HU216405B

HU216405B - Hordozóelem por alakú gyógyszerek adagolására szolgáló inhalálókészülékhez

Info

Publication number: HU216405B
Application number: HU9502612A
Authority: HU
Inventors: Jeffrey Karg; Paul Mulhauser
Original assignee: Tenax Corp.
Priority date: 1993-03-03
Filing date: 1994-02-28
Publication date: 1999-06-28
Also published as: EP0691864A1; WO1994020164A1; EP0691864A4; CA2157584A1; CA2157584C; BR9405842A; NO953388D0; US5460173A; NZ262807A; CN1119833A; FI954098A0; AU6270194A; HUT76900A; KR960701672A; FI954098A; JPH08507452A; NO953388L; HU9502612D0; AU684754B2

Abstract

A találmány tárgya hőrdőzóelem pőr alakú gyógyszerek adagőlásáraszőlgáló, légzéssel aktivált inhalálókészülékhez, ahől a hőrdőzóelemtárcsaszerű, és őlyan kerületi része van, amely számős hézaggal vanellátva, és a lényege abban van, hőgy több gyógyszeradag (16) vanadőtt mennyiségű, pőr alakú gyógyszerből a kerület mentén egymástóladőtt távőlságra, kizárólag a hőrdőzóelem (10) hézag i (12) közöttitérrészt kitöltően, és a kerület ezen részébe bevezetett áramlólevegővel innen elvezethetően, elhelyezve. ŕ

Description

A találmány tárgya hordozóelem por alakú gyógyszerek adagolására szolgáló inhalálókészülékhez, amely előnyösen olyan tárcsaként kiképezett elem, amely magába foglalja a por alakú gyógyszert. A hordozóelem úgy van kialakítva, hogy inhalálókészülékbe illeszthető, és asztmás vagy hasonló betegségben szenvedők tudják használni. Az inhalálás során előre megadott mennyiségű gyógyszert tartalmazó gyógyszeradagot juttatunk levegőárammal az inhalálókészülék szájdarabján keresztül a felhasználónak a tüdejébe.

Asztmát és egyéb légzőszervi megbetegedéseket hosszú ideje kezelnek úgy, hogy a beteg megfelelő gyógyszert lélegez be, amely azután a tüdőben lévő hörgőket beborítja, ily módon könnyítve meg a légzést, és növelve a beteg levegőbefogadó kapacitását.

Évek óta két széles körben elterjedt módszert alkalmaznak a kezelésre. Az egyik módszer szerint a gyógyszer oldatba vagy szuszpenzióba kimért adagú aeroszol formájában, nyomás alatt álló inhalátorból került a használójához, a másik módszer szerint pedig por alakú gyógyszert általában gyógyszerkészítmény-kötőanyaggal keverve visznek be inhalálás útján száraz port tartalmazó inhalátorból. Azáltal, hogy egyre növekszik az a felismerés, hogy szoros kapcsolat van a levegő légkörének ózonrétegét romboló klór-, fluor- és széntartalmú emissziók között, ezeknek a nyomás alatt álló inhalátoroknak az alkalmazása kérdésessé vált, míg a száraz port tartalmazó rendszerek iránti érdeklődés egyre fokozódik.

A légzőszervi szervek kezelésére terápiás célból elsődlegesen kis mennyiségű finom szemcsés, célszerűen mikroméretű por alakú gyógyszereket alkalmaznak. Ilyen típusú, por alakú gyógyszerek, mint például a szalmeterol, hidronaftoát, előnyösen 50 pg-nál kisebb mennyiségben kerülnek adagolásra a beteg tüdejébe belélegzett levegőhöz. A tapasztalatok azt mutatták, hogy célszerű, ha az aktív anyag szemcsemérete 50 μπι-nél kisebb, annak érdekében, hogy mindenképpen biztosítva legyen az, hogy a hatóanyag mélyen be tudjon hatolni a tüdőbe. Ennek érdekében a kimért adagokat atomizálni kell, aeroszol formájában kell továbbítani, vagy pedig a beteg által történő inhaláláshoz megfelelően fel kell tömi, hogy a kívánt hatást a kívánt adagnál el lehessen érni.

Manapság négy különböző elméletet dolgoztak ki finom szemcsés, por alakú részecskék előállítására olymódon, hogy a légzőszervi betegségek kezelése során hajtóanyagot nem alkalmaznak.

