Haho Mindenkinek,
Arra jutottam felébresztem a Vacsora Veletek játékot, amennyiben van rá elég jelentkező.
Igy megkérném azokat, akiket érdekel, irjon egy kommentet ide.
Egy feltételem van: akikkel bármi okból megszakitottuk a kapcsolatot (vagy csak én tettem ilyet), az ne jelentkezzen. :) Mindenki mást, akár ismerjük egymást, akár nem, szivesen várok.
Gyónás
Nem, nem az enyém ;)
Van egy remek video, ami már régóta tetszik, de hiába próbáltam lefordítani, a Gugli megkattant a benne használt kanjiktól. Most már tudom miért: régi szavakat, nyelvtant használt benne az írója.
Maga a klip gyönyörű helyeket jár be, igazi kulturális séta a régi és mai Japánban, egy békés, harmonikus atmoszférát árasztva.
A tanárnőmmel ma nekiestünk, de a szövegíró kommentárja nélkül ő sem értette saját bevallása szerint. Így a paragrafusok után be fogom szúrni a kommentárokat is zárójelben.
A zenét Joe Hisaishi írta, a legtöbb Ghibli Studio anime zeneszerzője. Szöveg és ének: Exile Atsushi.
A végszava a gyónás, a bűnbocsánat. Elfogadni a múltat, tanulni a múltból egy szebb jövő reményében.
Van egy remek video, ami már régóta tetszik, de hiába próbáltam lefordítani, a Gugli megkattant a benne használt kanjiktól. Most már tudom miért: régi szavakat, nyelvtant használt benne az írója.
Maga a klip gyönyörű helyeket jár be, igazi kulturális séta a régi és mai Japánban, egy békés, harmonikus atmoszférát árasztva.
A tanárnőmmel ma nekiestünk, de a szövegíró kommentárja nélkül ő sem értette saját bevallása szerint. Így a paragrafusok után be fogom szúrni a kommentárokat is zárójelben.
A zenét Joe Hisaishi írta, a legtöbb Ghibli Studio anime zeneszerzője. Szöveg és ének: Exile Atsushi.
Joe Hisaishi - Exile Atsushi: Gyónás
Érzelmek nélkül semmi sem születik
Gondolat nélkül semmi sem születik
Vajon mi csak élünk?
(A videoban egy kiotói kiállítást láthatunk, az itt látható darabok ragadták meg az írót és gondolkozott el azon, hogy mit hagytak ránk ezek az ősi művészek. Egy hatalmas üres kanvasz előtt állva egy művész nem fog tudni alkotni, ha nincsen érzelmileg feltöltődve, ha nincsenek ötletei, gondolatai, hogy mit vessen a vászonra.
A művek olyan értékeket képviseltek számára, amik a mai kor embere számára elvesztek)
Érzelmek az érákon át utazva elhozzák egy élet gyümölcsét
Most a szívedre gondolok
(Egy ősi művész művét nézve most, beteljesíti a művész életét, értelmet ad neki, hisz fennmaradt a műve. Vajon milyen lehetett a lelke, a szíve? Mi élt benne, amikor festette?)
A test amelyből kihalt a szeretet
A lelket megrohasztja
A mai korban egy pislákoló fény
Anélkül, hogy kialudna
ragyogjon tovább
(Ha egy emberből kihaltak az érzelmek, nem csak magát, de az utódai életét is tönkre teheti. A régi idők pislákoló fényét, értékrendjét kéri, hogy ne aludjon ki, nyújtson reményt a mai kor emberének)
A hichiriki melódiája visszhangzik messzire
Vajon teljesen elhal a hangja?
(Kiotóban messziről egy hichirikihez hasonló hangot hallott. A hichiriki egy ősi japán, furulyához hasonló hangszer, aminek hangját hallva kívántak valamit. Az író a békére gondolt, vajon lesz-e béke valaha?)
A ketyegő óra mutatója
kegyetlenül rajzol egy gyönyörű spirált.
Belenyugodva várni a fenyegető véget,
Azt hihetném ez minden ember sorsa,
De nem vagyok sem erős, sem bűn nélküli
(Az óra sosem áll meg, kegyetlenül halad. Az időt egy spirálhoz hasonlítja, ahol minden pont egyedi, soha meg nem ismétlődő. Ezért gyönyörű.
