HU211577A9

HU211577A9 - Terápiás nukleozidok Az átmeneti oltalom az 1 -20. igénypontokra vonatkozik.

Info

Publication number: HU211577A9
Application number: HU9500621P
Authority: HU
Inventors: Susan M Daluge
Original assignee: Wellcome Found
Priority date: 1995-06-30
Filing date: 1995-06-30
Publication date: 1995-12-28

Description

A találmány tárgyát a cukor egység helyén egy telítetlen széngyűrűt tartalmazó purin-nukleozid-analógok, gyógyászati szempontból elfogadható százmazékaik és ezek gyógyászati kezelésben való alkalmazása, különösen vírusfertőzések kezelésére való alkalmazása képezi.

Az AIDS (szerzett immunhiány szindróma) egy olyan, az immunrendszer gyengülésével vagy károsodásával járó betegség, amely hajlamossá teszi az ebben szenvedő beteget végzetes opportunista fertőzésekre. Jellemzően az AIDS a T-sejtek, különösen az OKT⁴felületi markert hordozó segítő-indukáló alcsoport súlyosbodó fogyásával jár együtt.

A humán immunhiány vírust (HÍV) reprodukálhatóan izolálták AIDS-ben szenvedő, vagy az AIDS-t gyakorta megelőző tüneteket mutató betegekből. A HÍV citopatikus, úgy tűnik, hogy különösen az OKT⁴markert hordozó T-sejteket fertőzi és pusztítja, és már általánossá vált az a felismerés, hogy a HÍV az AIDS kóroki tényezője.

Amióta felismerték azt, hogy a HÍV az AIDS kóroki tényezője, számos anti-HIV kemoterápiás szert javasoltak, amelyek hatékonyak lehetnek az AIDS-ben szenvedők kezelésére. így például a 4 724 232 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban 3’ -azido-3’-dezoxitimidint (amely a zidovudine nevet kapta) és gyógyászati célra alkalmas származékait, valamint ezek humán retrovírus fertőzések, köztük az AIDS és ezzel kapcsolatos klinikai állapotok kezelésére való alkalmazását ismertetik. Vince és mtsai. [Antiviral Research, 9 (1/2), 120 (1988)] bizonyos széngyűrűs nukleozid-analógokat, valamint ezek HÍV elleni alkalmazását ismertetik. Ismertették még a (±)-9-[cisz-4-(hidroxi-metil)-2-ciklopentenil]-guanint (NSC-614 846), amely karbovir néven is ismert [Second International Conference on Antiviral Research, Williamsburg, VA, 1988. április 10-14.]. A hepatitis B vírus (HBV) egy olyan patogén vírus, amely világszerte jelentős következményekkel járó hatást fejt ki. Ennek előfordulása igen gyakori az ázsiai országokban, és elterjedt Afrikának a Szaharától délre fekvő vidékein. A vírus kóroktanilag a primer hepatocelluláris karcinomával kapcsolatos, és feltételezik, hogy a világon előforduló májrák 80%-ának okozója. Az Amerikai Egyesült Államokban évente több mint tízezer ember kerül kórházba HBV okozta betegség folytán, ezek közül átlagosan 250 hal meg heveny megbetegedésben.

Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg becslések szerint mintegy 500 000-1 000 000 fertőzéshordozó személy van. A fertőzéshordozóknak mintegy 25 %-ában fejlődik ki a krónikus aktív hepatitis, és a betegség gyakran cirrózisig fejlődik. Becslések szerint az Amerikai Egyesült Államokban évente mintegy 5000 ember hal meg HBV-sal kapcsolatos cirrózis következtében, és feltehetőleg 1000 ember HBV-sal kapcsolatos májrák folytán. Még akkor is szükséges lesz HBV ellen hatékony vegyületek alkalmazása, ha a HBV ellen hatásos univerzális vakcina fog rendelkezésre állni. A fertőzött hordozók folyamatos nagy utánpótlását a világon mintegy 220 000 000 főre becsülik.

ezek számára a vakcinálás nem jelent segítséget, továbbra is ki vannak téve a HBV által kiváltott máj-kórok nagy kockázatának. Ez a hordozónépesség szolgál forrásul az érzékeny egyének fertőzésének forrásául, fenntartja a betegség előfordulását különösen a járványos területeken vagy a nagy rizikófaktorú csoportokban, például a kábítószereket intravénásán alkalmazók és a homoszexuálisok körében. így igen nagy szükség van hatásos vírusellenes szerekre, olyanokra, amelyek mind a krónikus fertőzések ellen hatásosak, mind a kórnak a hepatocelluláris karcinóma irányába való haladását csökkentik.

A HBV fertőzés klinikai tünetei közé tartoznak a fejfájás, láz, rossz közérzet, émelygés, hányás, étvágytalanság és hasi fájdalmak. A vírus-replikációt általában az immunválasz szabályozza, az ember felgyógyulása hetekig vagy hónapokig tart, de a fertőzés esetenként ennél súlyosabb lehet, állandó krónikus máj-megbetegedéshez vezethet, amint azt az előzőekben vázoltuk.

A „Viral Infections of Humans” [második kiadás, szerk. Evans, A.S (1982) Plenum Publishing Corporation,

New York] szakirodalmi hely 12. fejezetében részletesen ismertetik a vírusos hepatitisz fertőzések etiológiáját.

A Hepatitis B vírus (HBV) egy kis DNS-tartalmú vírus, amely az embert megfertőzi. A vírusok hepadnavírus néven ismert, egymással közeli rokonságban álló osztályának tagja, amely osztály minden tagja emlős vagy szárnyas gazdaszervezet, például amerikai mormota és kacsa szelektív fertőzésére képes. A hepadnavírus genom replikációs mechanizmusába való legújabb betekintés az RNS intermedier reverz transzkripciójának fontosságát jelzi, helyt adva annak a feltételezésnek, hogy a reverz transzkriptáz egy ésszerű kemoterápiás cél.

Arra a felismerésre jutottunk, hogy bizonyos, az alábbiakban hivatkozott, telítetlen széngyűrűt tartalmazó purin nukleozid analógok vírusfertőzések, például hepatitisz B és retrovírus fertőzések, különösen AIDS kezelésére alkalmasak.

A találmány - egyik szempontját tekintve az új (I) általános képletű vegyületekre vonatkozik - a képletben R³ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport; R⁶ jelentése 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport (előnyösen 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, például ciklopropil-. ciklobutil- vagy ciklopentilcsoport) és R⁷ jelentése hidrogénatom vagy elágazó vagy egyenes láncú 1-6 szénatomos alkilcsoport (például metil- vagy etilcsoport) vagy ezen vegyületek gyógyászati célra alkalmas származékai .

Legelőnyösebbek azok az izomerek, amelyek (I) általános képletében a hidroxilcsoport a purinhoz képest »cisz-helyzetű. Megjegyezzük, hogy a találmány felöleli az (I) általános képletű vegyületek egyedi enantiomerjét, valamint az ilyen enantiomerek egészében vagy részben racém elegyeit még akkor is, ha a lerajzolt pontos szerkezet egy enantiomerre vonatkozik.

Az (I) általános képletű vegyületek előnyös példái: a) (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9W-pur in-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol és racém vagy a (+)-cisz enantiomerrel részlegesen rezolváh elegyei

HU 211 577 A9

b) (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)-9//purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol és racém vagy (+)-cisz enantiomerrel részlegesen rezolvált elegyek

Ezek a vegyűletek különösen előnyösek, mivel magas szintet érnek el a központi idegrendszerben, ahol a HÍV fertőzések manifesztálódása különösen elmegyengítő hatású.

A fenti (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászati célra alkalmas származékaikat a továbbiakban a találmány szerinti vegyületekként nevezzük.

A találmány egyik szempontja szerint a találmány szerinti vegyűletek gyógyászati kezelésben való alkalmazására vonatkozik különösen retrovírus fertőzések vagy hepatitisz B vírus fertőzések kezelésére.

A találmány szerint kezelhető vagy megelőzhető retrovírus fertőzések közé tartoznak humán retrovírus fertőzések, például humán immunhiány vírus (HÍV), HIV-1, HIV-2 és humán T-sejt limfotróp vírus (HLTV), például HTLV-I vagy HTLV-II okozta fertőzések. A találmány szerinti vegyűletek különösen hasznosak AIDS és klinikailag rokon állapotok, például AIDSszel kapcsolatos komplex (ARC), előrehaladott általános limfadenopátia (PGL), AIDS-szel kapcsolatos neurológiai állapotok, például szklerózis multiplex vagy trópusi paraparézis (részleges bénulás) és anti-HIV antitest-pozitív és HIV-pozitív állapotok, valamint trombocitopénia purpura kezelésére. A találmány szerinti vegyűletek használhatók pszoriázis kezelésére vagy megelőzésére is.

A találmány szerinti vegyűletek különösen hasznosak emberek humán retrovírusok által okozott vagy ezekkel kapcsolatos tünetmentes fertőzéseinek vagy megbetegedéseinek kezelésére. Egy további szempontot tekintve a találmány tárgyát képezi:

a) egy eljárás retrovírus fertőzések és hepatitisz B vírus fertőzések kezelésére, amely abban áll, hogy az erre szoruló személyt egy, a találmány szerinti vegyület terápiásán hatásos mennyiségével, kezelünk, és

b) a találmány szerinti vegyűletek alkalmazása a fent említett fertőzések vagy állapotok bármelyikének kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására.

A „gyógyászati célra alkalmas származék” megjelölésen egy találmány szerinti vegyület vagy bármely olyan más vegyületet, amely a kezelendő lénynek való adagoláskor (közvetlenül vagy közvetve) ilyen találmány szerinti vegyületté vagy annak vírusellenes hatású metabolitjává vagy maradékává alakul, gyógyászati célra alkalmas sóját, észterét vagy észterének sóját értjük.

A találmány szerinti vegyűletek előnyös észterei közé tartoznak a karbonsavakkal alkotott olyan észterek, amelyekben az észtercsoport nem-karbonil egysége egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, például η-propil-, terc-butil- vagy n-butil-csoport; alkoxi-alkilcsoport (például metoxi-metil-), aralkilcsoport (például benzil-), aril-oxi-alkil-csoport például fenoxi-metil-), arilcsoport (például adott esetben halogénatommal, 14 szénatomos alkoxicsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy aminocsoporttal helyettesített fenilcsoport); szulfonát-észterek, például alkil- vagy aralkilszulfonil-észter (például metánszulfonil-); aminosavészterek (például L-valil vagy L-izo-leucil-észter), továbbá mono-, di- vagy trifoszfát-észterek. A foszfátészterek tovább észterezettek lehetnek, például 1-20 szénatomos alkohollal vagy annak reakcióképes származékával, vagy egy 2,3-di(6-24 szénatomos acil)-glicerinnel.

Az előzőekben leírt észterekben - ha más megjelölés nem szerepel - az alkil-egységek előnyösen 1-18 szénatomosak, még előnyösebben 1-4 szénatomosak. Az aril egységek előnyösen egy fenilcsoportot tartalmaznak.

A fenti vegyületekre való bármely hivatkozás magában foglalja a gyógyászati célra alkalmas sóikra való hivatkozást is.

A találmány szerinti vegyűletek és gyógyászati célra alkalmas származékaik gyógyászati szempontból elfogadható sói körébe tartoznak például a bázissal alkotott sók, például a megfelelő bázisból származó sók, így például az alkálifém- (például nátrium-), alkáliföldfém- (például magnézium-) és ammóniumsók, valamint az NW+4 sók (ahol W jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport). A hidrogénatom vagy az aminocsoport fiziológiás szempontból elfogadható sói közé tartoznak a szerves karbonsavak, így az ecetsav, tejsav, borkősav, almasav, izetionsav, laktobionsav és borostyánkősav; szerves szulfonsavak, például metánszulfonsav, etánszulfonsav, benzolszulfonsav és p-toluolszulfonsav, továbbá szervetlen savak, így hidrogén-klorid, kénsav, foszforsav és szulfaminsav által képzett sók. A hidroxilcsoportot tartalmazó vegyűletek fiziológiás szempontból elfogadható sói körébe tartoznak az említett vegyület anionjának egy megfelelő kationnal, például Na⁺, NH4⁺ és NW4* (ahol W jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport) kationnal adott kombinációi.

A fenti találmány szerinti vegyűletek és gyógyászati szempontból elfogadható származékaik alkalmazhatók a fenti fertőzések és állapotok kezelésére más terápiás szerekkel kombinálva is. Ilyen további terápiás szerek lehetnek vírusfertőzések és ezzel kapcsolatos állapotok kezelésére hatásos terápiás szerek, például a 3’-azido-3’-dezoxitimidin (zidovudine), a 2’,3’-didezoxinukleozidok, így a 2’,3’-didezoxicitidin, a 2’,3’-didezoxiadenozin és a 2’,3’-didezoxiinozin, a ciklusos nukleozidok (például az aciklovir), interferonok, például az α-interferon, vese kiválasztást gátló hatóanyagok, például probenicid, nukleozid transzport inhibitorok, például dipiridamol, dilazep, mio-, lido- vagy szoluflazin vagy hexobendin, valamint immunmodulátorok, például az ^; rleukin II és granulocita makrofág telepet stimuláló .ak torok, oldható CD₄ vagy ennek géntechnológiai úton nyert származékai és foszfonohangyasav. Az ilyen kombinált terápia összetevő hatóanyagai adagolhatók egyidejűleg, elkülönített vagy kombinált készítmény formájában, vagy különböző időpontokban, például egymást kővetően úgy, hogy a kombinált hatást elérjük.

A találmány szerinti vegyűletek, amelyekre a továbbiakban hatóanyagként is hivatkozunk, terápiás célra bármely alkalmas adagolási úton beadhatók, például

HU 211 577 A9 orálisan, rektálisan, nazálisán, helyileg (közte szájüregi és szublingvális úton), vaginálisan és parenterálisan (közte szubkután, intramuszkulárisan, intravénásán és intradermálisan). Megjegyezzük, hogy az előnyös adagolási mód a beteg állapotától és korától, a fertőzés természetétől és a kiválasztott hatóanyagtól függő.