Az első eljárás kemény zselatinkapszulák alkalmazásán alapul, amely tartalmazza mind az aktív anyagot, mind pedig a potenciális adalékanyagokat, azaz a hatáserősítő anyagokat. Az ennél az eljárásnál alkalmazott inhalátor, ha asztmás beteg alkalmazza, tartalmaz egy, a kapszulákat felnyitó vagy perforáló eszközt, amely, amennyiben szükséges, az inhalátorba van elhelyezve. Az a vákuum, amelyet a beteg szívóhatása hoz létre, olyan levegőáramot biztosít az inhalátor szájdarabjában, amely a nyitott kapszulában lévő port magával viszi. Az üres kapszulát azután az inhalátor kidobja, és ily módon alkalmassá válik a következő kapszula befogadására. Ilyen kapszula perforálótechnológiát vagy kapszulanyitó technológiát alkalmazó inhalátorok vannak például az US 3,906,950, 4,013,075, 3,807,400 és a 3,991,761 lajstromszámú leírásokban ismertetve. Ezeknél az inhalátoroknál a már nyitott kapszula mindkét vége az inhalálás során megfelelően be van fogva. A kapszulán átáramló levegő az inhalálás során a porszerű gyógyszeranyagot magával viszi, és úgy van kialakítva, hogy a feltört vagy nyitott kapszulák belsejéből a porszerű gyógyszeranyag teljes egészében a levegőáramba kerüljön. A tapasztalatok azt mutatták azonban, hogy a felhasználó által létrehozott légáram általában nem elegendő ahhoz, hogy a kapszulából, amely lényegében egy házként működik, a benne lévő teljes tartalmat a belégzés során eltávolítsa, azaz a gyógyszer teljes egészében nem juttatható a légzőszervbe.

Egy további inhalálókészülék-típus úgy van kialakítva, hogy nem tartalmaz egyedi kapszulákat, ehelyett olyan csomagolással van ellátva, amely egymástól adott távolságra a kerület mentén elhelyezkedő, buborékszerű csomagegységeket tartalmaz. Mindegyik ilyen buborék alakú csomagegység adott mennyiségű, por alakú gyógyszert tartalmaz. Az EP 211595 és az EP 455463, valamint az EP 467172 számú közzétételi iratokban lévő megoldásoknál látható, hogy ha ezeket az egyes buborék alakú csomagegységeket előre megadott helyzetbe visszük, és azokat megfelelő nyitóeszköz segítségével feltörjük, ezt követően belőlük a por alakú gyógyszer, ahogy a beteg lélegzik, belélegzésre kerül. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ha bármilyen kis mennyiségű víz vagy nedvesség van a buborék alakú csomagegységben, amely lényegében mélyedésből és egy fölötte elhelyezkedő részből áll, akkor a gyógyszer össze fog csomósodni. Ha ilyen összecsomósodott gyógyszer bekerül a légáramba, és a felhasználója belélegzi, akkor általában a részecskeméret nem lesz a legkedvezőbb.

További ismert inhalátorok úgy vannak kialakítva, hogy tartalmaznak egy tartályszerű elemet, amelyben több adagra elegendő gyógyszer van. Ezt általánosságban Draco Turbuhaler néven ismerik, részletesen pedig az US 4,668,2184,667,668 és a 4,805,811 számú szabadalmi leírásokban van ismertetve. Maga a tartály tartalmaz egy olyan eszközt, amelynek segítségével a por alakú gyógyszert ebből a tartályból ki lehet venni, és el lehet készíteni a belélegzéshez szükséges adagot. A tartályból történő kivétel, valamint az adagnak elkészítéséhez szolgáló eszköz tartalmaz egy lemezt, amely előre megadott vastagságú, és benne adott számú sapkaszerű vagy csonka kúp alakú átmenőfúratok vannak. A lemezt mechanikai eszközök segítségével egy olyan helyzetből, ahol a furatoknak egy része a porszerű gyógyszerrel, amelyet a tartályból kiemel, meg van töltve, egy olyan helyzetbe mozgatjuk, ahol a gyógyszerrel megtöltött üregeket egy csatornában helyezzük el. A csatornában a beteg szívóhatásának eredményeként légáram jön létre, és mivel a betegnek a szájdarabja a csatornával össze van kapcsolva, a légáram porszerű gyógyszert ezekből az üregekből eltávolítja. Egy vonókésszerű

