Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút

Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.
GYSEV Flirt 2020-ban
Típus	Zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva	1872[1]
Székhely	Sopron
Vezetők	Kövesdi Szilárd elnök-vezérigazgató; Boda János GYSEV CARGO Zrt. vezérigazgató
Alapító	Victor von Erlanger
Iparág	Vasúti személyszállítás
Forma	részvénytársaság
Alkalmazottak száma	kb. 2000 fő
Leányvállalatai	GYSEV Cargo Zrt.
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. rövidítve GYSEV (kiejtése: „gyesev”), németül: Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, rövidítve Raaberbahn (2008 előtt: ROeEE), (magyar beceneve – a járművek színezése miatt – „Repcevasút”) Magyarországon és Ausztriában működő, 434,7 kilométeres pályahálózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Székhelye Sopronban, ausztriai központja Vulkapordányban található.^[2]

A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített.

A részvénytársaság alakuló közgyűlését 1875. február 1-jén Budapesten tartották meg, melyen Viktor Erlanger báró nem vett részt. Az ő nevében testvére, Ludwig Erlanger, aki a bécsi Erlanger banknak volt a vezetője, jelent meg e közgyűlésen. Ő az alapító közgyűlést azzal nyitotta, hogy "az engedélyokirat által részére (és nem Viktor részére!) biztosított jogokat a létrehozandó részvénytársaságra ruházza át".^[3] Ezek után kijelenthetjük, hogy "a legkisebb Erlanger-fiúhoz, Viktorhoz, ugyanis a GYSEV engedélyokiratának nevére történő kiállításán kívül érdemben más nem fűződik".^[3]

Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek tulajdonosi szerkezete 2009 óta: magyar állam 65,64%, osztrák állam 28,24%, és a Strabag SE 6,12%.^[4] A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta.^[5]

1942. június 30-án bekövetkezett a GYSEV történetének legsúlyosabb balesete a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút vonalán. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt.

1973. november 15-én reggel szintén súlyos baleset történt, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Expressz. Ezzel egy időben Fertőboz vasútállomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.^[6]

1979. május 26-ával megszüntették a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk viszonylatát. A mai helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található.

1987-ben elkészült a Győr–Sopron-vasútvonal villamosítása, amelynek keretében 1987. május 15-én 7 darab V43 320-326 pályaszámú mozdony érkezett a M41-es dízelmozdonyokért cserébe.^[7]

A GYSEV ma két országban hat jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek azonban a vasútüzemi kiszolgálását a GYSEV végzi el.

A vasútvonalak bővítése a Sopron–Szombathely-vasútvonal 2001-es MÁV-tól való átvételével kezdődött. A leromlott pálya villamosítása és sebességnövelő beruházások végrehajtása 2002-től kezdődtek el. A vasúttársaság területe 2006 decemberében tovább bővült a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonallal, amelyet a 2009 szeptemberétől indult 2011-ig tartó kivitelezéssel felújítottak és villamosítottak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján 2011. október 1-jétől az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást vette át a GYSEV a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend–Zalalövő-vasútvonalon, így a működési területe újabb 214 km vasútvonallal és a szombathelyi vasútállomással bővült.^[8] A hálózat jelentős bővítése révén immár Sopron állomást megelőzve Szombathely vasútállomása lett a legnagyobb pályaudvara a GYSEV-nek.

2013. december 6-án átadták a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon közlekedő Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek december 15-től álltak szolgálatba.^[9]

2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött a vasúttársaság 32 millió euró értékben, amelyek 2016. szeptember 4-től már a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) szakaszon, majd decembertől a Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon teljesítenek szolgálatot.^[10][11]

2016 augusztusában jelentették be, hogy újabb 10 db FLIRT 3 típusú járművet vásárol 21,5 milliárd forintért. A tervek szerint az első járművet 2018 márciusában, míg a tizedik vonatot 2019 januárjáig szállítja le a gyártó.^[12]

2017. március 14-én jelentették be, hogy 5 db – két, kisegítő dízelmotorral is felszerelt, kétáramnemű Vectron AC, és három, háromáramnemű Vectron MS mozdonyt, és további 4 db opciós mozdonyt vásárol 12,5 milliárd forintért. Az első két járművet 2017 májusában, majd 3-at júliusban le is szállította gyártó.^[13] A vasúttársaság az opcióban jelzett 4 gépre is megrendelést adott.^[14]

2017. december 10-től újraindult a vasúti személyforgalom a Rajka és Oroszvár közötti határátmeneten. A vonatokat a GYSEV közlekedteti Hegyeshalom–Rajka–Oroszvár–Pozsonyligetfalu viszonylatban.