Az előzőekben említett állapotok (például AIDS) kezelésére a betegnek (például embernek) általában 3,0-120 mg/testtömeg kg/nap hatóanyagot adunk be, előnyösen 6-90 mg/testtömeg kg/nap, még előnyösebben 15-60 mg/testtömeg kg/nap a megfelelő dózis. A kívánt dózist előnyösen két, három, négy, öt, hat vagy több aldózis formájában megfelelő időközökben a nap során elosztva adjuk be. Az aldózisokat adagolhatjuk egységdózis formájában, például 10-1500 mg, előnyösen 20-1000 mg, még előnyösebben 50-700 mg hatóanyag/egységdózis formájában.

Ideális esetben a hatóanyagot úgy adagoljuk, hogy a hatóanyag csúcs-plazma koncentrációja mintegy 175 pmól/l, előnyösen mintegy 2-50pmól/l, még előnyösebben mintegy 3-30 gmól/l koncentrációt érjen el. Ez elérhető például a hatóanyagnak 0,1-5 %-os oldatát, adott esetben sóoldatban készült oldalát intravénásán beinjektálva, vagy mintegy 1-100 mg/kg hatóanyagot tartalmazó nagy pilula orális beadásával. A kívánt vérszint fenntartható mintegy 0,01—5,0 mg hatóanyag/kg/óra folyamatos infúzió, vagy mintegy 0,4-15 mg hatóanyag/kg szakaszos infúzió formájában való beadásával.

Bár a hatóanyag önmagában is beadható, előnyösen gyógyászati készítmény formájában adagoljuk. A találmány szerinti gyógyászati készítmények legalább egy, az előzőekben meghatározott hatóanyagot, és egy vagy több gyógyászati célra alkalmas hordozóanyagot és adott esetben egyéb terápiás szert tartalmaznak. Minden hordozóanyagnak „elfogadhatónak” kell lennie abban az értelemben, hogy a készítmény többi összetevőjével összeférhetőnek kell lennie, és nem lehet ártalmas a betegre. A készítmények lehetnek orális, rektális, nazális, helyi (ezen belül szájüregi és nyelv alatti), vaginális vagy parenterális (ezen belül szubkután, intramuszkuláris, intravénás és intradermális) adagolásúak. A készítményeket célszerűen egységdózis formájában állítjuk elő a gyógyszerkészítésben ismert bármely eljárással. Az ilyen eljárások olyan műveleteket foglalnak magukban, mint a hatóanyagnak a hordozóanyaggal, amely egy vagy több segédanyagból áll, való elegyítése. Általában a készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot a folyékony vagy finom eloszlású szilárd hordozóanyaggal vagy mindkettővel egyenletesen, bensőségesen elegyítjük, majd kívánt esetben a terméket formáljuk.

Az orális adagolásra szolgáló készítményeket elkülönült egységek formájában állítjuk elő, például kapszulák vagy tabletták alakjában, amelyek mindegyike előre meghatározott mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, továbbá készíthetünk porokat vagy granulumokat, vizes vagy nemvizes oldószerben készült oldatokat vagy szuszpenziókat vagy olaj a vízben típusú vagy víz-azolajban típusú folyékony emulziókat. A hatóanyagot formálhatjuk nagy pirulává, elektuáriummá vagy péppé is.

A tabletták készíthetők préseléssel vagy öntéssel, adott esetben egy vagy több segédanyag felhasználásával. A préselt tablettákat a szabadon folyó, például por vagy granulum formájú hatóanyagnak adott esetben kötőanyaggal (például povidonnal, zselatinnal, hidroxi-propil-metil-cellulózzal), csúszást elősegítő anyaggal, inért hígítóanyaggal, tartósítószerrel, szétesést elősegítő szerrel (például nátrium-keményítő-glikoláttal, keresztkötéses povidonnal, keresztkötéses nátrium-karboxi-metil-cellulózzal), felületaktív szerrel vagy diszpergálószerrel alkotott elegye formájában megfelelő berendezésen préseljük.

Az öntött tabletták előállíthatók egy inért folyékony hígítóanyaggal nedvesített porított hatóanyag megfelelő berendezésbe való öntésével. A tabletták adott esetben bevonattal ellátottak vagy rovátkoltak lehetnek, és formálhatók oly módon, hogy a hatóanyag lassú vagy szabályozott felszabadulását biztosítsák, például különböző arányban tartalmazhatnak hidroxi-propil-metil-cellulózt a kívánt felszabadulási profil biztosítására. A tabletták kívánt esetben bélben oldódó bevonattal is elláthatók, hogy a hatóanyag ne a gyomorban, hanem a bélben váljon szabaddá.

A szájban való helyi adagolásra szolgáló készítmények közé tartoznak a gyógycukorkák, amelyek a hatóanyagot ízesített alapanyagban, szokásosan szacharózban és akácmézgában vagy tragantgyantában tartalmazzák, a pasztillák, amelyek a hatóanyagot inért alapanyagban, például zselatinban és glicerinben vagy szacharózban és akácmézgában tartalmazzák, valamint a szájvizek, amelyek a hatóanyagot megfelelő folyékony hordozóanyagban tartalmazzák.

A rektális adagolásra szolgáló készítmények elkészíthetők megfelelő alapanyagú, például kakaóvajat vagy szalicilátot tartalmazó kúpok formájában.

A hüvelyi alkalmazásra szolgáló készítmények előállíthatók pesszáriumok, tamponok, krémek, gélek, pépek, habok vagy permetek formájában, amelyek a hatóanyagon kívül az ilyen típusú készítmények előállításánál szokásosan alkalmazott hordozóanyagokat tartalmazzák.

A parenterális adagolásra szolgáló készítmények közé tartoznak a vizes és nemvizes izotóniás steril injekciós oldatok, amelyek tartalmazhatnak még antioxidáns anyagot, pufferolóanyagot, bakteriosztatikumot és más oldott anyagokat, amelyek a készítményt a kezelendő lény vérével izotóniássá teszik; vizes és nemvizes steril szuszpenziók, amelyek tartalmazhatnak szuszpendáló- és sűrítőszereket is. A készítmények előállíthatók egységdózis formájában, vagy több dózist tartalmazó lezárt tartályban, például ampullák és fiolák formájában, továbbá tárolhatók fagyasztva szárított (liofilizált) állapotban, ebben az esetben közvetlenül felhasználás előtt csak steril folyékony hordozóanyagot kell adagolni, erre alkalmas például az injekciós minőségű víz. Közvetlenül a felhasználás előtt injekciós oldatok és szuszpenziók készíthetők steril porokból, granulumokból és tablettákból az előzőekben leírt módon.

Előnyösek azok az egységdózis készítmények, amelyek hatóanyagtartalma a napi dózisnak vagy aldó4

HU 211 577 A9 zisnak - ahogy azt az előzőekben ismertettük - megfelelő vagy annak egy alkalmas töredéke.

A találmány szerinti vegyületek formálhatók állatgyógyászati készítményekké is, ezek például a szakterületen szokásosan alkalmazott eljárásokkal állíthatók elő.

A találmány szerinti készítmények az előzőekben konkrétan említett összetevőkön kívül tartalmazhatnak más, szokásosan az ilyen típusú készítményekben alkalmazott összetevőket is, például orális adagolásra szánt készítményekben ilyen további össszetevők lehetnek az édesítőszerek, sűrítő- és ízesítőanyagok.

A találmány körébe tartozik továbbá egy eljárás a találmány szerinti vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható származékaik előállítására, amelynek értelmében úgy járunk el, hogy

A) egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben

R³ jelentése az előzőekben megadott, Z jelentése az (I) általános képletnél definiált -NR⁶R⁷ csoport prekurzora - olyan reagenssel vagy olyan körülmények között reagáltatjuk, amelyek mellett a Z prekurzor csoport a kívánt R² csoporttá alakul, vagy

B) egy (III) általános képletű vegyületet - a képletben

R⁶ és R⁷ jelentése az előzőekben megadott, R⁸jelentése hidrogénatom vagy forrni lesöpört és R⁹jelentése 1-6 szénatomos acilcsoport (például formil- vagy acetilcsoport) - vagy gyógyászati szempontból elfogadható származékát az imidazolgyűrűnek a kívánt (I) általános képletű vegyületben való kialakulását szolgáló szerrel reagáltatjuk, vagy

i) egy kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászati szempontból elfogadható származékává alakítunk, vagy ii) az (I) általános képletű vegyület egy kapott származékát az alapvegyületté vagy a vegyület egy másik származékává alakítjuk.

Az A) eljárást bármely szokásos módon végrehajthatjuk, például egy olyan (II) általános képletű vegyületet, amelyben Z jelentése kilépőcsoport (például halogénatom, így klóratom) egy megfelelő aminnal vagy amin-hidrogén-kloriddal reagáltatunk az előzőekben megadott helyettesített aminocsoport bevitelére, viszszafolyató hűtő alatt végzett forralás mellett vagy 50 ’C-t meghaladó hőmérsékleten, előnyösen szerves oldószer, például metanol vagy etanol jelenlétében.

A B) eljárást végezhetjük például egy (III) általános képletű vegyületnek hangyasavval vagy reakcióképes származékával (például trietil-ortoformiáttal vagy dietoxi-metil-acetáttal) való reagáltatásával oldószer, például dimetil-acetamid vagy dimetil-formamid jelenlétében emelt hőmérsékleten, előnyösen 75-90 ’C hőmérsékleten. Ezt a reakciót célszerűen egy erős vízmentes sav az ekvivalensnyi mennyiséget enyhén meghaladó mennyiségének adagolásával, például 1,1 ekvivalens etánszulfonsav/1 ekvivalens (III) általános képletű vegyület, hajtjuk végre, ebben az esetben alacsonyabb hőmérsékletet (például 25 ’C hőmérsékletet) alkalmazunk.

Az A) eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű vegyületek előállíthatók például először a (Ili) általános képletű vegyületnek a fenti B) eljárásban leírtakkal analóg módon való ciklizálásával.

Más reagensek is használhatók az (I) általános képletű R³ helyettesítőként hidrogénatomtól eltérő helyettesítőt hordozó vegyületek előállítása céljából a (III) általános képletű vegyületek ciklizálására. Használhatunk például trietil- vagy trimetil-ortoacetátot ecetsavanhidriddel 70-120 ’C hőmérsékleten néhány órán át. így R³ helyettesítőként metilcsoportot tartalmazó vegyületet nyerünk. (Lásd H. C. Koppéi és R. K. Robinson; J. Org. Chem. 1958, 1457.)

Más megoldás szerint például az AU-A-28671/89 számú ausztrál szabadalmi bejelentés (amelyet leírásunkba referenciaként építünk be) szerint ariszteromicinből előállított (lR,4S)-9-(4-hidroxi-metil-2-ciklopentil)-guanint alakíthatjuk (I) általános képletű vegyületté.

Az (I) általános képletű vegyületek megfelelő észterezőszerrel, például egy sav-halogeniddel vagy savanhidriddel reagáltatva gyógyászati szempontból elfogadható észterré alakíthatók. Az (I) általános képletű vegyületek - beleértve észtereiket is - szokásos módon, például a megfelelő savval reagáltatva - gyógyászati szempontból elfogadható sóvá alakíthatók. Az (I) általános képletű vegyület egy észtere vagy sója az alapvegyületté alakítható például hidrolízissel.

Az (I) általános képletű vegyületek enantiomerjei szokásos módon rezolválhatók vagy izolálhatók, például a ciklopentenil-egység hidroxilcsoportjának megfelelő optikailag aktív karbonsav-származékkal, például naproxennel való acilezésével előállított diasztereomer észterek kromatográfiás elválasztásával (J. Org. Chem., 51, 1287 (1986)]. A (III) általános képletű vegyületek ciklopentil prekurzora ugyancsak rezolválható optikailag aktív karbonsavakkal (például dibenzoilD-borkősavval) képzett sóinak frakcionált kristályosításával. Más megoldás szerint enzimes rezolválás is végezhető például a J. Med. Chem. 30, 746 (1987) és a J. Med. Chem. 28, 1385 (1985) szakirodalmi helyeken leírt módon.

A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be a korlátozás szándéka nélkül. A példákban szereplő „hatóanyag” megjelölésen az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászati szempontból elfogadható származékokat értjük.

1. Példa (±)-cisz-4-[(2-Amino-4-klór-6-pirimidinil)-amino]2-ciklopentén -1 -metanol

14,88 g, 0,073 mól, a 4 268 672 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban leírt módon előállított cisz-4-acet-amido-ciklopent-2-én-metil-acetát, 46,19 g, 0,146 mól bárium-hidroxid-oktahidrát és 300 ml víz elegyét nitrogéngáz atmoszférában 18 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A kapott oldatot szén-dioxiddal semlegesítjük. A csapadékot vízzel, majd etanollal mossuk. A szűrletet a mosóoldattal egyesítjük, és sziruppá pároljuk be, a kapott 11,16 g szirupot 23,91 g, 0,146 mól 2amino-4,6-diklór-pirimidinnel és 30,5 ml, 0,219 mól trietil-aminnal 100 ml forrásban lévő 1-butanollal 1,5 órán át

HU 211 577 A9 kondenzáljuk. Az elegyhez 73 ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk, majd szárazra pároljuk, és a visszamaradó szilárd anyagot 200 ml kloroformban vesszük fel. A reagálatlan

2-amino-4,6-diklór-pirimidint kiszűrjük és 100 ml kloroformmal mossuk. A kloroformos szűrlet - mosófolyadék elegyet bepároljuk, és a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon kromatografáljuk. További pirimidin kiindulási anyagot eluálunk 2,5%-os metanol-kloroform eleggyel. A cím szerinti vegyületet 3,5%-os metanol-kloroform eleggyel eluáljuk piszkosfehér szilárd hab formájában. 91 %-os hozammal 15,90 g terméket nyerünk.

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 1,15-1,28 és 2,26-2,41 (2m,

2, CH₂); 2,60-2,71 (m, 1, l’-H); 3,4 (m átlapoló H₂O, C//₂OH); 4,625 (t, J= 5,3, 1, CH₂OH); 4,95 (széles s, 1, CH-N); 5,67-5,87 (m, 2, CH=CH);

6,38 (széles s, 1, NH₂); 7,12 (széles s, 1, NH); MS (Cl) M+l, 241,243.

Elemzési eredmények a C|₀H₁₃N₄OC10,2 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 48,99, H% = 5,55, N% = 22,85, Cl%= 14,46;

talált: C% = 49,10, H% = 5,57, N% = 22,81,

Cl%= 14,40.