Bár egyszer mindenki meghal, mégis az emberek félnek a haláltól, nem képesek belenyugodva várni rá)
A harag sikolya visszhangzik
Vajon egy nap eléri a mennyeket?
Az emberek pillanatai úsznak
megváltoztatva a formájukat,
vajon hova érkeznek meg?
(Ezek a pillanatok megváltoznak a mai korra, vajon milyen formát vesznek fel, hova jutnak el, milyen alakot öltenek?)
Erőszakos haragos hullámok a tengeren
és az ijesztő csend váltakozik.
Vajon túlhaladunk-e a jelenen?
(A tenger a háborúkat, csatákat jelképezi, a csend a békét. Az emberiség történetében ezek váltakoznak. Egy ijesztő csend mindig megelőzi a kitörni készülő vihart. Vajon megúszunk-e egy nagyobb háborút, hisz most csend van, ijesztő csend)
Azok akik sok bűnt követtek el,
Akár sok bolondságot
Vajon az ő bűnük eltűnik egyszer?
(Mindenki követ el apró hibákat: megöl egy növényt, egy állatot, kiírtja a természetet, szemetel, szennyezi a környezetet, a vizet, újra háborúk törnek ki... megbánják-e, változtatnak-e?)
A végszava a gyónás, a bűnbocsánat. Elfogadni a múltat, tanulni a múltból egy szebb jövő reményében.
Szója
Pár hónapja kipróbáltam az itthoni szójatej készítést és bár az ízét szokni kell, főleg kávéhoz, de a tejről le szeretnék szokni.
Citromos - datolyás- vodkás meggyes muffin - kissé szétesik a drága, de nagyon könnyű és isteni íze van... volt :)
Japán vega fasírt: yakitoris-gyömbéres gombával:
Egy valami aggasztott. a szójapép (okara), amivel nem tudtam eddig mit csinálni, ment a kukába.
Így körbenéztem a neten és remek recepteket találtam!
Gesztenyés okarás süti mazsolával - palacsintatészta jellegű, de sűrűbb a gesztenyemassza miatt. És igen, szójatejből készült az okara mellett. Nagyon lágy, kissé mochisan rugalmas a tésztája és nagyon finom!
Citromos - datolyás- vodkás meggyes muffin - kissé szétesik a drága, de nagyon könnyű és isteni íze van... volt :)
Japán vega fasírt: yakitoris-gyömbéres gombával:
Karakter rajzolós 1.
Új kurzust kezdtem el: karakterek rajzolása.
Döcögve megy, főleg az arc része - valamiért mindenkinek túl nagy orrot rajzolok :D
Mivel félidőnél tartunk, megosztom az eddigieket.
A bal oldali az eredeti, jobb az enyém.
2. hét:
3. hét:
4. hét:
Döcögve megy, főleg az arc része - valamiért mindenkinek túl nagy orrot rajzolok :D
Mivel félidőnél tartunk, megosztom az eddigieket.
A bal oldali az eredeti, jobb az enyém.
2. hét:
Aphrodité
Gyakorlás :D
3. hét:
William-Adolphe Bouguereau: Au bord du Ruisseau
Jean leon Gerome: Black Bashi-Bazouk
4. hét:
Hobbit: Thrandruil concept art
Gyakorlás :D
Gyomorszáj
Hmm, rég posztoltam ételt, leszámítva a sok alkoholt, ami azért mégsem étel. Jó esetben.
Menjünk sorban, aránylag egyszerű de nagyszerű dolgokat főztem/sütöttem:
Borsos-mustáros marha zöldborsópürével és házi gnocchival (nem használtam receptet, csak úgy "jött"... ezért ugyanilyet újra nem fogok tudni csinálni :)):
Bibimbap - yeah!!!!! Asszem még nem csináltam, pedig a kedvenc koreai ételem.