HU 216 405 Β elem is tartozik az elrendezéshez, amely a lemezben lévő üregekbe a porszerű gyógyszer szintjének a beállítását végzi, illetőleg biztosítja azt, hogy ezek az üregek teljes egészében meg legyenek töltve, azaz biztosítva legyen a mindenkor azonos adagmennyiség. Ezekkel az elrendezésekkel azonban az volt a tapasztalat, hogy akkor, amikor a szívóhatást kifejti a beteg a lélegzése során, a gyógyszert a lemezben lévő egy vagy több üregből eltávolítja. A tapasztalat azt mutatta, hogy ha a felhasználó légzési kapacitása nem kielégítő, az üregek nem hengeres alakja következtében, az összes gyógyszer nem fog eltávozni, hanem valamennyi gyógyszer vagy visszaesik, vagy pedig el sem hagyja az üreget. Ezeken túlmenően pedig a már korábban említett összecsomósodási probléma itt is fennáll. Ennek megfelelően a készülékhez egy örvénylést létrehozó eszközt is alkalmazni kell, amelynek segítségével az összecsomósodott, visszamaradó gyógyszert aeroszol formájába lehet hozni, vagy atomizálni lehet, és biztosítani kell azt, hogy a forgatott lemezben vagy tárcsában lévő üregekből a megfelelő mennyiségű adag lépjen ki.

A DE 4020571 számú közzétételi iratban egy olyan eljárás van ismertetve, amely száraz por formájú gyógyszer inhalátorba történő bevitelére van kiképezve. Az eljárás szerint aeroszolt hoznak létre, és a levegő áramlási útjában egy, a porral átitatott selyem- vagy velúrszerű anyag van. A légáram a porszerű anyagot a velúrszerű anyagnak a felületéről a Bemoulli-hatás következtében leemeli, továbbítja, és a felhasználója belélegzi. Ezzel a típusú készülékkel az a probléma, hogy az anyag szálai adott esetben összekeverednek a gyógyszerrel.

Két további ismert megoldás van a HU 189 154 lajstromszámú és a HU 202 763 lajstromszámú szabadalmi leírásokban ismertetve, amelyek ugyanannak a bejelentőnek két, kissé eltérő, de lényegüket tekintve hasonló megoldását ismertetik. Ezeknél a megoldásoknál olyan gyógyszeradagoló van, amelynek kiadagolóeleme egy lyuggatott lemez, és van egy gyógyszerterelő eszközük, amelynek segítségével a gyógyszert a lemezben lévő lyukakba vezetik. Ennél a megoldásnál nem biztosítható, hogy mindenkor azonos mennyiségű, gyógyszer legyen adagolva.

Az FR 2667790 számú szabadalmi leírás egy olyan hordozóelemet ismertet, amely inhalálóeszközökben alkalmazható, és amely egy olyan hosszúkás továbbítóelemet tartalmaz, amelynek hossza mentén szabályos távolságokra elosztva vannak a gyógyszeradagok elhelyezve. Maguk a gyógyszeradagok - ahogyan ez a leíráshoz tartozó 7. és 8. ábrán is jól megfigyelhető - a szállítóelem, amely itt lényegében egy csíkszerű elem, középső részén vannak elhelyezve mélyedésekben. Ennél a megoldásnál azonban nem biztosítható, hogy a teljes adag biztonsággal továbbítva legyen.

A technika állásából ismert megoldások közül néhányat a 3-5. ábrákon mutattunk be. Az 5. ábrán olyan csomagolás látható, amely egy sorban elhelyezett 36 mélyedéseket tartalmaz, amelyek egymástól adott távolságra vannak elhelyezve, és amelyre a száraz por alakú 38 gyógyszer inhalálására alkalmas inhalálókészülékben helyezhető el. Mindegyik 36 mélyedés adott mennyiségű, por alakú 38 gyógyszert tartalmaz. Amikor az egyes gyógyszertartó 36 mélyedések előre megadott helyzetbe kerülnek, úgy a 36 mélyedések szabaddá válnak, és egy megfelelő nyitószerkezet segítségével a 38 gyógyszer szabaddá válik, és a beteg belélegzi. A tapasztalat azt mutatta azonban, hogy vízcsepp vagy nedvesség, amely a 36 mélyedéseknek a 40 aljában fekvő részeibe bejut, az előre megadott 38 gyógyszert csomóssá teheti. Ez pedig, ha a levegőáramban sodródik, és a felhasználó belélegzi, úgy olyan szemcseméretű anyag jut a szervezetébe, amely nem a legmegfelelőbb, és így nem biztosítja a megfelelő hatást.