2. Példa (+)-cisz-4-{ [2-Amino-6-klór-5-/( 4-klór-fenil)-azo/4-pirimidinil ]-amino }-2-ciklopentén-1-metanol

11,58 g, 48,1 mmól, az 1. példa szerint előállított (±)cisz-4-[(2-amino-4-klór-6-pirimidinil)-amino]-2-ciklopentén-1-metanolt és 97 g nátrium-acetát-trihidrátot 225 ml jégecetben és 225 ml vízben oldunk. 6,74 g, 52,8 mól 4-klór-anilinből, 14,7 ml tömény hidrogén-kloridból, 52 ml vízből és 4,01 g, 58,2 mmól nátrium-nitritből előállított 4-klór-benzol-diazónium-kloridból 47 ml vízben hideg, 0-5 ’C hőmérsékletű oldatot készítünk. Ezt a hideg oldatot 5 perc alatt hozzáadjuk az elsőként elkészített oldathoz. A kapott sárga csapadékot 18 óra állás után kiszűrjük, vízzel mossuk, majd etanollal extraháljuk. így 69%-os hozammal 12,56 g cím szerinti vegyületet nyerünk sötétsárga por formájában. A kapott termék olvadáspontja 218-220 ’C (bomlik).

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 10,25 (d, 1, NH); 7,69 és

7,54 (mindkettő d, J = 8,9, C₆H₄) átlapoló 7,6 (széles, 6, NH₂); 5,80-5,95 (m, 2, CH=CH); 5,24 (m, 1, CHN); 4,75 (t, 1, CH₂OH); 3,41 (t, 2, CH₂OH); 2,75 (m, 1, CH); 2,41 (m, 1, CH); 1,441,53 (m, 1,CH).

Elemzési eredmények aC|₆H_l6N₆CI₂O képlet alapján: számított: C% = 50,67, H% = 4,25, N% = 22,16,

Cl%= 18,70 talált: C% = 50,59, H% = 4,29, N% = 22,10,

Cl%= 18,66

3. Példa (+)-cisz-4-{(2,5-Diamino-4-klór-6-pirimidiiul)amino ]-2-ciklopentén-1 -metanol A 2. példa cím szerinti vegyületéből 11,67 g-ot 235 ml etanollal, 30 ml jégecettel és 235 ml vízzel szuszpendálunk. Az elegyet visszafolyató hűtő alatt, nitrogéngáz atmoszférában forraljuk. Kis részletekben 30 perc alatt 13,5 g cinkport adunk hozzá, ez idő alatt a vegyület feloldódik. A reakcióelegyet további 20 percig melegítjük, majd a forró oldatból a feleslegben lévő cinket kiszűrjük, és etanollal mossuk. A szűrleteket bepároljuk, a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluensként 1 liter kloroformot és 1,8 liter 4:1 arányú kloroform .metanol elegyet alkalmazunk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. így 100%-ot meghaladó hozammal 11,2 g cím szerinti vegyületet nyerünk vöröses-narancs olaj formájában. Másik, kis mennyiségű anyag felhasználásával végzett reakcióban tiszta terméket nyerünk halványsárga szilárd anyag formájában, a hozam 76%.

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 1,29 és 2,39 (m, 2, CH₂);

2,69 (t, 1, l’-H); 3,37 (d, 2, CH₂OH); 3,91 (széles,

2, NH₂); 4,60 (széles,m, 1, CH₂OH); 5,02 (m,l,

CHNH); 5,56 (széles s, 2, NH₂); 5,74 (m, 1, = CH);

5.86 (m, 1, = CH); 6,36 (d, 1, CHNH).

4. Példa (±)-cisz-4-(2-Amino-6-klór-9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-I-metanol

A 3. példa cím szerinti vegyületéből 9,7 g-ot 100 g dietoxi-metil-acetátban feloldunk, és az oldatot visszafolyató hűtő alatt 2 napig forraljuk. Ezután az oldószert nagy vákuumban 50 C hőmérsékleten eltávolítjuk, és a visszamaradó anyaghoz 40 ml dioxánt és 60 ml 0,5 n hidrogén-kloridot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 1,25 órán át keverjük, majd lehűtjük. A reakcióelegyet ezután hideg 5 n nátrium-hidroxiddal pH = 7-re semlegesítjük, majd kloroform és metanol 3:1 arányú elegyével néhányszor extraháljuk. A szerves fázisokat magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, majd bepároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon kromatografálással tisztítjuk, eluensként 2%-os metanolkloroform elegyet alkalmazunk. így 46%-os hozammal

3,7 g cím szerinti vegyületet nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 138-139 ’C.

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 1,63 és 2,61 (m, 2, CH₂);

2.87 (m, 1, l’-H); 3,44 (d, 2, CH₂OH); 5,44 (m, 1,

CH-N); 5,89 (m, 1, = CH); 6,14 (m, 1, = CH); 6,82 (széles s, 2, NH₂); 8,02 (s, 1, 8-H); (CH₂OH) nem látható - a H₂O csúcs alatt). UV: pH 1 λ max 315 (E 7370); 218 (26200); λ váll 239,5 (5650). pH 7,4 λ max 307 (E 8000); 245,5 (4600); 223 (26400).

MS (El) 265 267 (m) (Cl) 266, 268 (m+l). Elemzési eredmények a C||H|₂N₅C1O,2 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 43,79, H% = 5,35, N% = 23,21, Cl%= 11,75;

talált: C% = 43,67, H% = 5,29. N% = 23,05,

Cl%= 11,70.

5. Példa (+)-cisz-4-l2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanol A 4. példa cím szerinti vegyületéből 0,50 g-ot 40 ml etanolban feloldunk, és 0,65 ml, 5 ekvivalens ciklopropil-amint adunk az oldathoz. Az elegyet visszafolyató hűtő alatt, nitrogéngáz atmoszférában 6 órán át forraljuk. Ezután további 0,65 ml ciklopropil-amint adunk hozzá, és további 5,5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyről az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyaghoz 25 ml kloroformot és 5 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk. A vizes fázist kloroformmal néhányszor extraháljuk, majd a kapott nyersterméket szilikagél oszlopon tisztítjuk. Eluensként 3%-os metanol - etil-acetát elegyet alkalmazunk, így 80%-os hozammal 0,43 g (±)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopenté n-1-metanolt nyerünk. Ezt a terméket acetonitrilből átkristályosítva 0,30 g fehér port kapunk. A kapott termék 93-130 ’C között összeesik, 165 ’C hőmérsékleten olvad.

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 0,56 és 0,63 (2m, 4, 2-ciklopropil CHJ; 1,56 és 2,60 (2m, 2, ciklopentenilCH₂); 2,85 (m, 1, l’-H); 3,02 (m, 1, ciklopropil C//-NH); 3,43 (m, 2, CH₂OH); 4,71 (t, 1, CH₂OH);

5,40 (m, 1, 4’-H); 5,77 (s, 2, NH₂), átlapoló 5,84 (m, 1, = CHJ; 6,09 (m, 1, =CH); 7,23 (d, 1,NWCH); 7,58 (s, 1, purin-8-Η); MS (Cl) 287 (m+1). UV: pH 1: λ max 296 (E 14000), 255 (10700); pH

7,0: λ max 284 (15900); 259 (9200); pH 13 λ max 284 (15800),259 (9100).

Elemzési eredmények a C|₄H|_gN₆O0,25 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 57,82, H% = 6,41, N% = 28,90; talált: C% = 57,84, H% = 6,45, N% = 28,86.

6. Példa (±)-cisz-4-(2-Atnino-6-ciklopentil-amino-9H-purin9-il)-2-2-ciklopentén-1 -metanol

0,53 g, 2 mmól, a 4. példa szerint előállított (±)cisz-4-(2-amino-6-klór-9Z/-purin-9-il)-2-ciklopentén1 -metanol, 2,00 g, 20 mmól trietil-amin, 267 mg, 3,1 mmól ciklopentil-amin és 10 ml etanol tartalmú oldatot 9 órán át visszafolyató hűtő alatt forralunk. Az oldatot ezután hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, majd 2 ml, 1,0 n nátrium-hidroxidot adunk hozzá. Az oldat besűrítésével kapott nyersterméket szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluensként 5% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. így 68,4%-os hozammal 0,430 g terméket nyerünk. Egy mintát etanol és acetonitril elegyéből kristályosítva tisztítunk, igy piszkosfehér port nyerünk, amelynek olvadáspontja 143-146 ’C.

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 7,60 (s, IH, purin H-8), 7,00 (széles m, IH, NH), 6,10 és 5,86 (m, 2H, CH=CH), 5,77 (széles s, 2H, NHJ, 5,39 (m, IH, NCH ciklopentén), 4,76 (széles s, IH, OH), 4,53 (széles m. IH, NCH), 3,44 (m, 2H, OCHJ, 2,87 (m. IH, CH), 2,62-2,54 (m, IH, 0,5 CH₂ ciklopentén gyűrű), 1,89 (széles m, 2H, ciklopentil CHJ, 1,70-1,48 (széles m, 7H, 0,5 CH₂ ciklopentén gyűrű, 3CHJ. Elemzési eredmények a C|₆H₂₂N₆O 0,25 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 60,26, H% = 7,11, N% = 26,35; talált: C% = 60,43, H% = 7,I6, N% = 26,27.

60,37, 7,17, 26,25

7. Példa (±)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanol

0,53 g, 2 mmól a 4. példa szerint előállított (±)-cisz-4(2-amino-6-klór-9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanolt, 0,8477 g. 12 mmól N-metil-N-ciklopropil-amint (Kari Industries, Aurora, OH) és 20 ml metanolt Parr bombába helyezünk és 5 órán át 62 ’C hőmérsékleten tartunk. Ezután az oldatot bepároljuk, majd etanollal meghígítjuk, ezután 1,0 n nátrium-hidroxid adagolásával pH = 12-re állítjuk be. Ezt az oldatot bepároljuk, és a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon kromatografáljuk, eluensként 3%-os metanol-kloroform elegyet alkalmazunk. 91,2%-os hozammal 0,547 g cím szerinti terméket nyerünk. A termék egy mintáját vizes etanolból átkristályosítva fehér port nyerünk, amelynek olvadáspontja 130-131 ’C. 'H-NMR (Me₂SO-d₆): 6 7,61 (s, IH, purin H-8), 6,10 (m, IH, CH=), 5,84 (m, IH, CH=), 5,7 (széles s,

2H, NHJ; 5,40 (m, IH, CHN), 4,70 (széles t, IH,

OH), 3,43 (m, 2H, CH₂OH), 3,24 (széles s, 4H,

CH₃, NCH ciklopropil), 2,85 (m, IH, CH), 2,662,57 és 1,61-1,51 (m, 2, ciklopentenil CHJ, 0,900,65 (m, 4H, 2CH₂ a ciklopropilból).

Elemzési eredmények a Ci₅H₂₀N₆O-0,5 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 58,24, H% = 6,84, N% = 27,16; talált: C% = 58,15, H% = 6,86, N% = 27,14.

8. Példa (+)-cisz-4-(2-Amino-6-ciklobutil-amino-9H-purin9-il)-!-2-ciklopentén- / -metanol

0,53 g, 2 mmól, a 4. példa szerint előállított (±)cisz-4-(2-amino-6-klór-9//-purin-9-il)-2-ciklopentén1-metanol és 1,387 g, 19,5 mmól ciklobutil-amin 15 ml metanolban készült oldatát olajfiirdőben 70-75 ’C hőmérsékleten tartjuk 29 órán át. Az oldatot szobahőmérsékletre hűtjük, majd 2 ml 1,0 n nátrium-hidroxidot adunk hozzá. Ezután az oldatot besűrítjük, a visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 5% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk. 75,7%-os hozammal 454 mg színtelen habot nyerünk, amely acetonitrilben fehér porrá szilárdul. A termék olvadáspontja 181-183 ’C.

Ή-NMR (DMSO-dJ: δ 7,59 (s, IH, purin H 8), 7,38 (széles m, IH, NH), 6,10 (m, IH, 0,5 HC=CH), 5,84 (m átlapoló, széles s, 5,76, 3H, 0,5 CH=CH, NHJ,

5,36 (m, IH, NCH ciklopentén), 4,73 (t, átlapoló, széles m, J = 5,2, 2H, OH, NCH ciklobután), 3,42 (m, 2H, OCHJ, 2,83 (széles m, IH, CH), 2,55 (m, DMSO-val átlapoló, 1/2CH₂ ciklopentén), 2,20-1,95 (széles m, 4H, 2CH₂, ciklobután), 1,58 (m, 3, CH₂, ciklobután, O,5CH₂ ciklopentén).

Elemzési eredmények a C_l5H₂₀N₆O képlet alapján: számított: C% = 59,98, H% = 6,71, N% = 27,98; talált: C% = 60,05, H% = 6,73, N% = 27,91.

9. Példa (±)-cisz-{4-[2-Amino-6-(ciklopmpil-amino)-9Hpurin-9-il]-2-ciklopentén-l-il}-metil-acetát

400 mg, 1,5 mmól, az 5. példa szerint előállított (+)7

HL! 211 577 A9 cisz-4-(2-amino-6-ciklopropil-amino-9H-purin-9-il)2-ciklopentén-l -metanolt, 228 mg, 2,2 mmól ecetsavanhidridet és 8,4 mg, 6,9xl0'² mmól 4-N,N-dimetil-aminopiridint 12 ml száraz Ν,Ν-dimetil-formamidban oldunk, és az oldatot szobahőmérsékleten éjszakán át keverjük. Ezután az oldatot nagy vákuumban besűrítjük, a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopra visszük, amelyet 5% metanolt tartalmazó kloroformmal eluálunk. 48,7%-os hozammal 240 mg cím szerinti vegyületet nyerünk, ezt etanollal hígítjuk, és nagy vákuumban habosítjuk. ’H-NMR (DMSO-d₆): δ 7,52 (s, 1H, purin H8), 7,28 (d, J = 4,5, 1H, NH), 6,07 és 5,94 (m, 2H, HC=CH),

5,81 (széles, 2H, NH₂), 5,39 (széles m, 1H, NCH), 4,06 (m, 2H, OCH₂), 3,02 (széles m, 2H, CH, NCH cikiopropán), 2,65 (m, 1H, 0,5CH₂ ciklopentén), 1,98 (s, 3H, CH₃), 1,56 (m, 1H, 0,5CH₂ ciklopentén), 0,61 (m, 4H, 2CH₂ cikiopropán).