Normális kinézete: a zöldség szépen körbefuttatva a hús körül, zöldségfajtánként külön. A képen láthatóan nem ez történt :D Mert megpároltam a zöldséget egy picit, és összekeveredett. És nem éreztem a Hamupipőke-erőt magamban, hogy szétszálazzam.
Yakitori tsukemonoval (édeskés szójás csirkenyárs, miso uborka savanyúsággal):
Sütőtök mochi néven futó amerikai találmány ... annyiban mochi, hogy mochiko (ragacsos gluténos rizsliszt) kell hozzá. Aztán kifújt :D De nagyon finom, én a recepthez képest kevesebb cukrot és sűrített tejet használtam, viszont pici fahéj került bele. Sajnos egy ültőhelyben elfogyott :D
Első próbálkozásom az "Opera" szeletre... Baracklekvárt használtam ganache helyett, körtés vajkrém és körtezselé van benne, tetején kakaópor:
És rögtön v2.0: ganache-t csináltam végre :D Borzasztó íze van. Hozzáteszem: én nem szeretem az étcsokit. Az előző folyóssal ellentétben itt a vajkrém túl kemény lett. Kisérletezni kell, hogy melyik vaj felel meg (az első belga volt, ez a második olasz).
Nyah mindegy, végülis elfogyott. Ribizlis változat:
Nah, ez már mochi :D Pontosabban Mochi Ice Cream. Áfonyalekvárral van színezve és kókuszfagyi van benne. Nem annyira jó ötlet nagy melegben csinálni, mert a fagyi gyorsabban olvad.
Csillagkenyér - ribizlilekváros változata :) Nagyon jó recept, csak ajánlani tudom. Igazából nem nehéz megcsinálni, csak ne kapjátok ki a sütőből rögtön, mint én, mert beesik a közepe :( Olyan szééép volt pedig! Ajánlott kevésbé folyós lekvárt használni, vagy Nutellát, ahogy a recept is írja.
UI: Az anzuboshi így sikerült: a külseje tökéletes, amilyennek lennie kéne. A belseje viszont eléggé... hmm... kásás. Ízre viszont megfelelő: baromi sós és savanykás. Másnaposság ellen kitűnő.
Menjünk sorban, aránylag egyszerű de nagyszerű dolgokat főztem/sütöttem:
Borsos-mustáros marha zöldborsópürével és házi gnocchival (nem használtam receptet, csak úgy "jött"... ezért ugyanilyet újra nem fogok tudni csinálni :)):
Bibimbap - yeah!!!!! Asszem még nem csináltam, pedig a kedvenc koreai ételem.
Normális kinézete: a zöldség szépen körbefuttatva a hús körül, zöldségfajtánként külön. A képen láthatóan nem ez történt :D Mert megpároltam a zöldséget egy picit, és összekeveredett. És nem éreztem a Hamupipőke-erőt magamban, hogy szétszálazzam.
Yakitori tsukemonoval (édeskés szójás csirkenyárs, miso uborka savanyúsággal):
Sütőtök mochi néven futó amerikai találmány ... annyiban mochi, hogy mochiko (ragacsos gluténos rizsliszt) kell hozzá. Aztán kifújt :D De nagyon finom, én a recepthez képest kevesebb cukrot és sűrített tejet használtam, viszont pici fahéj került bele. Sajnos egy ültőhelyben elfogyott :D
Első próbálkozásom az "Opera" szeletre... Baracklekvárt használtam ganache helyett, körtés vajkrém és körtezselé van benne, tetején kakaópor:
És rögtön v2.0: ganache-t csináltam végre :D Borzasztó íze van. Hozzáteszem: én nem szeretem az étcsokit. Az előző folyóssal ellentétben itt a vajkrém túl kemény lett. Kisérletezni kell, hogy melyik vaj felel meg (az első belga volt, ez a második olasz).
Nyah mindegy, végülis elfogyott. Ribizlis változat:
Nah, ez már mochi :D Pontosabban Mochi Ice Cream. Áfonyalekvárral van színezve és kókuszfagyi van benne. Nem annyira jó ötlet nagy melegben csinálni, mert a fagyi gyorsabban olvad.