Egy másik típusú inhalátor, amely a 4A és 4B ábrákon látható, egy tartóelemet tartalmaz, amely több adag gyógyszer befogadására van kiképezve. A tartályhoz tartozik egy olyan elem, amely a tartályból a porszerű gyógyszert kiemeli, és inhalálásra alkalmas adagokat készít. A gyógyszer kiszabadítása, valamint az adagok elkészítése a 4A ábrán látható 42 lemez segítségével történik. A 42 lemez adott vastagságú, és benne adott számú sapka alakú vagy csonka kúp alakú 44 átmenőfurat van. Magát a 42 lemezt mechanikus elem segítségével abból a helyzetből, ahol a 44 átmenőfuratoknak egy részét a 46 gyógyszerrel megtöltjük, egy másik helyzetébe visszük, ahol az üregeket, amelyek 46 gyógyszerrel vannak megtöltve, egy csatornába helyezzük el. A levegő a csatornában áramlik, ahogyan ezt a 48 nyíllal jelöltük a 4B ábrán, és a felhasználó által a szájdarabon keresztül kifejtett szívóhatás következtében a por alakú 46 gyógyszer a 44 átmenőfuratokból eltávozik. Egy megfelelő simítóelem is tartozik az elrendezéshez, amellyel a 44 átmenőfuratokban lévő 46 gyógyszer szintjét lehet beállítani, és biztosítani azt, hogy a 44 átmenőfuratok megtöltése és betöltése után mindig azonos és konstans gyógyszeradagok jönnek létre. Azt tapasztaltuk, hogy ha szívást alkalmazunk ahhoz, hogy a 46 gyógyszer az egy vagy több 44 átmenőfuratból magával sodorja, nem az összes 46 gyógyszer fog elsodródni. Ennek oka a beteg nem megfelelő légzési kapacitása, valamint a 44 átmenőfuratok nemhengeres alakja, amely azt eredményezi, hogy néha egy részecske viszszaesik, vagy soha nem hagyja el a 44 átmenőfuratot, ahogyan ez a 4B ábrán is látható. Ezen túlmenően az agglomerációs probléma, amiről korábban beszéltünk, itt is fennáll. Ez azt jelenti, hogy egy örvénylést létrehozó eszközt kell alkalmazni az összecsomósodott és a levegőárammal továbbvitt gyógyszernek az aeroszol formában történő kiszerelésére vagy atomizálására, azért, hogy a teljes 46 gyógyszer el tudjon távozni.

A 3A ábrán egy velúr- vagy bársonyszerű 50 anyag van a porszerű 52 gyógyszerrel megtöltve és egy levegőáramba vezetve, amelyet a 3B ábrán 54 nyíllal jelöltünk. Az áramlás a velúrszerű 50 anyagról a porszerű 52 anyagot megemeli a Bemoulli-hatás következtében, majd magával sodorja, így a felhasználó be tudja lélegezni. A probléma ezzel a típusú elrendezéssel az, hogy az 50 anyagot képező velúr szálai az 52 gyógyszerrel összekeveredhetnek.

HU 216 405 Β

Összefoglalva tehát, az ismert megoldásoknál vagy az nem biztosítható, hogy a gyógyszeradagok azonosak legyenek, vagy az nem, hogy teljes egészében kiadagolásra kerüljenek, vagy pedig a hordozóanyag is a gyógyszerrel együtt sodródhat.

A találmány célja, hogy ezeket az ismert megoldásokhoz kapcsolódó problémákat kiküszöböljük, és biztosítjuk azt, hogy az inhalálókészüléken keresztül igen pontos, előre megadott adagban lehessen a gyógyszert adagolni úgy, hogy a porszerű anyag olyan részecskeméretű, amellyel a maximális hatásfok érhető el.