Elemzési eredmények a C_]6H₂₀N₆O₂ 0,4 H₂0 0,015 EtOH képlet alapján:

számított: C% = 57,16, H% = 6,39, N% = 24,54;

talált:

C% = 56,88, 56,82,

H% = 6,32, 6,32,

N% = 24,81. 24,78

10. Példa (±)-cisz-{4-[2-Amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-I-ilj-metil-acetát 0,30 g, 1 mmól, a 7. példa szerint előállított (±)cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)-9H-purin9-il)-2-ciklopentén-l-metanol, 0,204 g, 2 mmól ecetsavanhidrid és 0,005 g, 0,04 mmól N,N-dimetil-aminopiridin 10 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban készült oldatát éjszakán át szobahőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában keverjük. Az oldathoz 1 ml vizet adunk, további 1 órán át keverjük, majd nagy vákuumban besűrítjük. A visszamaradó olajat 5 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat és 3x50 ml kloroform között megosztjuk. Az egyesített kloroformos extraktumokat magnéziumszulfáton szárítjuk, az oldószert lepároljuk az oldatról, és a visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 4% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk, nagy vákuumban etanollal habosítjuk. 93%-os hozammal 0,330 g terméket nyerünk. ’H-NMR (DMSO-d₆): δ 7,59 (s, 1, H-8), 6,10 és 5,90 (2m, 2, CH=CH), 5,80 (széles s, 2, NH₂), 5,40 (széles m, 1, CH-N), 4,05 (d, J = 6,1, 2, 0CH₂), 3,30-3,20 (m, átlapoló s 3,23-nál, ossz 4, CH-N-Me), 3,10 (széles m, 1, CH), 2,75-2,60 (m, 1,0,5 CH₂), 1,98 (s, 3H, COCH₃), 1,65-1,50 (m, 1,0,5 CH₂).

Elemzési eredmények a C|₇H₂₂N₆O₂0,45 H₂OO,05

EtOH képlet alapján számított: C% = 58,21, H% = 6,63, N% = 23,82; talált: C% = 58,15, H% = 6,60, N% = 23,91,

58,09, 6,61, 23,83.

11. Példa (±)-cisz-4-{ 2-Amino-6-( ciklopropil-etil-amino)-9Hpurin-9-ilJ-2-ciklopentén-l-metanol N-ciklopropil-N-etil-amin mintát készítünk a kö- 60 vetkezők szerint. 18.44 g, 0,323 mól ciklopropil-amin. 45,6 g. 0.33 mól kálium-karbonát és 250 ml száraz dietil-éter elegyét jegfürdőben való hűtés mellett erőteljesen keverjük, miközben 30 perc alatt cseppenként hozzáadunk 50 ml, 0,36 mól trifluor-ecetsavanhidridet. Ezután 20 ml jeges vizei adunk az elegyhez, az éteres fázist elválasztjuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk.

Az oldat bepárlásával 51,1 g halványsárga folyadékot nyerünk. Ebből a folyadékból 15,3 g, mintegy 0,1 mól mennyiséget 250 ml száraz acetonban oldunk 46,8 g, 0,30 mól etil-jodiddal együtt, és olajfürdőben 70 °C hőmérsékletre melegítjük. Az elegyhez 16,8 g, 0,300 ekv. porított kálium-hidroxidot adunk. A keverést 70 °C hőmérsékleten további 30 percig folytatjuk, majd az etil-jodid és az aceton feleslegét lepároljuk. A visszamaradó anyaghoz 100 ml vizet adunk, a kapott oldatot 15 perc alatt forrásig melegítjük (110 °C-os olajfürdőben), és 5 percig visszafolyató hűtő alatt forrásban tartjuk. Az oldatot ezután 25 ’C hőmérsékletre hűtjük. nátrium-kloriddal telítjük, és 3x100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk, fgy 57%-os hozammal 4,86 g halványsárga olajat nyerünk.

’H-NMR (DMSO-d₆): δ 7,74 (q, J = 6,0, 2,

NCH₂CH₃), 2,2-2,08 (m, 1, CHN), 1,97 (széles s,

NH+*H₂O), 1,19 (t, J = 6,0, 3, NCH₂CH₃), 1,9-1,3 (m, 4, 2CH₂)

1,26 g ilyen N-ciklopropil-N-etil-amin mintát 544 mg, 2,00 mmól, a 4. példa szerint előállított (±)-(cisz)4-(2-amino-6-klór-9//-purin-9-il)-2-ciklopentén-1-metanollal 16 ml metanolban Parr bombában 75 ’C hőmérsékleten tartunk 11,5 órán át. Ezután az elegyhez 1,5 ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk, és az oldatot szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 4% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk, a kapott halványsárga üveget acetonitrilből kristályosítva 47%-os hozammal 298 mg terméket nyerünk, amelynek olvadáspontja 152-154 °C.

’H-NMR (DMSO-d₆): δ 7,64 (s, 1H, purin H-8), 6,11 és 5,88 (m, 2, HC=CH), 5,80 (széles s, 2, NH₂), 5,42 (m, 1, NCH ciklopentén), 4,75 (t, J = 4,8, 1, OH), 3,94 (m, 2, NCH₂), 3,45 (m, 2, OCH₂), 3,05 (m, 1, NCH cikiopropán), 2,87 (széles m, 1, CH), 2,60 (m. DMSO-val átlapoló, 0,5CH₂ ciklopentén), 1,56 (m, 1,O5CH₂ ciklopentén), 1,10 (t, J = 6,9, CH₃), 0,85 és 0,65 (m, 4, 2CH₂).

Elemzési eredmények aC_[6H₂₂N₆O képlet alapján: számított: C% = 61,13, H% = 7,05, N% = 26,73; tdlált: C% = 61,06, H% = 7,07, N% = 26,66.

12. Példa (±)-cisz-l4-[2-Amino-6-(ciklopmpil-amino)-9Hpurin-9-il]-2-ciklopentén-l-il}-metil-L-valinát-trifluor-acetát

1,200 g, 5,19 mmól N-butil-oxi-karbonil-L-valint és 0,562 g. 2,73 mmól N,N-diciklohexil-karbodiimidet 46 ml száraz metilén-kloridban 40 percig keverünk. Az elegyet szűrjük, a csapadékot 8 ml metilén-kloriddal mossuk, a szűrlet és a mosófolyadék együttesét száraz8 ra pároljuk. A visszamaradó fehér, szilárd anyagot (anhidrid) két részletben hozzáadjuk 572 mg, 2,00 mmól, az 5. példa szerint előállított (±)-cisz-4-[2-amino-6(ciklopropil-amino)-9A/-purin-9-il]-2-ciklopentén-1 metanol, 19 ml száraz Ν,Ν-dimetil-formamid és 20 mg, 0,16 mmól 4-N,N-dimetil-amino-piridin elegyéhez. Az elegyet 25 ’C hőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában 69 órán át keverjük, majd 0,3 ml vizet adunk hozzá. Az oldatot szárazra pároljuk, a visszamaradó anyagot kloroform és 2,5 mmól nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú víz között megosztjuk, A vizes fázist kloroformmal extraháljuk, víz között megosztjuk. A vizes fázist kloroformmal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat magnézium-szulfáton szárítjuk, majd szűrjük. 4% metanolt tartalmazó kloroformmal való eluálást követően 520 mg cím szerinti vegyületet nyerünk N-butil-oxi-karbonil-csoporttal blokkolt származék formájában, fehér habként.

’H-NMR (Me₂SO-d₆): δ 7,62 (s, 1, purin H-8), 7,30 (d, J = 3,9, 1, NH ciklopropil-amin), 7,16 (d, J = 7,9, 1, CHN), 6,08 és 5,95 (m, 2, HC=CH), 5,83 (széles s, 2, NH₂), 5,42 (széles m, 1, NCH) ,4,13 (d, J = 6,3, 2, OCH₂) , 3,82 (t, J = 7,4, 1, valil NCH-ja), 3,08 (széles m, 2, CH ciklopentén, CH ciklopropán), 2,69 (m, 1,0,5CH₂ ciklopentén), 1,97 (m, 1, CHMe₂), 1,60 (m, 1, 0,5CH₂ ciklopentén),

1,37 (s, 9, C(CH)₃), 0,88-0,79 (átlapoló d, 6, CH(Ctf)₃)₂), 0,64 és 0,59 (m, 4, 2CH₂ ciklopropán).

Ebből a származékból 510 mg mennyiséget,-25 ml

1:3 arányú trifluor-ecetsav/metilén-klorid elegyben oldunk, és az oldatot 25 ’C hőmérsékleten 30 percig keverjük. Ezután az oldatot bepároljuk, így 745 mg cím szerinti vegyületet nyerünk sárga hab formájában. ’H-NMR (DMSO-dg): δ 9,85 (széles m, 1, NH), 8,37 (széles m, 3, NH₃+), 8,01 (széles s, 1, purin H-8),

7,57 (széles s, 2, NH₂), 6,17 és 6,02 (m, 2, HC=CH), 5,48 (m, 1, NCH ciklopentén), 4,26 (m, átlapoló, széles oldószer, OCH₂), 3,94 (széles m, átlapoló oldószer, valil CH), 3,17 (m, 1, CH), 2,92,68 (széles m, 2, ciklopropil CHN, 0,5CH₂ ciklopentén), 2,14 (m, 1, CHMe₂), 1,66 (m, 1, 0,5CH₂ciklopentén), 0,94 (m, 8, CHMe₂, CH₂ ciklopropán), 0,78 (m, 2, ciklopropil CH₂).

Elemzési eredmények a C_I9H₂₇N₇O₂O,8 H₂O 3,8

CF₃CO₂H képlet alapján:

számított: C% = 38,35, H% = 3,92, N%= 11,77; talált: C% = 38,25, H% = 3,79, N%= 11,80.

13. Példa (±)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklobutil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l -metanol N-ciklobutil-N-metil-amin mintát készítünk a következő módon. 5,00 g, 68,9 mmól ciklobutil-amint és

13,3 g, 96,5 mmól kálium-karbonátot 250 ml száraz dietil-éterben jégfürdőben, nitrogéngáz atmoszféra alatt erőteljesen keverünk, miközben 20 perc alatt cseppenként hozzáadunk 10,7 ml trifluor-ecetsavanhidridet. Az elegyhez 20 ml jeges vizet adunk, az éteres fázist elválasztjuk, magnézium-szulfáton szárítjuk.

majd színtelen folyadékká sűrítjük be. A kapott 11,50 g folyadékot 170 ml száraz acetonban oldjuk 40 g, 0,28 mól metil-jodiddal együtt, és az elegyet 40 C hőmérsékletre melegítjük. Az elegyhez ezután 16 g, 0,28 ekvivalens porított kálium-hidroxidot adunk, és további 45 percig 40 °C hőmérsékleten keverjük. A metil-jodid és az aceton feleslegét lepároljuk, a visszamaradó folyadékhoz és szilárd anyaghoz 75 ml vizet adunk. A kapott oldatot 110 ’C hőmérsékletű olajfürdőben 15 perc alatt forrásba hozzuk, és 5 percig forrásban tartjuk. Az oldatot ezután 25 ’C hőmérsékletre hűtjük, nátrium-kloriddal telítjük, 3x150 ml dietil-éterrel extraháljuk, az éteres oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. így 64%-os hozammal 3,72 g színtelen olajat nyerünk, ’H-NMR (CDC1₃): δ 3,25-3,15 (m, 1, CHN), 2,34 (s,

3, NCH₃), 2,27-2,03 (m, 2, 2CH), 1,8-1,6 (m, 4,

CH₂ és 2CH).

Ebből az N-ciklobutil-N-metil-amin-mintából 510 mg, 6,0 mmól mennyiséget 544 mg, 2,00 mmól, a 4. példa szerint előállított (±)-(cisz)-4-(2-amino-6-klór-9H-purin9-il)-2-ciklopentén-l-metanollal 16 ml metanolban Parr bombában 65 ’C hőmérsékleten tartunk 5,5 órán át. Az oldathoz ezután 2 ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk, és szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet a szilikagélről 10% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk. Acetonitrilből 84%-os hozammal 528 mg cím szerinti vegyületet nyerünk halványsárga, szilárd hab formájában. ’H-NMR (DMSO-de): δ 7,62 (s, 1, purin H-8), 6,156,07 (m, 1, =CH), 6,0-5,7 (m, 4, =CH, NH₂ és ciklobutil CHN), 5,5-5,3 (m, 1, CHN), 4,77 (t, J = 5,3, 1, OH), 3,42 (m, 2, CW₂OH), 3,27 (s, H₂O-val átlapolt, N-CH₃), 2, 85 (m, 1, H-l’), 2,7-2,5 (m, 1, 0,5 ciklopentil CH₂), 2,4-2,0 (m, 4, 2 ciklobutil CH₂), 1,7-1,4 (m, 3, 0,5 ciklopentil CH₂ és ciklobutil CH₂).

Elemzési eredmények a C|₆H₂₂N₆OO,03 H₂OO,05 CH₃CH képlet apján:

számított: C% = 60,08, H% = 7,12, N% = 26,33; talált: C% = 60,02, H% = 7,10, N% = 26,30,

59,97, 7,13, 26,26.

14. Példa (+)-cisz-(4-[2-Amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -ilj-metil-L-valináttrifluor-acetát

1,09 g, 5,0 mmól N-butil-oxi-karbonil-L-valin és 0,515 g, 2,5 mmól N,N-diciklohexil-karbodiimid 15 ml száraz metilén-kloridban készült elegyét 1 órán át keverjük. Az elegyet szűrjük, a csapadékot 10 ml metilén-kloriddal mossuk, a szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, és szárazra pároljuk. A visszamaradó anyaghoz hozzáadunk 0,600 g, 2 mmól, a 7. példa szerint előállított (±)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropilmetil-amino)-9//-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanolt, 15 ml száraz Ν,Ν-dimetil-formamidot és 5 mg, 0,04 mmól 4-N,N-dimetil-amino-piridint. Az elegyet szobahőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában 16 órán át keverjük, 1 ml vizet adunk hozzá, majd az oldatot

HU 21 i 577 A9 vákuumban besűrítjük. A visszamaradó olajat 2 ml 0,1 n nátrium-hidroxid és 3x50 ml kloroform között osztjuk meg. Az egyesített kloroformos extraktumokat magnézium-szulfáton szárítjuk, az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. Eluensként 5% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. így 75%-os hozammal 0,750 g cím szerinti vegyületet nyerünk N-butil-oxi-karbonil-csoporttal blokkolt származéka formájában.