Csillagkenyér - ribizlilekváros változata :) Nagyon jó recept, csak ajánlani tudom. Igazából nem nehéz megcsinálni, csak ne kapjátok ki a sütőből rögtön, mint én, mert beesik a közepe :( Olyan szééép volt pedig! Ajánlott kevésbé folyós lekvárt használni, vagy Nutellát, ahogy a recept is írja.
UI: Az anzuboshi így sikerült: a külseje tökéletes, amilyennek lennie kéne. A belseje viszont eléggé... hmm... kásás. Ízre viszont megfelelő: baromi sós és savanykás. Másnaposság ellen kitűnő.
Design - Photoshop
Pár hónapja elkezdtem egy Photoshop tanfolyamot. Elsősorban azért, mert szinte mindig csak karaktereket rajzoltam eddig és valahogy hiányzott a háttér a képekről.
Őszintén nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz :D Kezdő tanfolyam, de természetesen a csoporttársak többsége nem kezdő volt, én pedig még sosem rajzoltam digitálisan, csak színezésre használtam. Nah, most megtanultam rajzolni is :D
A tanfolyam a tervezés folyamatát követte végig, a kezdetleges "thumbnail" vázlatoktól kezdve a színezés, textúrázásig. Így a rajzaim többsége fekete-fehér, de némelyik annyira megtetszett, hogy később valószínűleg ki fogom színezni őket. Nem fog senki meglepődni, hogy sok ázsiai témájú van köztük, ugye? :D
Sorrendben ezek amik a legjobban sikerültek. A végefelé már sok a textúrás, ezek gyorsan elkészülnek (különböző képekből vágtam össze őket), viszont kevésbé érzem magaménak őket pont amiatt hogy nem én rajzoltam le :D Mindenesetre jópofa ezt is tudni.
1. hét
Egy másolási gyakorlat volt, nehezítés hogy a színeset kellett FF-ben lerajzolni. Nem néztem meg hogyan néz ki az eredeti FF-ben, így 8 óra volt mire végeztem vele :D
Thumbnailek:
2. hét
3. hét
4-5. hét: itt jött be a textúrázás
6. hét:
És a vége... na itt már elfáradtam és nem tetszett egyik rajzom sem :D
Lesz mit gyakorolnom :D
Őszintén nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz :D Kezdő tanfolyam, de természetesen a csoporttársak többsége nem kezdő volt, én pedig még sosem rajzoltam digitálisan, csak színezésre használtam. Nah, most megtanultam rajzolni is :D
A tanfolyam a tervezés folyamatát követte végig, a kezdetleges "thumbnail" vázlatoktól kezdve a színezés, textúrázásig. Így a rajzaim többsége fekete-fehér, de némelyik annyira megtetszett, hogy később valószínűleg ki fogom színezni őket. Nem fog senki meglepődni, hogy sok ázsiai témájú van köztük, ugye? :D
Sorrendben ezek amik a legjobban sikerültek. A végefelé már sok a textúrás, ezek gyorsan elkészülnek (különböző képekből vágtam össze őket), viszont kevésbé érzem magaménak őket pont amiatt hogy nem én rajzoltam le :D Mindenesetre jópofa ezt is tudni.
1. hét
Egy másolási gyakorlat volt, nehezítés hogy a színeset kellett FF-ben lerajzolni. Nem néztem meg hogyan néz ki az eredeti FF-ben, így 8 óra volt mire végeztem vele :D
Thumbnailek:
2. hét
3. hét
4-5. hét: itt jött be a textúrázás
6. hét:
És a vége... na itt már elfáradtam és nem tetszett egyik rajzom sem :D
Lesz mit gyakorolnom :D
Kishangya riport
Eltelt egy hónap (sokkal többnek tűnt), hetente forgatom és rázogatom a likőreimet, csináltam újakat is, amik nem biztos, hogy túlélik a procedúrát. Mutogatok egy kicsit.
A likőrök szépen színeződnek, a baracknak gyönyörű borostyán színe van!
Az újak rizspálinkából aka szakéból készülnek. Mivel az alkohol foka csak 18%, így a gyümölcsök sem viselik olyan jól :( Egészen zavaros és pár szilvát már ki kellett dobnom belőle.