Felismertük azt, hogy ha olyan hordozóelemet, például szövött vagy nemszövött szűrőszövet lapocskát, használunk, amely a kerülete mentén adott távolságokra porszerű gyógyszeradagokkal van impregnálva, azaz a gyógyszeradagok be vannak ágyazva, akkor pontos, biztonságos kezelést tudunk biztosítani.

Hatóanyag lehet például szalmeterol hidronaftoáttal, amelyet asztma kezelésénél alkalmaznak. A hordozóelemet képező lapocska megjelölhető úgy, hogy az adott gyógyszernek az impregnált adagjai egymás után mindenkor az inhalálókészülékben lévő, egy felső és egy alsó nyomólemezen kiképezett, lyukak között helyezkednek el. A levegőt ezeken a nyomólemezeken lévő lyukakon és a szűrőszövetbe betokozott gyógyszeren keresztül kényszerítjük arra, hogy magával sodorja a por alakú gyógyszer egy adott adagját, amelyet azután a szájdarabon keresztül a beteg a használat során belélegez.

A találmány tehát hordozóelem por alakú gyógyszerek adagolására szolgáló, légzéssel aktivált inhalálókészülékhez, ahol a hordozóelem tárcsaszerű, és olyan kerületi része van, amely számos hézaggal van ellátva. A találmány lényege abban van, hogy több gyógyszeradag van adott mennyiségű por alakú gyógyszerből a kerület mentén egymástól adott távolságra, kizárólag a hordozóelem hézagai közötti térrészt kitöltőén és a kerület ezen részébe bevezetett áramló levegővel innen elvezethetően, elhelyezve.

A hordozóelem lehet selyem szűrőszövetből, fémből, porózus kerámiából, szövött szálakból vagy nemszövött szálakból.

A hézagok felülnézetben célszerűen négyszögletesek, előnyösen 0,1-3 mm méretű négyzetek.

A gyógyszeradagok a hordozóelemben előnyösen 0,1-0,6 mm átmérőjűek, vastagságuk pedig 0,5-2,5 mm.

A hézagok keresztmetszete végig a hordozóelem mélységében célszerűen azonos és négyzet alakú, és a hézagok nagyobbak, mint az őket alkotó szerkezeti elemek.

A hordozóelem szálai lehetnek szintetikus szálakból, például poliamidból, poliolefinből, poliészterből, vagy adott esetben természetes alapanyagú szálakból, például cellulózszármazékból, vagy adott esetben kivágható vagy kimarható fémből vagy kerámiából, például üvegből vagy porcelánból.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán a találmány szerinti inhalálókészülék rajza látható vázlatosan száraz por alakú gyógyszerhez, a

2A ábrán az 1. ábra 2-2 vonal mentén vett részmetszete látható,

2B ábrán a 2A ábrán bemutatott kiviteli alak látható, ahogy gyógyszer a szűrőanyagon, illetőleg szűrőszöveten átáramló levegővel sodródik a találmány szerinti megoldásnál, a

3A és 3B ábrán egy olyan ismert hordozóelem látható, amely velúr-, illetőleg selyemszerű szálakból áll,

4A és 4B ábrán olyan szilárd gyógyszer hordozóelemként kiképezett tárcsaszerű elem látható, amely a technika állása szerint van kialakítva, az

5. ábrán egy mélyedésekkel ellátott hordozóelem látható, amelyet szintén az ismert inhalálókészülékekben alkalmaznak.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti, tárcsaszerű elemként kiképezett 10 hordozóelem, amely itt szűrőszövet, és amely por alakú gyógyszer tartóelemét képezi. A 10 hordozóelem olyan méretűre van kialakítva, hogy behelyezhető legyen olyan légzéssel aktivált száraz porhoz kiképezett 20 inhalálókészülékbe, amely az 1. ábrán látható.