Ή-NMR (DMSO-d₆): δ 7,62 (s, 1, H-8), 7,15 (d, J =

8,2, 1, NH), 6,10 és 5,90 (2m, 2, CH=CH), 5,79 (széles s, 2, NH₂), 5,40 (széles m, 1, CH-N), 4,10 (d, J = 6,4, 2, CH₂-O), 3,80 (m, 1 valil CH-N),

3,30-3,15 (m, átlapoló s 3,23-nál, összesen 4, CHN-Me), 3,10-3,0 (széles m, 1, CH), 2,75-2,55 (m,

1, 0,5CH₂), 2,05-1,85 (m, 1, C//Me₂), 1,70-1,50 (m, 1, 0,5CH₂) , 1,34 (m, 9, CMe₃), 0,90-0,60 (m,

10, CHMe₂ és ciklopropil CH₂).

Ebből a mintából 0,74 g, 1,5 mmól mennyiséget 25 ml 1:3 arányú trifluor-ecetsav/metilén-klorid elegyben oldunk, az oldatot 25 ’C hőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában 30 percig keverjük, majd bepároljuk, így 87%-os hozammal 0,957 g cím szerinti vegyületet nyerünk sárga hab formájában.

'H-NMR (DMSO-d₆): δ 8,38 (széles s, 3, NH₃+), 8,0 (s, 1, H-8), 7,80-7,10 (széles m, 2, NH₂), 6,18 és

6,0 (2m, 2, CH=CH), 5,48 (m, 1, CH-N), 4,26 (széles d, J = 6,5, H₂O-val átlapolt, CH₂-O), 3,93 (széles m, 1, CH-N valil), 3,55 (széles s, 3, N-Me),

3,20-3,10 (széles m, 2, CH és ciklopropil CH-N),

2,79-2.69 (m, 1, 0,5CH₂), 2,20-2,05 (m, 1,

CWMe₂), 1,67-1,60 (m, 1, O,5CH₂), 1,10-0,90 (m.

10, 2CH₃ és 2 ciklopropil CH₂).

Elemzési eredmények a C₂oH₂₉N₇0₂ 1,0 H₂OO,4 EtOH-2,60 CF₃CO₂H képlet alapján: számított: C% = 42,64, H% = 4,95, N% = 13,39;

talált: C% = 42,63, H% = 4,9I, N%= 13,42.

75. Példa (±)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklooktil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l -metanol

0,549 g, 2 mmól (±)-cisz-4-(2-amino-6-klór-9//-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanol, 0,762 g, 6 mmól ciklooktil-amin és 15 ml etanol elegyét nitrogéngáz atmoszférában 20 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyhez 2 ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk, majd az oldószert lepároljuk róla. A visszamaradó olajat szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 5% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk, majd acetonitril és metanol elegyéből kristályosítjuk. így 87%-os hozammal 0,623 g terméket nyerünk fehér por formájában. A termék olvadáspontja 171-173 °C.

‘H-NMR (DMSO-d₆); δ 7,60 (s, IH, H-8), 6,90 (m, 1,

NH), 6,10 és 5,85 (2m, 2, CH=CH), 5,75 (széles s,

2, NH₂), 5,40 (m, 1, CHN), 4,76 (t, J = 5,1, 1, OH),

4,30 (széles m. 1, CH-N) , 3,45 (m, 2, CH₂-O),

2,85 (széles m, 1, CH), 2,70-2,55 (m, 1, 1/2CH₂),

1,85-1,40 (széles m, 14, 7CH₂és 1/2CH₂).

Elemzési eredmények a C|₉H_2íiN₆O képlet alapján:

számított: C% = 64.02. H% = 7.92, N% = 23.58; talált: C% = 64.11, H%; = 7.97, N% = 23.51.

16. Példa (+)-cisz.-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-8-metil9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-1 -metanol

1,12 g, 4,38 mmól, a 3. példa szerint előállított (±)-cisz-4-[(2,5-diamino-4-klór-6-pirimidinil)-amino]2-ciklopentén-1-metanolt 5 ml Ν,Ν-dimetil-formamid és 30 ml trimetil-ortoacetát elegyével és 0,66 g, 5,7 mmól etánszulfonsavval 3 napig 70 °C hőmérsékleten keverünk. A kapott oldatot bepárolva sárga szirupot nyerünk. Ehhez 20 ml ecetsavanhidridet adunk, és a kapott oldatot 2,5 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A kapott sötét oldatot sziruppá pároljuk be, majd a szirupot 50 ml 1 n hidrogén-kloridban oldjuk. 24 óra elteltével a pH-t nátrium-hidroxiddal 6-ra állítjuk, és a víz zömét lepároljuk. A kapott nyersterméket 20% izopropil-alkoholt tartalmazó kloroformba extraháljuk. Ezt az oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk róla. Úgy 0,30 g (±)-cisz4-(2-amino-6-klór-8-metil-9//-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanol marad vissza halványsárga üveg formájában. Ennek szerkezetét 'H-NMR vizsgálattal azonosítjuk. Ezt a mintát 10 ml metanolban oldjuk, és Parr bombában 1 ml ciklopropil-aminnal 70 °C hőmérsékleten 12 órán át keverjük. Bepárlás és szilikagélen végzett kromatografálás után a cím szerinti vegyületet 5% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk. 136 mg krémszínű szilárd habot nyerünk.

'H-NMR (DMSO-d₆): δ 7,13 (d, J = 4,6, 1, NH), 6,02 és 5,84 (mindkettő m, 2, CH=CH), 5,68-5,56 (m, 3, NH₂ és CH-N), 4,85 (t, 1, CH₂OH), 3,53 (m, 2, C//₂OH), 3,02 (m, 1, ciklopropil CH-N-je), 2,88 (m, I, CH), 2,5 (m, átlapoló oldószer, 0,5 ciklopentil CH₂), 1,72 (m, 1, 0,5 ciklopentil CH₂), 0,7-0,5 (m, 4, 2 ciklopropil CH₂).

Elemzési eredmények a C_]5H₂₀N₆OO,25

CH₃OH 0,65 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 57,23, H% = 7,02, N% = 26,26; talált: C% = 57,55, H% = 6,99, N% = 25,95.

17. Példa l-)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -metanol

Az 5. példa cím szerinti vegyületéből 0,600 g, 2,00 mmól mennyiséget 12 ml l,3-dimetil-3,4,5,6-tetrahidro-2-(lH)-pirimidinonban (Aldrich) feloldunk. A -10 ’C hőmérsékletre hűtött oldathoz keverés közben 0,76 ml. 8,0 mmól foszforil-kloridot adunk. Az elegyhez 3 perc múlva 100 ml hideg vizet adunk, és a kapott oldatot 3 mól/l-es ammónium-hidroxiddal semlegesítjük. A semlegesített oldatot vízzel 1 1-re hígítjuk, és 2,5x20 cm-es DEAE Sephadex A25 (Pharmacia) oszlopra visszük, amely oszlopot előzetesen 50 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonát-oldattal egyensúlyba hoztunk. Az oszlopot először 4 liter 50 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonáttal mossuk. Ezután a (±)cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il] -2-ciklopentén-l-metanol-5’-monofoszfátot eluáljuk

I0

HU 211 577 A9 ammónium-hidrogén-karbonát 50 és 300 mmól/1 között növekvő koncentrációjú gradiensével, az eluens össztérfogata 2 liter. A nukleotidot tartalmazó frakciókat az ammónium-hidrogén-karbonát eltávolítására bepároljuk. Fehér port nyerünk. A hozam UV elnyelés szerint 71%-os, a termék nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálattal (HPLC) egy csúcsot ad (lásd az alábbiakban). 1,4 mmól nukleotidot 20 ml vízben feloldunk, és 1000 N.E. Crotalus atrox (Sigma) eredetű kígyóméreg 5’-nukleotidázt (EC 3.1.3.5) adunk hozzá. Az oldatot 37 °C hőmérsékleten 22 órán át inkubáljuk, majd további 1000 N.E. enzimet adunk hozzá. Az inkubálást további 3 napon át folytatjuk. HPLC elemzést végzünk 0,4x10 cm-es Whatman Partisii 10 erős anioncserélő oszlopon, eluensként ammónium-foszfát 20 mmól/1 és 1 mól/1 között növekvő gradiensű, pH = 5,5, 5% metanolt tartalmazó oldatát használjuk, UV detektálást végzünk 284 nm-nél. A vizsgálat szerint ennél a pontnál a kiindulási nukleotidnak 50%-a defoszforileződött nukleoziddá. Az elegyet ismét az előzőekben ismertetett típusú DEAE Sephadex oszlopra visszük. Eluensként 4 liter 50 mmól/l-es ammónium-hidrogénkarbonát-oldatot alkalmazunk, így a cím szerinti vegyületet tartalmazó frakciókat nyerünk. Az eluátumból a megmaradt vizet lepárolva fehér port kapunk. Ezt az anyagot szilikagélen kromatográfiás eljárással tovább tisztítjuk, eluensként metanol és kloroform 1:9 arányú elegyét alkalmazzuk. így színtelen, üvegszerű anyagot kapunk. Ezt az anyagot acetonitrilben megszilárdítva (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin9-il]-2-ciklopentén-l-metanolt nyerünk fehér, gumiszerű szilárd anyag formájában, amelyet 68 C hőmérsékleten 66,6 Pa nyomáson szilárd habbá szárítunk. így a racemátból számított 86%-os hozammal 260 mg terméket nyerünk; a termék Ή-NMR (DMSO-d₆) és tömegspektrum adatai azonosak a racemátéval (az 5. példa cím szerinti vegyülete); [cc]§ -59,7’, [a]₄ ²3°₆-127,8’, [α]₃ ²6°₅-218,Γ, (c = 0,15, metanol).

Elemzési eredmények a C|₄H|_gN₆O-0,8H₂O képlet alapján:

számított: C% = 55,91, H% = 6,57, N% = 27,94; talált: C% = 56,05, H% = 6,65, N% = 27,88.

Az előzőekben említett Sephadex oszlop eluálását 50 és 300 mmól/1 közötti ammónium-hidrogén-karbonát koncentráció gradiensű oldat 2 literével folytatva az 5’-monofoszfátot nyerjük (lásd a 19. példában), amely 5’-nukleotidázzal szemben stabil.

18. Példa (-)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol-5’-monofoszfát A 17. példa cím szerinti vegyületéből 0,35 g, 1,2 mmól mennyiséget 5 ml l,3-dimetil-3,4,5,6-tetrahidro2-(lH)-pirimidinonban (Aldrich) feloldunk. Az oldatot -10 ’C hőmérsékletre hűtjük, és keverés közben 0,43 ml, 4,6 mmól foszforil-kloridot (Aldrich) adunk hozzá. 3 perc elteltével az elegyhez 20 ml hideg vizet adunk, majd 3 mól/l-es ammónium-hidroxiddal semlegesítjük. A 17. példában leírt módon ioncserélő kromatográfiás eljárási végzünk, így a víz lepárlása után a nukleotid diammónium-sóját nyerjük fehér por formájában (az UV elemzéssel meghatározott hozam 95%). A 17. példában leírt módon elvégzett HPLC elemzés egy csúcs jelenlétét mutatja; UV λ max nM (0,1 mól/1 HCl): 254, 297; (pH 7 foszfátpuffer): 259, 284; (0,1 mól/1 NaOH): 259, 284. A bázis/foszfát arány 1,0/1,3 Ames, B. eljárásával meghatározva [Methods in Enzymology 8, 115 (1966)]. [«]§ -69,9’, [a]$-73,O\ [aj& -84,0’ (c = 0,52, MeOH: H₂O/4:1).

19. Példa (+)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopmpil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol 5’-monofoszfát A 17. példában leírt DEAE Sephadex oszlopot 5’nukleotidázzal történő inkubálás után 2-liter 50 és 300 mmól/1 közötti koncentráció gradiensű ammóniumhidrogén-karbonáttal eluálva nukleotid-tartalmú frakciókat nyerünk, amelyekből a vizet lepároljuk. így az

5. példa cím szerinti vegyületére vonatkoztatva 56%-os hozammal nyerjük a cím szerinti diammónium-sót fehér por formájában. A 17. példában ismertetett HPLC elemzéssel egyetlen csúcsot nyerünk. UV λ max nM (0,1 mól/1 HCl): 254, 297; (pH 7 foszfátpuffer): 259. 284; (0,1 mól/1 NaOH): 259, 284. A bázis/foszfát arány 1,0/0,98. [a]g +62,0’, [a]^, +65,2’, [a]^ +75,0°, (c = 0,54, Me0H:H₂O/4:l).

20. Példa (+)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol A 19. példa cím szerinti vegyületéből 0,67 mmól-t ml vízben oldunk, és borjú bélből származó 3000

N.E. lúgos foszfatázt (EC 3.1.3.1, BoehringerMannheim) adunk hozzá. Az oldatot 37 ’C hőmérsékleten 19 órán át inkubáljuk, majd elvégezzük a 17. példában leírt HPLC elemzést, amely azt mutatja, hogy a nukleotid teljes egészében defoszforileződött. Az oldatot szárazra pároljuk, a visszamaradó szilárd anyagot 100 ml etanollal visszafolyató hűtő alatt forralva extraháljuk. Az etanolban oldható anyagokat szilikagélen adszorbeáljuk, és szilikagél oszlopra visszük. A cím szerinti vegyületet metanol és kloroform 1:9 arányú elegyével eluáljuk. Egy acetonitriles - etanolos oldat bepárlásával 79%-os hozammal 164 mg fehér, szilárd habot nyerünk. A termék ’H-NMR (DMSO-d₆) és tömegspektrum adatai azonosak a racemátéval (az 5. példa cím szerinti vegyülete). [a]® +58,7’, [ot]₄₃°6 +126,2° [a]₃ ²6°₅ +217,5°, (c = 0,10, metanol).

Elemzési eredmények a C₁₄Hi₈N₆OO,60 H₂OO,15 EtOH képlet alapján számított: C% = 56,49, H% = 6,66, N% = 27,64; talált: C% = 56,60, H% = 6,63, N% = 27,55.