Tehát szilva és körte "bor" lesz belőle, umeshu receptet használtam hozzá (fele annyi cukor, mint alkohol):
Anzuboshi... 1 hónap után kell kivenni és szárítani. Még egészen kemény némelyik belül, így lehet futok velük még egy kört, mindenesetre most kitettem száradni őket. 3 nap tűkön ülés következik:
És gondoltam egyet, nattot csinálok. Mohamed és a hegy esete, nem találtam Budapesten készen. Némi utánajárás után kiderült, hogy egy spéci baktérium kell hozzá és elég precíz eljárás (sterilizálás, 38-45 fokon tartás stb). Az ebayen találtam bacit (nattomoto - vagy natto starter kit-re keressen rá, aki szeretne ilyet rendelni), és kaptam hozzá nagyon alapos leírást videóval. Ken-san még angolul, sőt magyarul is válaszolt (ez utóbbit szótár segítségével, nagyon aranyos volt).
A legnehezebb számomra a hőfok volt. Alapból nincs ilyen meleg és nincs alacsony hőfokon tartó gépem. Maradt ami van, a téli lábmelegítő gép :D Inkább 45-48 fok a legalacsonyabb fokozaton is, ezért kikapcsoltam éjszakára, de leesett 20 fokra :( Majdnem feladtam a dolgot, de gondoltam most már úgyis mindegy, visszakapcs és végigcsinálom. Ez a kis csinosság lett az eredménye és egy büdös lábmelegítő:
A likőrök szépen színeződnek, a baracknak gyönyörű borostyán színe van!
Az újak rizspálinkából aka szakéból készülnek. Mivel az alkohol foka csak 18%, így a gyümölcsök sem viselik olyan jól :( Egészen zavaros és pár szilvát már ki kellett dobnom belőle.
Tehát szilva és körte "bor" lesz belőle, umeshu receptet használtam hozzá (fele annyi cukor, mint alkohol):
Anzuboshi... 1 hónap után kell kivenni és szárítani. Még egészen kemény némelyik belül, így lehet futok velük még egy kört, mindenesetre most kitettem száradni őket. 3 nap tűkön ülés következik:
És gondoltam egyet, nattot csinálok. Mohamed és a hegy esete, nem találtam Budapesten készen. Némi utánajárás után kiderült, hogy egy spéci baktérium kell hozzá és elég precíz eljárás (sterilizálás, 38-45 fokon tartás stb). Az ebayen találtam bacit (nattomoto - vagy natto starter kit-re keressen rá, aki szeretne ilyet rendelni), és kaptam hozzá nagyon alapos leírást videóval. Ken-san még angolul, sőt magyarul is válaszolt (ez utóbbit szótár segítségével, nagyon aranyos volt).
A legnehezebb számomra a hőfok volt. Alapból nincs ilyen meleg és nincs alacsony hőfokon tartó gépem. Maradt ami van, a téli lábmelegítő gép :D Inkább 45-48 fok a legalacsonyabb fokozaton is, ezért kikapcsoltam éjszakára, de leesett 20 fokra :( Majdnem feladtam a dolgot, de gondoltam most már úgyis mindegy, visszakapcs és végigcsinálom. Ez a kis csinosság lett az eredménye és egy büdös lábmelegítő:
Momo, a kishangya
Szombaton kishangya voltam - a nyáron begyűjtött dolgokat eltettem télire. És vasárnap felét is, de minden pillanata nagyon élvezetes volt - na jó, eltekintve attól, amikor a forró lekvár az ujjamon landolt O.o Jah, a vasárnapot nem tettem el télire, hanem az egynapos erjesztésű savanyúságokat :)
Az egész úgy indult, hogy sárgabarack lekvárt szerettem volna főzni, és rendeltem a Tescoból. Neeeem kellett volna... nagyon éretlenek, savanyúak és kemények voltak. Leginkább az umeboshira, japán sós-savanyú erjesztett szilvára hasonlított, el is gondolkodtam rajta, hogy lehet-e vajon barackból csinálni. Persze mindenhol azt írják, hogy nem lehet, de nem én lennék, ha nem próbálnám meg. Ugyebár :) Értekeztem egy japán barátnőmmel, aki adott még hasznosítási ötleteket, és mivel jóanyám egy megrakott kocsival jött, nagy sírós szemekkel nézve rám, hogy szabadítsam meg a rakomány felétől... na, így történt hogy ez a hétvége a konyhában telt. :D
Felnőtt szakasz: a likőrök :) Lesz úúúgy 3-6 hónap múlva sárgabarackos, ribizlis és meggyes. Remélem legalább az egyik összejön - a ribizlinek szurkolok nagyon (Fuss, Ribizli, fuss!).