A 10 hordozóelem szövetből vagy nemszövött anyagból, fémből kivágva, vagy éppen fotoeljárással rozsdamentes acélból maratva állítható elő, vagy előállítható kerámiából is, amelyben számos 12 hézag van kialakítva. Ezekben a 12 hézagokban, amelyek a szűrőszövetként kiképezett 10 hordozóelem 14 kerülete mentén adott távolságokra vannak elhelyezve, vannak az előre megadott mennyiségű gyógyszert tartalmazó 16 gyógyszeradagok elhelyezve. A 16 gyógyszeradag mérete függ attól, hogy milyen gyógyszerről van szó. Asztmás betegek kezelésénél alkalmazott szalmeterol hidronaftoátot úgy kell például adagolni, hogy egyetlen adag körülbelül 50 pg. Mindegyik, a 14 kerület mentén elhelyezett 16 gyógyszeradag körülbelül 0,8-1 mm átmérőjű, vastagsága pedig 0,5-1 mm, ennyi kell ahhoz, hogy az előírt adagot megkapjuk.

A szűrőszövetként kiképezett 10 hordozóelem olyan 12 hézagokkal van kialakítva, amelyeknek a mérete 0,1-0,3 mm-es négyzet, és olyan párt képező 22 és 24 nyomólemezek között elhelyezve, amelyek mindegyikén a 16 gyógyszeradag átmérőjénél nagyobb 26 nyílás van kiképezve, amelyek 76 léptetőmechanizmus segítségével vannak mindig úgy megvezetve, hogy egy vonalba kerüljenek az előírt 16 gyógyszeradaggal. A 22 és 24 nyomólemezek a 10 hordozóelem mint gyógyszertartó mentén egyenletesen nyomást hoznak létre, és így biztosítják azt, hogy az egyes előírt 16 gyógyszeradagokat az előre megadott helyzetben megfelelően összenyomva impregnálják a szűrőszövetként kiképezett 10 hordozóelem 14 kerülete mentén. A levegő a 22, illetőleg 24 nyomólemezek 26 nyílásán van keresztül kényszerítve, és amikor egy adott 16 gyógyszeradag immár tokozás nélkül a 26 nyílások közé kerül, a

HU 216 405 Β hordozóelemben lévő 16 gyógyszeradagot, amely porított gyógyszer, magával tudja sodorni a levegő, ahogyan ez a 2B ábrán látható, és a légárammal sodort gyógyszert lélegzi azután a beteg a 32 szájdarabon keresztül. A porszerű gyógyszer impregnálva és összenyomva van a 10 hordozóelemben. Az a levegő, amely eléri a 10 hordozóelemben a 16 gyógyszeradagot, azt eredményezi, hogy a gyógyszer felszabadul, és a szövetszerkezeten vagy a 12 hézagokon, amelyek a szövetszálak vagy hasonló elemek között vannak, át fog haladni, aeroszollá válik, vagy atomizálódik úgy, hogy a gyógyszer szemcsemérete olyan lesz, amely maximálisan jó hatásfokkal inhalálható be. A 10 hordozóelem porózus szerkezete következtében, valamint a gyógyszer elhelyezése következtében a levegő teljes egészében körül tudja venni a 16 gyógyszeradagot és a 2B ábrán látható módon úgy tudja magával sodorni, hogy a 16 gyógyszeradag teljes egészében kiürül a részecskék közül a légáramba.

Az 1. ábrán látható még, hogy a 10 hordozóelem olyan lapocska, amely a 22 és 24 nyomólemezek között van elhelyezve, és az éppen kiadagolandó 16 gyógyszeradag a 26 nyílások között van. A levegő, amit arra használunk, hogy a 16 gyógyszeradagot magával sodorja, egy 60 bemeneten keresztül egy 62 nyomókamrába vagy nyomóhengerbe van vezetve, amely 64 dugattyúval van összekapcsolva, amely egy 66 összenyomó elem, itt rugó segítségével van ellentartva. Ha egy 68 sapkaszerű elemet a 32 szájdarabról eltávolítunk, az a vákuum, amely a 20 inhalálókészülék 71 járatában a 73 fuvókán keresztül kialakul, a 70 szelepet arra kényszeríti, hogy nyisson, és a levegő az alacsony nyomású 71 járatban lévő anyaggal kapcsolatba lépjen. Ez a 66 összenyomó elemet képező rugót megfelelően összenyomja, és a levegőt a 62 nyomókamrába, onnan pedig a 70 szelepen keresztül a 71 járatba, innen a 22 és 24 nyomólemezekben lévő 26 nyíláson keresztül továbbítja úgy, hogy a levegő teljes egészében magával tudja vinni aló gyógyszeradagot, amely a 32 szájdarabon keresztül eljut az inhaláló személyhez.