27. Példa (-)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-ilJ-2-ciklopentén-l -metanol előállítása A 7. példa cím szerinti vegyületéből 2,00 g, 6,50 mmól mennyiséget 20 ml l,3-dimetil-3,4,5,6-tetrahidro-2(lH)-pirimidinonban (Aldrich) oldunk. Az oldatot -10 ’C hőmérsékletre hűtjük, és keverés közben 2,28 ll

HU 211 577 A9 ml, 24,0 mmól foszlöril-kloridot adunk hozzá. 3 perc múlva az oldathoz 80 ml hideg vizet adunk, majd 3x80 ml kloroformmal extraháljuk. A vizes fázist 400 ml etanoilal hígítjuk, és pH-ját telített vizes nátrium-hidroxiddal 6-ra állítjuk. A kicsapódott szervetlen sókat kiszűrjük. A szűrletet etanoilal tovább hígítjuk 1 liter térfogatra, majd pH-ját további nátrium-hidroxid adagolásával 8-ra állítjuk. A kapott csapadékot kiszűrjük és szárítjuk, így 62%-os hozammal 4,0 mmól (±)-cisz4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)-9H-purin-9-il]2-ciklopentén-l-metanol-5’-monofoszfátot nyerünk fehér por formájában (a mennyiségi meghatározást az UV elnyelés alapján végezzük); a 17. példában leírt módon végzett HPLC elemzés szerint egy csúcs jelentkezik. Ezt a racém 5’-monofoszfátot 200 ml vízben oldjuk, és az oldathoz 5000 N.E. Crotalus atrox eredetű kígyóméreg 5’-nukleotidázt (EC 3.1.3.5, Sigma) adunk. Az elegyet 37 ’C hőmérsékleten 10 napon át inkubáljuk, majd a 17. példában leírt módon HPLC elemzéssel vizsgáljuk. A vizsgálat szerint a kiindulási nukleotid 50%-a defoszforileződőtt a nukleoziddá. Ezeket 5x14 cm-es, előzetesen 50 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonáttal egyensúlyba hozott DEAE Sephadex A25 (Pharmacia) oszlopon elválasztjuk. A cím szerinti vegyületet 2 liter 50 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonát-oldattal eluáljuk. Az eluátumról a vizet lepároljuk, a kapott fehér port metanolban oldjuk, szilikagélen adszorbeáljuk, és szilikagél oszlopra visszük. A cím szerinti vegyületet metanol és kloroform 1:9 arányú elegyével eluáljuk, és színtelen üveg formájában nyerjük. A termék acetonitriles oldatát bepárolva fehér, szilárd habot nyerünk, amelyet foszforpentoxidon 40 Pa nyomáson szárítunk. így a racemátra vonatkoztatott 72%-os hozammal 649 mg terméket nyerünk. A tennék 'H-NMR (DMSO-d₆) és tömegspektrum adatai azonosak a racemátéval (a 7. példa cím szerinti vegyülete). [oc]d -48,0’, [a]₄ ²3°₆ -97,1°, [a]₃ ²6°₅ -149°, (c = 0,14, metanol).

Elemzési eredmények a C|₅H₂₀N₆O 0,10 CH₃CN képlet alapján:

számított: C% = 59,96, H% = 6,72, N% = 28,06; talált: C% = 59,93, H% = 6,76, N% = 28,03.

A Sephadex oszlopot 2 liter 100 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonáttal, majd 2 liter 20 mmól/l-es ammónium-hidrogén-karbonáttal tovább eluálva nyerjük az 5’-monofoszfátot (lásd a 22. példában), amely 5’-nukleotidázzal szemben stabil.

22. Példa (+)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopmpil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-I-metanol

A 21. példában leírt Sephadex oszlopról eluált nukleotidet tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldathoz 4800 N.E., borjúbél eredetű lúgos foszfatázt (EC 3.1.3.1, Boehringér Mannheim) adunk. Az oldatot 25 ’C hőmérsékleten 18 órán át inkubáljuk, majd HPLC elemzést végzünk, amely szerint a nukleotid teljes mennyisége defoszforileződőtt. Az oldatot szárazra pároljuk, a visszamaradó szilárd anyagot 100 ml etanoilal visszafolyató hűtő alatt forralva extraháljuk. Az etanolban oldható anyagokat szilikagélen adszorbeáljuk, majd szilikagél oszlopra visszük. A cím szerinti vegyületet az oszlopról metanol és kloroform 1:9 arányú elegyével eluáljuk, színtelen, üvegszerű anyagot nyerünk. Az anyag acetonitriles oldatát bepárolva fehér, szilárd habot nyerünk, amelyet foszfor-pentoxidon 40 Pa nyomáson szántunk. így a racemátra számított 73%-os hozammal 659 mg terméket nyerünk. A tennék Ή-NMR (DMSO-d₆) és tömegspektrum adatai azonosak a racemátéval (a 7. példa cím szerinti vegyülete). [a]g +47,0’, [a]₄ ²& +93,0’, [a]₃ ²6°₅ +141,3’, (c = 0,11. metanol).

Elemzési eredmények a C|₅H₂₀N₆O O.I CH₃CN képlet alapján:

számított: C% = 59,95, H% = 6,72, N% = 28,06; talált: C% = 59,92, H% = 6,80, N% = 27,96.

23. Példa (1 S,4R)-4-Amino-2-ciklopentén-1-metanol-dibenzoil-D-tartarát (±)-cisz-4-Acetamido-ciklopent-2-en-metil-acetátot bárium-hidroxiddal hidrolizálunk az 1. példában leírt módon. A kapott szirupot [(±)-4-amino-2-ciklopentén-l-metanol)-ecetsav-só] szabad bázissá alakítjuk Amberlite IRA-400 (OH') gyanta feleslegével vízben végzett keveréssel. A gyantát kiszűrjük, vízzel mossuk, a szűrlet és mosófolyadék együttesét bepároljuk, és a kapott halványsárga szirupot részletekben hozzáadott etanoilal való lepárlással szárítjuk. 2,26 g, 20,0 mmól így.kapott amint és 3,62 g, 10,0 mmól dibenzoil-D-borkősavat (Aldrich, 99%-os) 35 ml forró abszolút etanolban oldunk. Az oldathoz a zavarosodási pont eléréséig forrásban lévő acetonitrilt adunk (mintegy 150 ml), és az oldatot hagyjuk lassan szobahőmérsékletre hűlni. A képződött fehér tűkristályokat azonos oldószer-kombinációból háromszor átkristályosítjuk. így 37%-os hozammal 1,07 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér lemezek formájában. A tennék olvadáspontja 160-162 ’C. [<x]g +66,9’, [a]₄ ²3°₆ +165, [α]₃ ²6°₅ +325 (c = 0,28, metanol). Ennek a sónak a Rtg-sugár krisztallográfiás vizsgálata lehetővé tette a kation abszolút konfigurációjának az ismert D-dibenzoil-borkősav dianion konfigurációjának ismeretében való rögzítését. Ez a só a C2 tércsoportban kristályosodik egy C₆H_]2NO kationnal és l/2C|_gH,₄O₈ dianionnal aszimmetriás egységként.

Elemzési eredmények a C₆H||NO I/2 (C|₈H_I4O₈) képlet alapján:

számított: C% = 61,63, H% = 6,21, N% = 4,79; talált: C% = 61,56, H% = 6,24, N% = 4,74.

24. Példa (1 R,4S)-4-Amino-2-ciklopentén-1-metanol-dibenzoil-L-tartarát

A cím szerinti sót pontosan a 23. példában leírt módon állítjuk elő, és kristályosítjuk, azzal az eltéréssel, hogy dibenzoil-L-borkősavat alkalmazunk. Etanol és acetonitril elegyéből végzett háromszori átkristályosítás után 34%-os hozammal 1,00 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér lemezek formájában. Op.: 160-162 ’C; [a]g -68,2°, [α]₄ ²3°₆ -169’, [α]₃ ²6^θ5 -333°, (c = 0,24, metanol).

Elemzési eredmények a C₆HnN01/2 (C_I8H|₄O₈) képlet alapján:

számított: C% = 61,63, H% = 6,21, N% = 4,79; talált: C% = 61,59, H% = 6,2!. N% = 4,76.

25. Példa (+)-cisz-N-[4-klór-5-formamido-6-[/4-(hidroxi-metil)-2-ciklopentén-l-il/-aminoJ-2-pirimidinil]-acetamid

N-(5-amino-4,6-diklór-pirimidin-2-il)-acetamidot (J. Org. Chem. 40, 3141 (1975)] formilezünk oly módon, hogy 0,75 g, 3,4 mmól fenti vegyület 20 ml ecetsavanhidridben készült oldatához 20 ml 96%-os hangyasavat adunk. A kapott oldatot 25 ’C hőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd bepároljuk. így 91%-os hozammal 0,77 g N-(4,6-diklór-5-formamido-2-pirimidinil)-acetamidot nyerünk cserszínű por formájában. Az anyag szerkezetét 'H-NMR és tömegspektrum adatai alapján erősítjük meg. 840 mg, 3,37 mmól kapott cserszínű port, 940 mg, 8,2 mmól (±)-cisz-4-amino-2ciklopentén-1-metanolt és 0,80 g, 8,0 mmól trietilamint 50 ml etanolban 70-80 ’C hőmérsékletű olajfürdőn, nitrogéngáz atmoszférában tartunk 50 percen át, majd bepároljuk. A kapott sötétszínű olajat szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 5%-os metanol - kloroform eleggyel eluáljuk, 840 mg őszibarack színű szilárd habot nyerünk. Ezt az anyagot metanolból kristályosítva 52%-os hozammal 575 mg fehér, szemcsés terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 189— 193 ’C.

'H-NMR (DMSO-dJ: δ 10,23 (széles, 1,0, NtfAc),

9,3 (széles, 1,0, N77CHO), 8,15 és 7,90 (mindkettő s, összesen 1,0, HC=O két konformerből, a csúcsok 60 ’C-on egybeolvadnak), 7,42 és 7,22 (mindkettő d, J = 8,3, összesen 1,0, CH-N/7 két konformerből, a csúcsok 60 ’C-on egybeolvadnak), 5,9 és 5,7 (mindkettő m, 2,0, CH=CH), 5,05 (m, 1, CH-N),

4,73 (m, 1, OH), 3,39 (m, 2, C//₂OH); 2,72 (m, 1, CH), 2,40 (m, 1, 1/2 CH₂), 1,36 (m, 1, 1/2 CH₂). Elemzési eredmények a C|₃Hi₆N₅O₃Cl képlet alapján:

számított: C% = 47,93, H% = 4,95,

N% = 21,50, Cl%= 10,88;

talált: C% = 47,99, H% = 4,96,

N% = 21,42, Cl%= 10,96.

26. Példa (±)-cisz-4-l2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol A 25. példa cím szerinti vegyületéből 0,91 g, 2,79 mmól mennyiséget 1 ml száraz DMF-ban oldunk. Az oldathoz 10 ml trietil-ortoformiátot és 0,29 ml, 3,4 mmól etánszulfonsavat adunk, majd 24 órán át 65 ’C hőmérsékleten tartjuk. Ezután az oldatot sziruppá pároljuk be, a szirupot 15 ml 1 π hidrogén-kloridban oldjuk, és 3 órán át keverjük. Az elegy pH-ját 5 n nátrium-hidroxiddal 7-re állítjuk, majd a kapott elegyet (olaj képződik) izopropanol és kloroform 1:3 arányú elegyének 3x100 ml-ével extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. így 0,93 g vörös, üvegszerű anyagot nyerünk. A kapott üvegszerű anyagot 20 ml metanolban feloldjuk, és 2 ml ciklopropil-aminnal Parr bombában 18 órán át 70 ’C hőmérsékleten tartjuk. A kapott oldatot bepároljuk, és a nyert sötét, üvegszerű anyagot szilikagélen adszorbeáljuk. Eluensként 7%-os metanoletil-acetát elegyet alkalmazunk. így 19%-os hozammal 148 mg cím szerinti vegyületet nyerünk fehér por formájában, amelyet acetonitrillel eldörzsölünk. A kapott termék Ή-NMR (DMSO-d₆) adatai az 5. példa cím szerinti vegyületének adataival azonosak.

Azonos módon alakítjuk a 23. példa termékét a 17. vagy 21. példák termékeivé (az utolsó lépésben N-metil-N-ciklopropil-amin alkalmazásával).

27. Példa (+)-(lR,4S)-cisz-N-[4-klór-5-formamido-6-([4(hidiOxi-metil)-2-ciklopentén-l-il]-amino)-2-pirimidinilj-acetamid

2,76 g, 9,02 mmól, a 23. példa szerint előállított (1 S,4R)-4-amino-2-ciklopentén-1 -metanol-dibenzoil -D-tartarátot 20 ml vízben oldunk, és 65 ml hidroxil formájú Amberlite LA-400 anioncserélő gyantával töltött oszlopra visszük. Az oszlopot vízzel mossuk. A lúgos frakciókat egyesítjük, és olajjá pároljuk be, az olajat abszolút etanol lepárlásával, majd 66,7 Pa nyomáson szárítjuk. így 1,2 g (IS,4R)-4-amino-2-ciklopentén-1-metanolt nyerünk halványsárga olaj formájában, amely levegőn gyorsan sötétedik. Az anyagot azonnal felhasználjuk. Az olajat 5 ml etanolban oldjuk, és hozzáadjuk 2,07 g, 8,31 mmól, a 25. példa szerint előállított N-(4,6-diklór-5-formamido-2-pirimidinil)acetamidot és 2,50 g, 24,8 mmól trietil-amint tartalmazó oldathoz. A kapott sötét színű oldatot nitrogéngáz atmoszféra alatt 50 percig 75-80 ’C hőmérsékletű olajfürdőben tartjuk. Ezután az oldatot sziruppá pároljuk be, majd a szirupot szilikagél oszlopra visszük.

A cím szerinti vegyületet 3-5%-os metanol - kloroform eleggyel eluáljuk. így 54%-os hozammal 1,59 g halványsárga szilárd habot nyerünk, amelynek ’HNMR adatai azonosak a kristályosított mintáéval. Ilyen mintát etanolból kristályosítunk, fehér granulumokat nyerünk, amelyeknek olvadáspontja 194—195 ’C, ’HNMR (DMSO-dö) adatai azonosak a 25. példa cím szerinti vegyületének hasonló adataival; [a]p +2,7°, [a]₅ ²7°₈ +3,6°, [α]₅ ²4^θ6+2,9’, [α]₄ ^2θ6-2,5°, [α]₃ ²θ₅ -41,2’.