A módszer egyszerű volt: gyümölcs + cukor + vodka valamilyen arányú keveréke.
Sárgabaracknál az umeshu (szilvabor) arányait követtem. Ribizlinél és meggynél a 4-3-3-at, illetve amennyi vodka belefért az üvegbe :D
Hetente 1x rázogatni kell vagy forgatni, hogy a cukor ne csak üljön az alján, hanem mint egy hógömbben hópehelyként szálljon a gyümölcsök között. Semmi értelme nincs, csak az én örömömet szolgálja :D (Nem igaz, a cukor elolvadását segíti... idióta...).
Lekvárok - hát nem lekvár lett a sárgabarack egy részéből?! Chutneyt szerettem volna, de annyira nem volt vészesen savanyú. És a kedvencemet (nem) is csináltam: meggymagozás.
Tadam:
Ennyi tömény cukor után jöjjenek a sósságok vagy ecetességek.
Szóval akkor umeboshi... barackból momoboshi, sárgabarackból meg anzuboshi lehetne... ha perillát lehetne itthon kapni és lett volna elég rizsborom. Mindenesetre azért követtem az eljárást, a barack puhásága miatt kisérleti jelleggel valószínűleg rövidebb futamidőket produkálva majd. A perillát pedig lecseréltem bazsalikomra.
Az eljárás egészen macerás: egy éjszaka áztatás, aztán alkoholfürdő, közben a bazsalikom spa kezelése: gyors hidegzuhany és sós masszírozás. És már jöhet is a lényeg: fertőtlenített konténerben só-barack-bazsalikom rétegezése. Ezután súlyt kell helyezni rá (vagy rá kell ülni egy hétig, és ha az ember lányának a ****-jába már befolyna a sós lé, akkor feláll szépen), ha kb 2-3 cm-rel a súly felett van a lötty, akkor jön a harmadik kör. Ami... ami... a súly felezése (fűrész...), és várni kell a szárítási szezont... állítólag a japán naptárakban ezt pirossal jelzik is, persze ehhez júniusban kellett volna elkezdenem a folyamatot... na de kb 1-1.5 hónap.
Jelenleg itt tart a folyamat (mielőtt ráültem volna):
Aztán a maradék bazsalikomból lett egy fél miniüveg pesto:
A hegyes erősből meg savanyúság (amennyiben nem lenne mégsem elég erős, szórtam bele egy kis kimchi paprika port :D). Jalapeno receptből csináltam, állítólag a hűtőben pár nap alatt jó lesz. Az ecet-víz aránya számomra szörnyű savanyú, változtattam rajta (nem kérdezzétek, hogy mennyit :))
És az uborka... nem találok sehol olyan uborka receptet, amit Japánban ettem :( Pedig már japánul is kerestem, de valahogy egyik sem tűnt hasonlónak. Azért ha felépülök a depresszióból, kipróbálok egyet. Helyette most miso receptet választottam (misozuke ha jól tudom): ez is 1 napos sós érlelés. Édeskés-sós, és nagyon ropogós. Rövid ideig áll el, inkább amolyan instant savanyúság:
Végére pedig a paradicsomom, ami elkezdett sárgulni végre :) A barna pöttyök ne ijesszenek meg senkit, anyu túl erős permetet készített pár hete (nem lesz bio, nah).
Jelentkezem pár hónap múlva, mi hogy áll - amennyiben sikeres lett valamelyik. Sikertelenség esetén lekvár evésbe fojtom magam.