A 10 hordozóelem azután adott szöggel elforgatható, ily módon ismételten készenlétbe helyezve a 20 inhalálókészüléket egy újabb 16 gyógyszeradagnak a 26 nyílások közé juttatásával. Eközben a 70 szelepet zárjuk és a levegőt a 62 nyomókamrába vezetjük, ahonnan azután a visszatérítő 64 dugattyúhoz egy olyan helyzetbe, amikor egy 66 összenyomó elem, itt nyomórugó ereje hatására felhasználásra kész állapotba került.

Kialakítható az elrendezés úgy is, hogy a 60 bemenetről a levegő egy 74 diagfragmán keresztül működésbe hoz egy 76 léptetőmechanizmust. Ekkor a levegő a 32 szájdarabon keresztül a 71 járatból kiszívásra kerül. A 76 működtetőmechanizmust egy 78 karos mechanizmust tud működtetni, amely azután megvezeti a 79 elforgatómechanizmust, és ez elforgatja a 10 hordozóelemet. A 79 elforgatómechanizmus egy 80 kilincsművet hoz működésbe, amely a 10 hordozóelemhez kapcsolódik, és azt egy előre megadott szöggel forgatja el. Egy 82 számláló is tartozik a rendszerhez, amelynek segítségével a 10 hordozóelemen maradó 16 gyógyszeradagok számát tudjuk meghatározni. A levegő egy felfrissítő 84 levegőbementről bevezetve visszatéríti a 74 diafragmát az inaktív helyzetébe.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy az a levegő, ami átáramlik a 10 hordozóelemben lévő 16 gyógyszeradagon, azt eredményezi, hogy a gyógyszer felszabadul és a 10 hordozóelemből eltávozik, ily módon olyan aeroszol képződik, vagy a részecskék olyan mértékben atomizálódnak, hogy a szemcseméret az inhaláláshoz a legkedvezőbb méretű lesz. A 10 hordozóelem anyaga porózus jellegének következtében, valamint annak következtében, hogy egy-egy 16 gyógyszeradag adott távolságra van a 10 hordozóelemben elhelyezve, a turbulens légáram teljes egészében körül tud venni minden egyes 16 gyógyszeradagot, és így képes is arra, hogy azt magával sodorja, azaz biztosítva van aló gyógyszeradag teljes kiürülése a levegőáramba. A 10 hordozóelemben az örvénylés és a turbulencia úgy hozható létre, hogy az áramló levegőt a 71 fúvókén keresztülvezetjük, majd átvezetjük az alsó 24 nyomólemezen oly módon, hogy a levegő áramlása, amint az áthalad a 10 hordozóelemen, elegendő ahhoz, hogy az az összenyomott 16 gyógyszeradagokat felszabadítsa.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Hordozóelem por alakú gyógyszerek adagolására szolgáló, légzéssel aktivált inhalálókészülékhez, ahol a hordozóelem tárcsaszerű, és olyan kerületi része van, amely számos hézaggal van ellátva, azzal jellemezve, hogy több gyógyszeradag (16) van adott mennyiségű por alakú gyógyszerből a kerület mentén egymástól adott távolságra, kizárólag a hordozóelem (10) hézagai (12) közötti térrészt kitöltőén és a kerület ezen részébe bevezetett áramló levegővel innen elvezethetően, elhelyezve.
2. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (10) selyem szűrőszövetből van kialakítva.
3. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (10) fémből van kialakítva.
4. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (10) porózus kerámiából van kialakítva.
5. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (10) szövött szálakból van kialakítva.
6. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (10) nemszövött szálakból van kialakítva.
7. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hézagok (12) felülnézetben négyszögletesek.
8. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hézagok (12) 0,1-3 mm méretű négyzetek.
9. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a gyógyszeradagok (16) a hordozóelem5

HU 216 405 Β ben (10) 0,1-0,6 mm átmérőjűek, vastagságuk pedig 0,5-2,5 mm.
10. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hézagok (12) azonos keresztmetszetűek végig a hordozóelem (10) mélységében.
11. A 10. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hézagok (12) általában négyzet alakúak.
12. Az 1. igénypont szerinti hordozóelem, azzal jellemezve, hogy a hézagok (12) nagyobbak, mint az őket

5 alkotó szerkezeti elemek.