A második világháború idején a magányos német kisfiú, Jojo elképzelései a világról alapjaiban rendülnek meg, amikor felfedezi, hogy egyedülálló anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. Csupán tökkelütött képzeletbeli barátjára, Adolf Hitlerre támaszkodva, Jojo kénytelen átértékelni megrögzött nacionalista gondolkodásmódját.
LoneWolf értékelése
LoneWolf
Úgy tűnik, hogy Taika Waititi egyénisége számomra csupán Marvel filmként elviselhetetlen, míg a Hétköznapi Vámpírok, a Mandalorian általa jegyzet része, és különös módon ez is elnyerte a tetszésem.
Ugyan először furcsának találtam eme véresen komoly téma keresztezését, az ő elborult humorával, végül mégis sikerült az ellensúlyozni azt a gyönyörűen adagolt és megfelelő mennyiségű drámával, ami talán át is lendítette a mérleget. Elsa, Jojo, Rosie és Klenzendorf karakterét is megkedveltem a történet során, ami egyaránt köszönhető az íróknak és az őket alakító, hibátlanul játszó színészeknek. (Scarlett pl. már zsinórban másodszor nyűgöz le a Házassági Történet-ben nyújtott teljesítménye után.) Emellett konkrétan két ponton is sokkolt a film, pedig valahol számítani lehetett ezekre a fordulatokra. Ami Taika képzelt Hitlerét illeti, nos… egyszerre beteg és zseniális. Valószínűleg ez a film sokakat megoszt majd, valaki szeretni, valaki pedig egyenesen gyűlölni fogja, de a Világítótoronyhoz hasonlóan talán pont ez teszi olyan kiemelkedővé, hisz van szíve és lelke, mégis mer kockáztani és különc lenni.
Csak ajánlani tudom, miközben én is kételkedve kezdtem bele, szóval Heil Snittler! :D