A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Zrt. vonalán, az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködve, 2007 decemberétől vasúti kapcsolatot létesítettek Stájerország és Nyugat-Magyarország, valamint Burgenland között. (Tagjai a Keleti Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), melynek székhelye Bécsben van.) 2009-ben a menetrendváltás után újabb vasútvonalakat zártak be Magyarországon. Akkor már felmerült a lehetősége, hogy a bezárandó vonalak közül a GYSEV néhányat átvenne a nyugati országrészben további üzemeltetés céljából.^[15][16]

2011 decemberétől a GYSEV zömében Vas megyében fekvő, összesen 214 kilométernyi vasútvonalat vett át a MÁV-tól, valamint a szombathelyi vasútállomást, történetében a legjelentősebb mértékben bővítve ezzel hálózatát. A MÁV más vonalain hasznosította az itt felszabaduló mozdonyokat, Bzmot motorvonatokat és személykocsikat.^[8]

A vasúttársaságnak 2010-ben összesen 5 millió 8 ezer utasa volt. 2011-ben megfordult az addigi trend: az év márciusától folyamatosan emelkedett az utasok száma: az előző év azonos időszakához képest augusztusra már csaknem 6, októberre pedig 7,5 százalékkal utaztak többen a GYSEV járatain. Az összesített adatok alapján év végére 245 ezerrel volt több utasa a vasúttársaságnak 2011-ben, mint 2010-ben. Legnagyobb mértékben, 16 százalékkal azon utasok száma emelkedett, akik teljes árú menetjegyet váltottak utazásukhoz. Az utasok tavaly csaknem 11 millióval több kilométert tettek meg a GYSEV vonalain, mint az előző évben. Nem változott jelentősen az utasok által megtett táv: ez 2010-ben és tavaly is 44 kilométer volt átlagosan. A vasúttársaság szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban a naponta munkába igyekvők közül választották jelentősen többen a vasúti közlekedést. Az adatokban az átvett vonalak utasforgalma nem szerepel.

A GYSEV az ÖBB-nél leselejtezett 5047 és 5147 sorozatú motorkocsikat vett át.^[17]

2012-ben egymilliárdos vasútbiztonsági fejlesztés eredményeként a 434,7 kilométeres, 304 db vasúti átjáróval bíró hálózaton öt helyen Győr-Moson-Sopron megyében és három Vas megyei átkelőben szerelnek fel csapórudas félsorompót, 23 helyen jobban látható és hosszabb élettartamú LED-izzókat építenek a fényjelzőkbe.^[18]

A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A projektet 2010. december 2-án nyújtották be, 2011. január 26-án pedig aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata folyik.^[19]

A GYSEV magyar vonalain 2011-ben összesen 3 millió 400 ezren utaztak, ez a szám 2014-ben 6,132 millió volt.^[20][21]

A Sopron-Szentgotthárd vasútfejlesztési projekt keretében 2012. szeptember 27-én elkészült Sopronban a Kőszegi utcai közúti aluljáró, majd 2012 október 18-án Szombathelyen a Csaba utcai közúti felüljáró. 2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.^[22]

2015 év végére fejeződött be a Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal még hiányzó Mosonszolnok–Porpác szakaszának teljes villamosítása és a központi forgalomirányítás kiépítése, amelynek költsége 12 milliárd forint volt 13,7 milliárd forintból végezték el a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat rekonstrukcióját, amelynek része volt a villamosítás és néhány jelentősebb állomás részleges átépítése.^[23] A Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon elővárosi vasútvonal fejlesztését terveznek, ezen belül Kőszegen egy új intermodális csomópont épülhet ki a vonal meghosszabbításával és belvároshoz közeli (Kórház utca-Petőfi tér) új végállomás kialakításával. Itt megvalósuló beruházásban P+R, B+R parkoló, korszerű autóbusz-állomás is helyet kap.^[19]