28. Példa (-)-(IS,4R)-cisz-(2-Amino-6-klór-9H-purin-9-il)-2ciklopentén- 7-metanol

A 27. példa cím szerinti vegyületéből 1,15 g, 3,53 mmól mennyiséget 45 ml dietoxi-metil-acetátban nitrogéngáz atmoszféra alatt 3,5 órán át visszafolyató hűtő alatt enyhén forralunk. A kapott halványsárga oldatot 66,7 Pa nyomáson sárga sziruppá pároljuk be. A szirupot 50 ml 1 n hidrogén-kloriddal 1 órán át keverjük. Az oldatot nátrium-hidrogén-karbonáttal semlegesítjük. és szárazra pároljuk. A visszamaradó szilárd anyagot metanollal extraháljuk, és a metanolban oldható anyagot szilikagél oszlopra visszük. Az oszlopról 10%-os metanol - etil-acetát eleggyel eluáljuk a cím szerinti vegyületet. 78%-os hozammal 730 mg halványsárga szilárd habot nyerünk. A termék 'H-NMR (DMSO-d₆) adatai azonosak a racemátéval (a 4, példa cím szerinti vegyülete);

(a]g -114,9° (c = 0,26, MeOH).

29. Példa (-)-(l S,4R)-cisz-4-[2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -metanol A 28. példa cím szerinti vegyületébol 560 mg, 2,11 mmól mennyiséget 12 ml metanolban 2,4 ml ciklopropil-aminnal Parr bombában 17 órán át 78 °C hőmérsékleten tartunk. Ezután az elegyről az oldószert lepároljuk, és a visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk. A cím szerinti vegyületet 5-7%-os metanol etil-acetát eleggyel eluáljuk. 59%-os hozammal 367 mg színtelen, szilárd habot nyerünk. A termék ’HNMR (DMSO-dJ adatai azonosak a 17. példa termékével; [α]β -59,0” (c = 0,28, MeOH), amely megerősíti a 17. példa cím szerinti vegyületének abszolút konfigurációját.

30. Példa (I S,4R)-4-Amino-2-ciklopentén-1-metanol-dibenzoil-D-tartarát

44,0 g, 0,400 mól 2-azabiciklo[2.2.1]hept-5-én-3ont [Daluge és Vince, J. Org. Chem. 43, 2311 (1978) és a 4 268 672 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom] 0,5 liter 2 n metanolos hidrogén-kloridban keverünk 25 °C hőmérsékleten 1,5 órán át. Az elegyről az illékony anyagot lepároljuk, így 71,1 g (±)-cisz-metil-4-amino-2-ciklopentén-1 -karboxilát-hidrogén-kloridot nyerünk piszkosfehér por formájában. A kapott porból vett mintát dietil-éterrel eldörzsölve fehér port nyerünk, amelynek olvadáspontja 92,5-95 ’C. [J. Org. Chem. 46, 3271 (1981), op.: 82-83 ’C);

Ή-NMR (DMSO-d₆): δ 8,25 (széles s, 3, NH,⁺), 6,1 és 5,9 (mindkettő m, 2, CH=CH), 3,64 (s) átlapoló

3,75-3,6 (m, összesen 4, OMe és CH), 2,65-2,45 és 2,05-1,85 (mindkettő m, 2, CH₂).

Elemzési eredmények a C7HnNO₂HCl képlet alapján:

számított: C% = 47,33, H% = 6,81,

N% = 7,89, Cl%= 19,96;

talált: C% = 47,41, H% = 6,84,

N% = 7,85, Cl% = 19,89.

17,7 g, 0,100 mól (±)-cisz-metil-4-amino-2-ciklopentén-l-karboxilát-hidrogén-kloridot és 0,500 mól diizobutil-alumínium-hidridet 1 mól/l-es hexános oldat formájában 200 ml hexánban visszafolyató hűtő alatt 6 órán át forralunk. A kapott oldatot lehűtjük és 10 ml 1 mól/l-es vizes ammónium-kloridot, majd 200 ml metanolt adunk hozzá. Az elegyet 30 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 10 g magnézium-szulfátot adunk hozzá. A szilárd anyagokat az elegyből kiszűrjük, és további metanollal mossuk. A szűrlet és mosófolyadék egyesítésével kapott oldatot bepároljuk, így

15.5 g sötctszínú' olajat nyerünk; az olaj 'H-NMR (DMSO-d₆) adatai azonosak a 23. példa szerint előállított (±)-4-amino-2-ciklopentén-1-metanol adataival. Egy ilyen mintát szilikagélen kromatográfiás eljárással tisztítunk (ElOH:CHCl₃:NH₄OH//10:90:l), majd dibenzoil-D-borkősavval kristályosítjuk (a 23. példa cím szerinti vegyülete).

31. Példa (-)-(lS,4R)-cisz-(2-Amino-6-klór-9H-purin-9-il)-2ciklo-pentén-/ -metanol A (±)-cisz-4-(2,6-Diamino-9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-1 -metanol l, 50 g, 5,65 mmól (±)-( la,4a)-4-(2-amino-6-klór9//-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanol és 1,35 ml ammónia elegyét Parr bombában 48 órán át 70 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegy bepárlásával kapott nyersterméket szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluensként 107c metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. 91 %-os hozammal 1,27 g terméket nyerünk, ennek acetonitrilmetanol elegyből való kristályosításával fehér granulumokat kapunk, amelyek olvadáspontja 145-147 ’C. Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 7,59 (s, 1, purin H-8), 6,60 (széles s, 2, NH₂), 6,09 és 5,85 (mindkettő m, 2,

CH=CH), 5,71 (széles s, 2, NH₂), 5,36 (m, 1, CHN), 4,71 (t, J = 5,4, 1, OH), 3,50-3,35 (m, 2,

CH₂-O), 2,85 (m, 1, Η-Γ), 2,60 és 1,57 (mindkettő m, 2, CH₂).

Elemzési eredmények a C,|H_I4N₆O képlet alapján: számított: C% = 53,65, H% = 5,73, N% = 34,13; talált: C% = 53,79, H% = 5,79, N% = 34,00.

ű (lR,4S)-9-( 4-Hidroxi-metil-2-ciklopentenil)-guanin

1,26 g, 5,12 mmól (±)-cisz-4-(2,6-Diamino-9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-l-metanolt 514 ml, 0,02 mól/les, PH = 7,4-es kálium-foszfát-pufferben oldunk 16,4x10·’ egység marha bél adenozin dezaminázzal (adenozin-amino-hidroláz EC 3.5.4.4, Boehringer Mannheim) együtt. Az elegyet 6,5 órán át 25 °C hőmérsékleten tartjuk, majd azonos térfogatú metanolt adunk hozzá. Az oldatot szárazra pároljuk, a visszamaradó szilárd anyagot 4x100 ml forró metanollal extraháljuk. A metanolos extraktum tartalmát szilikagélre adszorbeáljuk, és 10% metanolt tartalmazó kloroform alkalmazásával töltött szilikagél oszlopra visszük. Eluensként 400 ml 10% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazva 0,66 g reagálatlan kiindulási anyagot nyerünk. Az anyagot metanol és acetonitril elegyéből kristályosítva 0,38 g (+)-cisz-4-(2,6-diamino-9//-purin-9il)-2-ciklopentén-1-metanolt nyerünk granulumok formájában, amelynek olvadáspontja 175-178 C. Az ’HNMR (Me₂SO-d₆) adatok azonosak a kiindulási anyagéval. [a]$ +85,1’ (c = 0,19, metanol). Az oszlopot ezután 300 ml 20-25% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk, az eluátum bepárlásakor 0,62 g fehér port nyerünk. Ezt a port vízből átkristályosítva 84%-os hozammal 0,56 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér tűk formájában. A termék olvadáspontja >320 ”C.

HU 211 577 A9

Ή-NMR (Me₂SO-d₆): δ 10,54 (széles s, 1, NHC=0),

7,59 (s, 1, H-8), 6,43 (széles s, 2, NH₂), 6,1 és 5,8 (mindkettő m, 2, CH=CH), 5,3 (m, 1, CH-N), 4,73 (t. J = 5,3, 1, OH), 3,43 (t, J = 5,6, 2, CH₂-O),

2,8-2,6 (m, I, H-4'), 2,65-2,55 és 1,60-1,50 (mindkettő m, 2, CH₂);

[<x]g -96,3° (c = 0,11 0,01 n NaOH:MeOH/2:3;

[a]§ -63,9°, (c = 0,16, MeOH).

Elemzési eredmények a Οι,Η^^Ο^Ο,? H₂O képlet alapján:

számított: C% = 50,84, H% = 5,59, N% = 26,95; talált: C% = 50,90, H% = 5,63, N% = 26,83.

C.

(1 S,4R)-[4-(2-Amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin9-il)-2-ciklopenten-l-il]-metil-acetát

150 mg, 0,607 mmól (1 R,4S)-9-(4-hidroxi-metil-2ciklopentenil)-guanin, 65 mg, 0,161 mmól frissen desztillált eeetsavanhidrid, 3 mg 4-dimetil-amino-piridin és 5 ml száraz dimetil-formamid elegyét nitrogéngáz atmoszférában 2 napon át keverjük. Ezután az elegyről az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopra visszük. A cím szerinti vegyületet 10% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk, viaszos, fehér, szilárd anyagot nyerünk. Ezt az anyagot etanolból kristályosítva 70%-os hozammal 123 mg fehér port nyerünk, amelynek olvadáspontja 274-279 °C. Ή-NMR (DMSO-d₆): δ 10,55 (széles s, 1, NHCO),

7,55 (s, 1, purin H-8), 6,42 (széles s, 2, NH₂), 6,06 és 5,94 (mindkettő m, 2, CH=CH), 5,34 (m, 1, CH-N), 4,07 (d, J = 6,0,2, CH₂O), 3,05 (m, 1, CH),

2,6 és 1,55 (mindkettő m, 2, CH₂), 1,98 (s, 3, COCHj).

Elemzési eredmények a C|3H_ISN₅O₃ képlet alapján: számított: C% = 53,97, H% = 5,23, N%= 24,21;

talált: C% = 53,85, H% = 5,25, N% = 24,12.

D.

(-)-(lS,4R)-cisz-(2-Amino-6-klór-9H-purin-9-il)-2ciklopentén-1 -metanol mg, 0,17 mmól (lS,4R)-[4-(2-Amino-l,6-dihidro-6-oxo-9W-purin-9-il)-2-ciklopenten-l-il]-metil-ace tát, 2 ml foszforilklorid és 38 μΙ Ν,Ν-dietil-anilin elegyét 3 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az illékony anyagokat lepároljuk, a visszamaradó olajhoz 5 ml jeges vizet adunk. Az oldatot semlegesítjük, majd 3x20 ml metilén-kloriddal extraháljuk. A metilén-kloridos fázisokat magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A kapott nyersterméket szilikagélen kromatografáljuk, eluensként 5% metanolt tartalmazó kloroformot alkalmazunk. Etil-acetátból való átkristályosítást követően az (lS,4R)-[4-(2-amino-6-klór-9//-purin-9-il)-2-ciklopenten-l-il]-metil-acetátot halványsárga kristályok formájában nyerjük, a termék olvadáspontja 124-127 ’C.

'H-NMR (DMSO-d₆): δ 8,01 (s, 1, purin H-8), 6,90 (s, 2, NH₂), 6,11 és 5,99 (mindkettő m, 2, CH=CH),

5,46 (m, 1, CH-N), 4,06 (d, J = 6,2, 2, CH₂O), 3,1 (m, 1, CH-N) , 2,7 és 1,65 (mindkettő m, 2, CH₂),

1,98 (s, 3,CH,CO).

Ammónia-metanol elegyben végzett dezacetilezéssel nyerjük a 28. példa cím szerinti vegyületét.

32. Példa [cisz-4-(2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin9-il)-2-ciklopentén-l-il ]-metil-R-2,3-bisz( hexadekanoil-oxi)-propil-hidrogén-foszfát

150 mg, 0,2 mmól L-a-dipalmitoil-foszfatidil-kolin (Sigma) 6 ml kloroformban készült oldatát 300 mg, 1,03 mmól (+)-cisz-4-(2-amino-6-(ciklopropil-amino)9H-purin-9-il)-2-ciklopentén-1 -metanolt, 1,0 mg 185 egység/mg fajlagos aktivitású VII típusú, Streptomyces eredetű foszfolipáz D-t (Sigma), és 1,5 ml pH = 4,5-es puffért (250 mmól/1 CaCl₂, 200 mmól/1 NaOAc, 0,1 n hidrogén-kloriddal pH = 4,5-re állítva) tartalmazó lombikba adjuk. A kapott kétfázisú elegyet 45 ‘C hőmérsékleten (olajfürdőben) 1 órán át keverjük. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist 3x6 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 1 n hidrogénkloriddal mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk. Egy ilyen mintát két szilikagél oszlopról eluálva tisztítunk, eluensként 12%-os metanol-kloroform elegyet alkalmazunk, így 47 %-os hozammal 120 mg cím szerinti vegyületet nyerünk. Ez az anyag etil-acetát és acetonitril elegyének alkalmazásával megszilárdulva halványsárga port képez. A kapott tennék olvadáspontja 155— 157 ’C.

'H-NMR (CD3CD-CDCI3): δ 7,78 (s, átlapoló oldószer, purin H-8), 6,12 és 5,88 (m, 2, HC=CH), 5,53 (m, 1, CHN ciklopentén), 5,22 (m, 1, CO₂CH), 4,37 (dd, J = 3, 12; 1, 0,5 POCtf₂ glicerin), 4,12 (m, 1, 0,5 POC//₂ glicerin), 3,42 (m, 4, OCH₂ glicerin, OCH₂), 3,íl (széles m, 1, CH), 2,90 (m, 1, NCH),

2,78 (m, 1, 0,5 CH₂ ciklopentén), 2,27 (m, 4, 2CH₂CO₂), 1,70 (m, 1, 0,5 CH₂ ciklopentán), 1,56 (széles m, 4, 2C//₂CH₂CO₂), 1,27 (széles m, 38, 24 CH₂), 0,88 (m, 6, 2CH₃), 0,83 (m, 2, CH₂ ciklopropil), 0,60 (m, 2, CH₂ cíklopropil).

Elemzési eredmények a C4₉H_g5N₆O₈P-2,4 H₂O képlet alapján:

számított: C% = 61,28, H% = 9,42,

N% = 8,75, P% = 3,22; talált: C% = 60,97, H% = 9,12,

N% = 8,78, P% = 2,96.

