Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

„Márianosztra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a sablon
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
73 456 szerkesztés
ez meg az
34. sor: 34. sor:


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
Neve eredetileg ''Nostre'' volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin ''in nostre'' (a sajátból) kifejezésből ered [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevele után. Míg a Mária előnevet [[1759]]-ben az itteni kolostor templomában [[1759]]-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.
Neve eredetileg ''Nostre'' volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin ''in nostre'' (a sajátból) kifejezésből ered [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevele után. Míg a Mária előnevet [[1759]]-ben az itteni kolostor templomában [[1759]]-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.


== Története ==
== Története ==
Márianosztra (Nosztra) nevét [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] király oklevele említette először.
Márianosztra (Nosztra) nevét [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] király oklevele említette először.


[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] magyar király [[1352]]-ben - az oklevél szövege szerint - a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]] kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott ''"in nostre"'' (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a [[Magyarok Nagyasszonya]] tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a [[Pálos rend|pálosok]] számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal [[1786]]-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.
[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] magyar király [[1352]]-ben – az oklevél szövege szerint – a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]] kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott ''„in nostre”'' (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a [[Magyarok Nagyasszonya]] tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a [[Pálos rend|pálosok]] számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal [[1786]]-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.


A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] is többször megfordult itt
A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] is többször megfordult itt


A [[török hódoltság|török időkben]], egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.
A [[török hódoltság|török időkben]], egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.


A község a 19. század végétől 1970-ig a [[Szobi járás]]hoz tartozott, mely 1923-ig [[Hont vármegye]], 1923 és 1938 között [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye]], 1938 és 1945 között [[Bars és Hont k.e.e. vármegye]], 1945 és 1950 között [[Nógrád-Hont vármegye]] része volt, és az [[1950-es megyerendezés]]kor csatolták [[Pest megye|Pest megyéhez]].
A község a 19. század végétől 1970-ig a [[Szobi járás]]hoz tartozott, mely 1923-ig [[Hont vármegye]], 1923 és 1938 között [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye]], 1938 és 1945 között [[Bars és Hont k.e.e. vármegye]], 1945 és 1950 között [[Nógrád-Hont vármegye]] része volt, és az [[1950-es megyerendezés]]kor csatolták [[Pest megye|Pest megyéhez]].
51. sor: 51. sor:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=04570 Márianosztra] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=04570 Márianosztra] ''Helységnévtár''</ref>


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==
59. sor: 59. sor:
* [[Magyarok Nagyasszonya-bazilika]]
* [[Magyarok Nagyasszonya-bazilika]]
* Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból
* Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból
* Faluház (múzeum és miniskanzen jellegű tájház)
* Faluház (múzeum és mini[[skanzen]] jellegű tájház)
* [[Szob–Nagybörzsöny erdei vasút]]
* [[Szob–Nagybörzsöny erdei vasút]]
* Mária-kút, Szob felé, az országút mentén
* Mária-kút, Szob felé, az országút mentén
* [[Zuvár]] romjai, nehezen megközelíthető csekély várrom
* [[Zuvár]] romjai, nehezen megközelíthető, csekély várrom


== Érdekességek ==
== Érdekességek ==
73. sor: 73. sor:
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<gallery>
<gallery>
Kép:Narrow gauge station-marianosztra.jpg|Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
Narrow gauge station-marianosztra.jpg|Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
Kép:Márianosztra légifotó.jpg
Márianosztra légifotó.jpg
Kép:Márianosztra légifotó2.jpg
Márianosztra légifotó2.jpg
Kép:Márianosztra légifotó3.jpg
Márianosztra légifotó3.jpg
Kép:Márianosztra kegytemplom belső.jpg|A templom belseje
Márianosztra kegytemplom belső.jpg|A templom belseje
</gallery>
</gallery>


86. sor: 86. sor:


* [http://utazom.com/vendegvaro/marianosztra Márianosztra az utazom.com honlapján]
* [http://utazom.com/vendegvaro/marianosztra Márianosztra az utazom.com honlapján]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=374 Légifotók Márianosztráról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=374 Légi fotók Márianosztráról]
* [https://web.archive.org/web/20120417174822/http://www.digicart.hu/vs_photos/devalvr/dunakanyar/mnosztra-templom.html Gömbpanoráma a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomról]
* [https://web.archive.org/web/20120417174822/http://www.digicart.hu/vs_photos/devalvr/dunakanyar/mnosztra-templom.html Gömbpanoráma a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomról]


{{Szobi járás}}
{{Szobi járás}}

A lap 2019. április 22., 11:35-kori változata

Márianosztra
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Márianosztra címere
Márianosztra címere		 Márianosztra zászlaja
Márianosztra zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterKiss László (független)[1]
Irányítószám2629
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség932 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-kismedencék[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°E
Márianosztra (Pest vármegye)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Pest vármegye térképén
Márianosztra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Márianosztra (németül: Naßraden, szlovákul: Márianostra) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Földrajz

Külterületi településrészei:

Nevének eredete

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

Története

Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
878
859
817
818
1299
932
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).[5]

Látnivalók

Érdekességek

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

  • Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
  • Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
  • Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

Képgaléria

  • Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
    Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
  • A templom belseje
    A templom belseje

Jegyzetek

  1. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  5. ↑ Márianosztra Helységnévtár

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márianosztra&oldid=21209023”