2014 év elején 9 darab mozdony beszerzésére adtak ki felhívást. A cél, hogy négy két- és öt darab háromáramnemű mozdonyt vásároljanak. Előbbieknek a magyar, a német, az osztrák és a román, utóbbiaknak ezeken felül a cseh, a szlovén, a szlovák és a lengyel hálózatra is érvényes engedéllyel kell rendelkezniük.^[24]

2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződtek 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) és Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon fognak szolgálatot teljesíteni.^[10]

• 
  247-508 halad ki Szombathelyről
• 
  A cég Sopron-Pécs személyvonata
• 
  430-328 konténervonattal
• 
  GYSEV Vectron autósvonattal
• 
  471-002 konténervonattal
• 
  Rába IC halad az 1-es vonalon
• 
  GYSEV Taurus konténervonattal
• 
  GYSEV Vectron InterCity-vonattal

Bővebben: GYSEV-vonalak

Szám	Vonal	Szakasz	Hossz (km)	Villamosítás	Kétvágányú	Üzemeltetés kezdete
8	Győr–Sopron	teljes vonal	85	Igen	Nem	1876
512	Sopron–Ebenfurt	teljes vonal	33			1879

Szám	Vonal	Szakasz	Hossz (km)	Villamosítás	Kétvágányú	Üzemeltetés kezdete
1	Budapest–Hegyeshalom–Rajka	Rajka–Hegyeshalom	13	Igen	Nem	2011
8a	Fertőboz–Nagycenk (keskeny nyomtávú)	teljes vonal	3,6	Nem	Nem	1970 (Fertőboz–Barátság), 1972 (Barátság–Kastély)
9	Fertőszentmiklós–Pomogy (FHÉV)	teljes vonal	13	Igen	Nem	1897
	Pomogy–Nezsider (FHÉV)		37
15	Sopron–Szombathely	teljes vonal	62	Igen	Nem	2001
16	Hegyeshalom–Szombathely	teljes vonal	111	Igen	Nem	2011
17	Szombathely–Nagykanizsa	Szombathely–Zalaszentiván	49	Igen	Nem	2011
18	Szombathely–Kőszeg	teljes vonal	17,3	Nem	Nem	2011
20	Székesfehérvár–Szombathely	Porpác–Szombathely	17	Igen	Igen	2011
21	Szombathely–Szentgotthárd	teljes vonal	54	Igen	Nem	2006
22	Körmend–Zalalövő	teljes vonal	22,8	Nem	Nem	2011 (csak a pálya átvétele, vasúti forgalom nincs)

• Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal

Bővebben: GYSEV-mozdonysorozatok

A 2020. decemberi állapot szerint:

MOZDONYOK/MOTORVONATOK:

Darabszám	Típus	Gyártás éve	Maximális sebesség	Pályaszám
5	Siemens ES64U2V5 Taurus 470 sor. villanymozdony	2002	230 km/h	470 501-505
6	Siemens Vectron AC 471 sor. villanymozdony	2017	200 km/h	471 001-006
3	Siemens Vectron MS 471 sor. villanymozdony	2017	200 km/h	471 500-502
14	Ganz-MÁVAG V43 sor. villanymozdony	1970–1981	130 km/h	430 320-335
15	Ganz-MÁVAG M44 sor. dízelmozdony	1957–1974	80 km/h	448 301–315
2	Ganz-MÁVAG M40 sor. dízelmozdony	1968–1969	100 km/h	408 401-402
1	Ganz-Hunslet M42 sor. dízelmozdony	1994	80 km/h	428 001
7	Jenbacher 247 sor. dízel motorkocsi	1991–1995	120 km/h	247 503-509, 5047 501-502
6	Jenbacher 1446/2446 sor. dízel motorvonat	1996	120 km/h	1446 513-517, 5147 511
10	Stadler FLIRT 415 sor. motorvonat	2013-2015	160 km/h	415 500-509
10	Stadler FLIRT 435 sor. motorvonat	2018-2019	160 km/h	435 501-510
5	Siemens Desiro ML motorvonat	2015-2016	160 km/h	4744 300-304

