadidősport területén. A feltételek azonban a rendszerváltás óta mindkettő tekintetében romlottak, illetve nem fejlődtek megfelelően.

Bővebben: Győr sportélete

A folyók és vizek városában korábban élénk szabadidős és vízi élet folyt. A korábban nagy hírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei nagyrészt megszűntek. Veszni látszanak a nagy vízisport-hagyományok is. A versenysportban továbbra is évről évre kiemelkedően produkálnak a győri vagy győri származású versenyzők. A Graboplast Vízisport SE 2007-ben érte el 1981 után a legnagyobb sikereit.

A vízitúrázásnak már a 20. század elején nagy hagyományai voltak. A Dunára alapozva sorra alakultak a csónakházak és a klubok. A legnevezetesebb a Regatta volt. Győr a folyókhoz számos létesítménnyel csatlakozott. A vízitúrázás nem szűnt meg Győrött, napjainkban is lehet több helyen csónakot bérelni, illetve a Mosoni-Dunán túrázni.

Lásd még:

• Kategória:Győr sportja

Bővebben: Győr látnivalói

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.

A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.

A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába-Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

Lásd még:

• Győr műemlékeinek listája

• Alexay Zoltán dr.: A természet világa 2002.04.16 (folyóirat)
• Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980
• László-Bencsik Sándor, Nagy magyarok idegenben, Budapest, Móra, 1971, 56–62.o.
• Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963-243-015-8
• Alexay Zoltán: Szigetköz (Budapest, 1989) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-7222-66-7,
• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 877–878. o. ISBN 963-85433-5-3
• Baross Gábor. Szerk. Frisnyák Zsuzsa. BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány-Dinasztia Kiadó, 2000. 131.o.
• Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1961
• CEBA (föszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
• Cenner Mihály dr. (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr szinészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Sínház) 1978) (az új színház megnyítására kiadott alkalmai kiadványból)
• Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963-243-334-3
• Czére Béla: Baross Gábor közlekedéspolitikája. Közlekedéstudományi Szemle, 1992. 404.o.
• Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó , 1974 ISBN 963-243-007-7
• Cserhalmi Imre: Horváth Ede: Én volnék a vörös báró?, Pécs, 1990 ISBN 963-316-295-5
• Dusza András: A birodalom végnapjai, Győr, 2003
• Fekete Mátyás dr. CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
• Fodor Miklós: Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve (Veszprém, 2000) 48.o. – 5*
• Göcsei Imre: Az ismeretlen vándorai, Fejezetek a föld felfedezésének történetéből, Budapest, 1990
• Magyar életrajzi lexikon
• Meződy Ö. István – Z. Szabó László Nyugat kapujában (Budapest, 1986) ISBN 963 3161738
• Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról. Pesti Hírlap, 1892. május 12.
• P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1976
• Pallas nagy lexikona
• Petényi Katalin : Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978
• Petrovich László: Bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter élete. Eperjes, 1892
• Pintenics Győző: Erlanger báró méltó utódai, Indóház 2005. november 28-34.o.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Sáry István: Győr és a vasutak (Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, 2001) ISSN .1419-1318
• Somfai Attila, dr.: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában – Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22–28. o. (internetes változat)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Winkler Gábor, dr. Fekete György: Győr (Budapest, 1993) ISBN 963-7540-32-6
• Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980

• InfoGyőr
• Hírcity (regionális)

• Kisalföld
• Győri Közélet (ingyenes hetilap, kiadója az önkormányzat)
• Városi Tükör (ingyenes hetilap, kiadója a Népszava)
• Alternatíva
• Győri Est (ingyenes programújság)

• Revita TV
• Oxygen TV
• ScanTEXT

• MR6-Győr - 1350KHz
• Rádió 1 Győr - FM 96,4
• Kék Duna Rádió - FM 91,5
• Oxygen FM - FM 103,1 (ex. BMC Rádió)
• István Király Rádió - FM 91,0 (kisközösségi)

A Wikimédia Commons tartalmaz Győr témájú médiaállományokat.

Sablon:Wikitravel

Nézd meg a Győr címszót a Wikiszótárban!

• Győri 3D virtuális túra
• Győr a www.utikonyvem.hu oldalon
• Győri mindenes
• Győr anno - képgaléria
• Légifotók Győrről
• Képek és információk a győri várról
• Győr virtuális túrán
• Győri linkek
• A Vasilescu-gyűjtemény otthona - a győri neológ Zsinagóga cikk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei Sablon:Győr-Moson-Sopron megye városai