33. Példa [cisz-4-(2-Amino-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin9-il)-2-ciklopentén-/-ilJ-inetil-R-2,3-bisz(hexanoiloxi )-propil-hidmgén-foszfát

300 mg, 0,66 mmól L-a-dikaproil-foszfatidil-kolin (Sigma) 15 ml kloroformban készült oldatát 378 mg,

1,32 mmól (±)-cisz-4-[(2-amino)-6-(ciklopropil-amino)-9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanolt, 1,04 mg, 185 egység/mg fajlagos aktivitású, Streptomyces eredetű, VII típusú foszfolipáz D-t (Sigma) és 4,5 ml pH =

4,5-es puffért (250 mmól/1 CaCl₂ és 200 mmól/1 NaOAc tartalmú, hidrogénkloriddal pH = 4,5-re állítva), továbbá 3 ml kloroformot tartalmazó lombikba adjuk. A kapott kétfázisú elegyet 45 ’C hőmérsékleten (olajfürdőben) 4 órán át keverjük. Ezután a fázisokat szét15

HU 211 577 A9 választjuk, a szerves fázist 2x4 ml I n hidrogén-kloriddal mossuk. Az egyesített vizes fázisokat 10 ml kloroformmal mossuk. Az egyesített szerves fázisokat magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagél oszlopra visszük, az oszlopról a cím szerinti vegyületet 16%-os metanol-kloroform eleggyel eluáljuk, az eluátumot bepárolva finom sárga port nyerünk. Ezt az anyagot 3x50 ml etanolban oldjuk és bepároljuk, majd nagy vákuumban szárítjuk, így 21 %-os hozammal 103 mg halványsárga port nyerünk, a por olvadáspontja 182-185 °C.

Ή-NMR (DMSO-d₆): δ 7,61 (s, 1, purin H8), 7,22 (széles s, 1, NH), 6,09 (m, 1,0,5 CH=CH), 5,89 (m, átlapoló széles s 5,83-nál, 3, 0,5 CH=CH, NH₂),

5,41 (széles m, 1, CHN), 5,09 (széles m, 1, CO₂CH), 4,30 (dd, J = 2,7, 12; 1, 0,5 POCW₂, glicerin), 4,08 (m, 1, 0,5 POCH₂, glicerin), 3,80 (széles m, átlapoló széles m 3,75-nél, 4, OCH₂glicerin, OCH₂), 3,02 (széles m, 2, CH, NCH ciklopropil), 2,65 (m, 1,0,5 CH₂, ciklopentén), 2,23 (+, J = 7,5, 4, 2 CH₂CO₂), 1,48 (széles m, 5, 2 C7/₂CH₂CO₂, 0,5 CH₂ ciklopentén), 1,23 [széles m, 8, 2 (CH₂)₂], 0,84 (m, 6, 2CH₃), 0,67 és 0,58 (m, 4, 2 CH₂ ciklopropil).

Elemzési eredmények a C29H₄₅N₆O_gP-3,9 H₂O 0,2 CHC1₃ O,O5 EtOH képlet alapján: számított: C% = 48,00, H% = 7,33,

N%= 11,46, Cl% = 2,9; talált: C% = 48,65, H% = 6,61,

N%= 10,81, Cl%=2,5.

Az előző példa szerinti eljárás Satoshi Shuto és mtsai.

[Tetrahedron Letters, 28, (2) 199-202 (1987)) eljárásának adaptációja.

A Példa

Tabletta készítmények

A következő A, B és C készítményeket az összetevőknek povidon oldattal való nedves granulálásával, majd magnézium-sztearát hozzáadásával és préseléssel állítjuk elő.

A Készítmény

	mg/tabletta
(a) Hatóanyag	250	250
(b) Laktóz Β. P.	210	26
(c) Povidon Β. P.	15	9
(d) Nátrium-keményítő-glikolát	20	12
(e) Magnézium-sztearát	5 500	3 300

B Készítmény mg/tabletta

(a) Hatóanyag	250	250
(b) Laktóz Β. P.	150
(c) Avicel PH 101	60	26
(d) Povidon Β. P.	15	9
(e) Nátrium-keményítő-glikolát	20	12
(f) Magnézium-sztearát	5 500	3 300

C Készítmény

Hatóanyag	mg/tabletla 100
Laktóz	200
Keményítő	50
Povidon	5
Magnézium-sztearát	4
	359

A következő D és E készítményeket az egymással elegyített összetevők közvetlen préselésével állítjuk elő. Az E készítményben alkalmazott laktóz közvetlen préselésre alkalmas típus (Dairy Crest- „Zeparox”).

D Készítmény

Hatóanyag Előzselatinizált keményítő NF15	mg/tabletta 250 150 400
E Készítmény	mg/tabletta
Hatóanyag	250
Laktóz	150
Avicel	100 500

F készítmény (szabályozottan felszabaduló)

A készítményt az alábbi összetevők povidon oldattal való nedves granulálásával, majd magnézium-sztearát hozzáadásával préseléssel készítjük.

mg/tabletta (a) Hatóanyag 500 (b) Hidroxi-propil-metil-cellulóz (Methocel K4M Prémium) 112 (c) Laktóz B.P. 53 (d) Povidon Β. P. 28 (e) Magnézium-sztearát 7

700

A hatóanyag felszabadulása mintegy 6-8 óra alatt történik, 12 óra elteltével válik teljessé.

B Példa

Kapszulák készítése

A készítmény

A kapszula készítményt úgy állítjuk elő, hogy az előbbi A példában szereplő D készítmény összetevőit elegyítjük egymással, és kétrészes keményzselatin kapszulákba töltjük. Az alábbi B készítményt hasonló módon állítjuk elő.

B készítmény mg/kapszula (a) Hatóanyag 250 (b) Laktóz Β. P. 143 (c) Nátrium-keményítő-glikolát 25 (d) Magnézium-sztearát 2

420

C készítmény mg/kapszula (a) Hatóanyag 250 (b) Macrogol 4000 Β. P. 350

60Ö

A C készítmény kapszuláit úgy állítjuk elő, hogy a Macrogol 4000 B. P-t megolvasztjuk, az olvadékban a hatóanyagot diszpergáljuk, és az olvadékot kétrészes keményzselatin kapszulákba töltjük.

D készítmény mg/kapszula

Hatóanyag 50

Lecitin 100

Földimogyoró-olaj 100

450

A D készítmény kapszuláit úgy készítjük, hogy a hatóanyagot a lecitinben és a földimogyoró-olajban diszpergáljuk, majd a diszperziót lágy, rugalmas zselatin kapszulákba töltjük.

E készítmény (szabályozottan felszabaduló, kapszula)

Az alábbi kapszulákat, amelyekből a hatóanyag szabályozottan szabadul fel, úgy készítjük, hogy az a, b és c összetevőket extruder alkalmazásával extrudáljuk, az exrudátumot gömbökké alakítjuk, és szárítjuk. A szárított pelleteket ezután a szabaddá válást szabályozó membránnal (d) vonjuk be, majd kétrészes keményzselatin kapszulákba töltjük.

mg/kapszula (a) Hatóanyag 250 (b) Mikrokristályos cellulóz 125 (c) Laktóz Β. P. 125 (d) Etil-cellulóz 13

5Ϊ3

C Példa

Injektálható készítmények

A készítmény

Hatóanyag 0,200 g

0,1 mól/l-es hidrogén-klorid-oldat vagy 0,1 mól/l-es nátrium-hidroxid-oldat pH 4,0-7,0-re Steril víz kiegészítésül 10 ml-re

A hatóanyagot a 35-40 °C hőmérsékletű víz zömében feloldjuk, az oldat pH-ját 4,0 és 7,0 közé állítjuk a hidrogén-klorid vagy a nátrium-hidroxid szükség szerinti alkalmazásával. Az elegyet ezután vízzel a kívánt térfogatra töltjük fel, és sterilmicropone szűrőn steril 10 ml-es borostyán színű üvegfiolákba (1 típus) szűrjük, sterilen lezárjuk és kupakoljuk.

B készítmény

Hatóanyag 0,125 g

Steril, pirogénmentes pH 7 foszfát puffer kiegészítésül 25 ml-re

D Példa

Intramuszkuláris injekció

Hatóanyag 0,20 g

Benzil-alkohol 0,10 g

Glikofurol 75 1,45 g

Injekciós minőségű víz kiegészítésül 3,00 ml-re A hatóanyagot a glikofurolban oldjuk. Ezután az oldathoz hozzáadjuk a benzil-aikoholt, és oldjuk abban, majd a térfogatot vízzel 3 ml-re állítjuk be. Az elegyet ezután steril micropore szűrőn szűrjük, és steril 3 ml-es, borostyánszínű üvegfiolákba (1 típus) zárjuk.

E Példa Szirup

Hatóanyag 0,25 g

Szorbit oldat 1,50 g

Glicerin 2,00 g

Nátrium-benzoát 0,005 g

Őszibarack aroma 17,42.3169 0,0125 ml

Tisztított víz kiegészítésül 5,00 ml-re

A hatóanyagot a glicerin és a tisztított víz zömének elegyében oldjuk. A nátrium-benzoát vizes oldatát hozzáadjuk a fenti oldathoz, majd az elegyhez a szorbit oldatát, végül az aromaanyagot adjuk. Az elegyet vízzel a kívánt térfogatra egészítjük ki és jól összekeverjük.

F Példa

Kúp mg/kúp

Hatóanyag (631 m)* 250

Kemény zsír, BP (Witepsol H15 - Dynamit Nobel) 1770

2020

A Witepsol H15 1/5 részét gőzköpenyes edényben legfeljebb 45 ’C hőmérsékleten megolvasztjuk. A hatóanyagot 200 μιτι-es szitán átszitáljuk, és belekeverjük az olvadt alapanyagba, ezt vágófejjel ellátott Silversonnal végezzük, a keverést sima diszperzió eléréséig folytatjuk. Az elegy hőmérsékletét 45 ’C-on tartva a szuszpenzióhoz hozzáadjuk a maradék Witepsol Hl5-t, és homogén eleggyé keverjük. A teljes szuszpenziót 250 μιη-es rozsdamentes acél szitán engedjük át állandó keverés mellett, és hagyjuk 40 ’C hőmérsékletre hűlni. Amikor a szuszpenzió a 38—40 ’C hőmérsékletet eléri, 2,02 g-onként megfelelő 2 ml-es műanyag öntőformába töltjük. A kúpokat hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni.

G Példa

Pesszjáriumok	mg/pesszárium
Hatóanyag (631 m)	250
Dextróz anhidrát	380
Burgonyakeményítő	363
Magnézium-sztearát	7 1000
A fenti összetevőket közvetlenül elegyítjük, és az
elegy közvetlen préselésével	pesszáriumokat készt-

tünk.

*A hatóanyagot olyan porként alkalmazzuk, amelynek részecskéi legalább 90%-a legfeljebb 631 m átmérőjű

HU 211 577 A9

Vírusellenes akti vitás

Az 5. példa szerinti vegyület anli-HIV aktivitását vizsgáljuk MT₄ sejtekben Averett D. R. [J. Virol. Methods. 23. 263-276 (1989)] eljárásával. Tizenhárom meghatározás átlagából az IC₅₀ értéket 21 ± 12 pmól/lnek találtuk. A 17. példa szerinti vegyület IC₅₀ értéke

3.6 pmól/l (2 meghatározás átlaga).

Claims

1. Egy (I) általános képletű vegyület - a képletben R³ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport; R⁶ jelentése 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, és R⁷ jelentése hidrogénatom vagy egyenes vagy elágazó láncú 1-6 szénatomos alkiícsoport, valamint ennek gyógyászati szempontból elfogadható észtere vagy gyógyászati szempontból elfogadható sója.

2. Egy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, észtere vagy sója, amelyben R³ jelentése hidrogénatom, R⁶ jelentése 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, és R⁷ jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom.

3. A 2. igénypont szerinti vegyület, amelyben R⁶jelentése ciklopropilcsoport.

4. Egy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, amely (-)-cisz-4-[2-amino-6-(cik]opropil-amino)-9Á/-purin9=il]-2-ciklopentén-l-metanol, (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -metanol vagy ezek (±)-cisz-enantiomerekkel alkotott racém vagy részben rezolvált elegyei.

5. (±)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9//purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -metanol.

6. (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9//purin-9-il]-2-ciklopentén-1 -metanol.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti vegyületek egy gyógyászati szempontból elfogadható sója.

8. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti vegyületek egy gyógyászati szempontból elfogadható észtere.

9. Egy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, ahol a gyógyászati szempontból elfogadható észter egy mono-, di- vagy trifoszfát-észter, vagy egy gyógyászati szempontból elfogadható sója.

10. Egy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyüld, ahol a gyógyászati szempontból elfogadható észter az L-valinát vagy annak egy sója.

11. Egy a 3. igénypont szerinti vegyület, észtere vagy sója. amelyben a gyógyászati szempontból elfogadható észter egy mono-, di- vagy trifoszfát-észter, vagy annak gyógyászati szempontból elfogadható sója.

12. Egy (I) általános képletű vegyület, amelyben R⁷jelentése hidrogénatom, R⁶ jelentése ciklopropilcsoport és R³ jelentése hidrogénatom, vagy ennek gyógyászati szempontból elfogadható sója.

13. Egy (I) általános képletű vegyület, amelyben R⁷jelentése metilcsoport, R⁶ jelentése ciklopropilcsoport és R³ jelentése hidrogénatom, vagy ennek gyógyászati szempontból elfogadható sója.

14. A 12. igénypont szerinti vegyületet tartalmazó tabletta vagy kapszula.

15. A 13. igénypont szerinti vegyületet tartalmazó tabletta vagy kapszula.

16. (±)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)-9//-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol.

17. (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)-9//-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol.

18. Gyógyászati készítmények, amelyek egy az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületet vagy gyógyászati szempontból elfogadható észterét vagy gyógyászati szempontból elfogadható sóját és gyógyászati szempontból elfogadható hordozóanyagot tartalmaznak.

19. Egy a 18. igénypont szerint készítmény, amelyben az (I) általános képletű vegyület:

(-)-cisz-4-|2-amino-6-(ciklopropil-amino)-9A/-purin9-il]-2-ciklopentén-1-metanol, vagy (-)-cisz-4-[2-amino-6-(ciklopropil-metil-amino)9H-purin-9-il]-2-ciklopentén-l-metanol, vagy ezek (±)-cisz-enantiomerjeivel adott racém vagy részben rezolvált elegyei.

20. 50-700 mg, az 5. vagy 6. igénypont szerinti vegyületet vagy gyógyászati szempontból elfogadható sóját vagy gyógyászati szempontból elfogadható észterét tartalmazó tabletta vagy kapszula.