SZEMÉLYKOCSIK:

Darabszám	Típus	Gyártás éve/felújítás éve	Maximális sebesség	Pályaszám
3	Rába / Dunakeszi 10-33 sor. (Ap) termes IC kocsi belföldi forgalomra	1974/1995	140 km/h	51 43 10-33 000-002
1	Rába / Dunakeszi 10-36 sor. (Apee) termes IC kocsi belföldi forgalomra	1975/1995	140 km/h	51 55 10-36 300
3	Rába / Dunakeszi 20-36 sor. (Bpee) termes IC kocsi belföldi forgalomra	1974/1997	140 km/h	51 55 20-36 300-302
9	Rába / Dunakeszi 20-33 sor. (Bp) termes IC kocsi belföldi forgalomra	1974/1995	140 km/h	51 43 20-33 000-005, 100-103
18	SGP 21-90 sor. (Bmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra	1978-1980/2016	200 km/h	61 55 21-90 001-018
8	SGP 31-90 sor. (ABmz) fülkés IC kocsi belföldi és nemzetközi forgalomra	1978-1980/2016	200 km/h	61 55 31-90 001-008

Elem	Színkód	Szín
Oldal- és homlokfal	RAL 6010 (fűzöld)
Oldalsáv és homlokdísz, feliratok	RAL 1023 (közlekedési sárga)
Kocsiosztály-jel és kapaszkodó fogantyúk	RAL 1017 (sáfránysárga)
Tető	RAL 7043 (közlekedési szürke B)
Alváz (kivéve: 1047 és 5047 sor.)	RAL 9005 (mélyfekete)
Személykocsi lépcsőszegély	RAL 9010 (fehér)
Kereskedelmi cégjel és jelvény	RAL 5010 (enciánkék)
Feliratok zöld alapon	RAL 1023 (közlekedési sárga)
Feliratok sárga alapon (kivéve V43 új)	RAL 5010 (enciánkék)
Feliratok V43 (új) sárga alapon	RAL 6010 (fűzöld)
V43 alvázkeret	RAL 7038 (achátszürke)
1047 alváz és alvázkeret	RAL 7022 (umbraszürke)

Kereskedelmi cégjel betűtípusa: Helvetica, dőlt.

Az utasszám az elmúlt években az alábbi módon változott: Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

• A GYSEV magyar honlapja és a GYSEV osztrák honlapja
• Utazások, fotók, élmények-beszámolók, vasútgépészet, vasúttörténet – Index-fórum
• A GYSEV Zrt. személyszállítási engedélye^{[halott link]}
• A GYSEV Zrt. áruszállítási engedélye^{[halott link]}
• A GYSEV Zrt. pályahálózat-működtetői engedélye
• 1872. évi XXVII. törvénycikk a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről
• Újabb vasúti szakaszt vesz át a GYSEV Archiválva 2007. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lovas Gyula: A GYSEV kialakulásának története. In: Magyar Vasúttörténet, 3. kötet, Budapest, 1996, 167–175. o. ISBN 963-552-311-4
• Tóth Sándor: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút rövid története. In: Meridionale Belvedere; A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged történészhallgatóinak lapja, 8(1996)3-4, 23-45 p.
• Tóth Sándor. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte: Adalékok a Győr és Sopron, illetve Sopron és az országhatár közötti vonalak építéstörténetéhez / Die Entstehung der Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG: Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Strecken Győr-Sopron und Sopron-Landesgrenze, lektor: Prof. Dr. Kubinszky Mihály, ford. Ács Ágota (magyar, német nyelven), Sopron: Soproni Városszépítő Egyesület, Soproni Szemle Alapítvány (2010). ISBN 978-963-89133-0-2 
• Tóth Sándor Frigyes: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kronológiája képekben; GYSEV Zrt., Sopron, 2022