Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Gyurgyevó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurgyevó (Giurgiu)
Gyurgyevó címere
Gyurgyevó címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyeGiurgiu
KözségközpontGiurgiu
PolgármesterLucian Iliescu
Irányítószám080011–080882
SIRUTA-kód100521
Népesség
Népesség54 551 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság17 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség1 162,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Terület46,94 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′43.900000°N 25.966667°EKoordináták: é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′43.900000°N 25.966667°E
Gyurgyevó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó[3][4] vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 54 551 fő (2021. dec. 1.)[1]. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.

Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.

Fekvése

[szerkesztés]

Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.

Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.

Története

[szerkesztés]
Városháza

Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.

A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé volt.

Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.

Gyurgyevó a hadtörténeti ábrázolásokon elsősorban az átkelőhelye miatt maradt fenn. 1596-ban Theodore de Bry a Pannoniae Historia Chronologica c. munkájában Szinán basa csapatai számára Gyurgyevonál vert híd építését mutatta be metszeten.[5]

Szinán nagyvezír átkel a Dunán Gyurgyevónál, 1595. október

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. ↑ [1], Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet, Bécs, 1790 [2]
  4. ↑ Aranka György Erdély-története (szerk. Biró Annamária), Kolozsvár, 2010, 27.
  5. ↑ dka.oszk.hu Hídverés a Dunán. Theodor de Bry rézmetszete 1596-ból.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyurgyevó&oldid=26303243”