Az egész úgy indult, hogy sárgabarack lekvárt szerettem volna főzni, és rendeltem a Tescoból. Neeeem kellett volna... nagyon éretlenek, savanyúak és kemények voltak. Leginkább az umeboshira, japán sós-savanyú erjesztett szilvára hasonlított, el is gondolkodtam rajta, hogy lehet-e vajon barackból csinálni. Persze mindenhol azt írják, hogy nem lehet, de nem én lennék, ha nem próbálnám meg. Ugyebár :) Értekeztem egy japán barátnőmmel, aki adott még hasznosítási ötleteket, és mivel jóanyám egy megrakott kocsival jött, nagy sírós szemekkel nézve rám, hogy szabadítsam meg a rakomány felétől... na, így történt hogy ez a hétvége a konyhában telt. :D
Felnőtt szakasz: a likőrök :) Lesz úúúgy 3-6 hónap múlva sárgabarackos, ribizlis és meggyes. Remélem legalább az egyik összejön - a ribizlinek szurkolok nagyon (Fuss, Ribizli, fuss!).
A módszer egyszerű volt: gyümölcs + cukor + vodka valamilyen arányú keveréke.
Sárgabaracknál az umeshu (szilvabor) arányait követtem. Ribizlinél és meggynél a 4-3-3-at, illetve amennyi vodka belefért az üvegbe :D
Lekvárok - hát nem lekvár lett a sárgabarack egy részéből?! Chutneyt szerettem volna, de annyira nem volt vészesen savanyú. És a kedvencemet (nem) is csináltam: meggymagozás.
Tadam:
Ennyi tömény cukor után jöjjenek a sósságok vagy ecetességek.
Szóval akkor umeboshi... barackból momoboshi, sárgabarackból meg anzuboshi lehetne... ha perillát lehetne itthon kapni és lett volna elég rizsborom. Mindenesetre azért követtem az eljárást, a barack puhásága miatt kisérleti jelleggel valószínűleg rövidebb futamidőket produkálva majd. A perillát pedig lecseréltem bazsalikomra.
Az eljárás egészen macerás: egy éjszaka áztatás, aztán alkoholfürdő, közben a bazsalikom spa kezelése: gyors hidegzuhany és sós masszírozás. És már jöhet is a lényeg: fertőtlenített konténerben só-barack-bazsalikom rétegezése. Ezután súlyt kell helyezni rá (vagy rá kell ülni egy hétig, és ha az ember lányának a ****-jába már befolyna a sós lé, akkor feláll szépen), ha kb 2-3 cm-rel a súly felett van a lötty, akkor jön a harmadik kör. Ami... ami... a súly felezése (fűrész...), és várni kell a szárítási szezont... állítólag a japán naptárakban ezt pirossal jelzik is, persze ehhez júniusban kellett volna elkezdenem a folyamatot... na de kb 1-1.5 hónap.
Jelenleg itt tart a folyamat (mielőtt ráültem volna):
Aztán a maradék bazsalikomból lett egy fél miniüveg pesto:
A hegyes erősből meg savanyúság (amennyiben nem lenne mégsem elég erős, szórtam bele egy kis kimchi paprika port :D). Jalapeno receptből csináltam, állítólag a hűtőben pár nap alatt jó lesz. Az ecet-víz aránya számomra szörnyű savanyú, változtattam rajta (nem kérdezzétek, hogy mennyit :))
És az uborka... nem találok sehol olyan uborka receptet, amit Japánban ettem :( Pedig már japánul is kerestem, de valahogy egyik sem tűnt hasonlónak. Azért ha felépülök a depresszióból, kipróbálok egyet. Helyette most miso receptet választottam (misozuke ha jól tudom): ez is 1 napos sós érlelés. Édeskés-sós, és nagyon ropogós. Rövid ideig áll el, inkább amolyan instant savanyúság:
Végére pedig a paradicsomom, ami elkezdett sárgulni végre :) A barna pöttyök ne ijesszenek meg senkit, anyu túl erős permetet készített pár hete (nem lesz bio, nah).
Jelentkezem pár hónap múlva, mi hogy áll - amennyiben sikeres lett valamelyik. Sikertelenség esetén lekvár evésbe fojtom magam.
Subscribe to:
Posts (Atom)