HU182550B - Heading machine particularly for nails respectively screws - Google Patents

Description

A találmány tárgya fejezőgép szárakon, főleg szeg-, illetve csavarszárakon fejek kialakításához. Enrek legalább egy hajtott görgője van, amely egyik végével gyűrű-alakú, előnyösen körben forgó szerszámba befogott szárak megmunkálására alkalmas. A szerszámnak és a görgőnek különböző kerületi sebessége van. A fej kombinált görgőzéssel és kovácsolással egy munkafolyamatban alakítható ki.

A 2 917 756. számú USA-beli szabadalmi leírásból már ismeretes olyan szögfejek kialakítására alkalmas szerkezet, amelynél a szögszár axiális irányban gyűrűalakú szerszámban van elrendezve és a szerszám sík oldalfelületéből kinyúlik. Ennek az oldalfelúletnek a szögfej alakjának megfelelő alakítóürege van. A szögfejet ennél úgy alakítják ki, hogy a szögszárat a szerszám tengelye körüli forgatás révén több görgővel munkálják meg. Ezek a görgők kissé nagyobb kerületi sebességgel forognak, mint a szerszámtengely körül köröző szögszár sebessége. Ennél az ismert fejezőgépnél tehát a szögfejet az elvileg ismert több görgős eljárás szerint több egymásutáni munkamenetben alakítják ki.

A fenti ismert gépnek azonban többrendbeli hiányossága van. Először is, ennél a gépnél az ah kitógörgők számának megfelelő szánni támasztógörgő szükséges a szerszám ellenkező oldalfelületén. A megmunkáló görgők kerületi sebessége — amint azt már fentebb említettük — nagyobb a szögszár sebességénél, hogy a kiálló száműznek a hátra lehajlítását a szárnak a görgőn való felütközésekor megakadályozzák. Annak érdekében, hogy a görgő a szárvéget előre térítse, meglehetősen nagy súrlódóerő szükséges a görgő és a szárvég között. Ez a súrlódóerő csak akkor elegendő, ha viszonylag nagy átmérőjű görgőket alkalmaznak. Ennélfogva az ismert gépek csak nagy méretekkel és nagy ráfordítások mellett gyárthatók. Ezen túlmenően ezeknél az ismert gépeknél a kész szegeket kivevő szerkezet meglehetősen komplikált és üzembiztossága nem kielégítő.

A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése.

A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú gépnél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a gyűrű-alakú szerszám több szárnak lényegében radiális helyzetben való befogását lehetővé tevő módon szerszámgyíírűkből áll, valamint a görgő a szerszámközép felőli szárvégeket megmunkálni képesen van elrendezve.

A találmány alapja az az új felismerés, hogy a szerszám, illetőleg a görgő érintői közötti szöget a szár és a görgő érintkezésénél lehetőleg kis értékűre kell választani, ez a szokásos szögfejek gyártásánál gyakorlatilag 3°-ra csökkenthető. Λ korábbi műszaki szintnél, ahol a szár a gyűrű-alakú szerszám külső oldalán gördül le, ahhoz, hogy ilyen kis érintőszöget kapjanak, a görgők számát és/vagy a görgőátmérőt nagyobbra kell választani, mint az a méretezésnél gyakorlatilag lehetséges. Mivel azonban a találmány szerinti gépnél a görgő a szerszám szerszámgyűrűinek belső oldalán gördül le, könnyen megvalósítható görgőátmérőknél az említett érintők közölt tetszőleges kis szög érhető el. Ez a belső oldali legördiilés azzal az előnnyel is jár hogy,a gyártási sebesség növelhető. Ennél ugyanis a gyűrű-alakú szerszám axiális síkjában egymás mellett több szár elrendezhető, úgyhogy azok fejei külön görgővel formázhatok. A gyártási sebesség növelésének lehetősége a korábbi műszaki szintnél nem áll fenn, mivel ott a szögszárak előtolási sebessége a szögszárnak a gyűrű-alakú szerszám forgástengelyétől való mindenkori távolságtól függ. Ettől eltekintve a korábbi műszaki szintnél csak speciális hosszúságú szögek gyárthatók. Ezzel szemben a találmány szerinti géppel gyártható szögek hosszát a szerszámok nem korlátozzák, mivel a szöghegvek a szerszám külső kerületéből szabadon kinyúlhatnak.

Az anyagnak az alakítótérben, való lehető legjobb elosztása érdekében a görgő kerületi sebessége célszerűen kissé nagyobb, mint a szárak sebessége. Ezáltal a hoinlokfeliilettői tekintve teljesen szimmetrikus szögfejet nyerünk, amelynek fejfelülete bizonyos esetekben nem pontosan merőleges á szögszárra. Annak érdekében, hogy a szögfej mind szimmetrikus, mind pedig merőleges legyen a szárra, a találmány további jellemzője szerint minden szár a szerszámközépen és a szerszámközép felőli szárvégen át fektetett egyenessel oly módon zár be kis szöget, hogy a szár körpályáján ez előtt az egyenes előtt helyezkedik el.

A találmány szerint célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a szerszámnak legalább két, egymás mellett elrendezett, alakítóüregekkel ellátott szerszámgyűrűje van, az alakítóüregek páronként szárat fognak közre, továbbá a megmunkáló körzetben az alakítóüregben levő szárakat hosszirányú elmozdulás ellen rögzítő szerkezettel van ellátva. Előnyös továbbá, ha az alakítóüregek alakítóegységekben vannak kiképezve, amelyek előnyösen cserélhetően a szerszámgyűrűk egymásfelőli oldalfelületén vannak elrendezve. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gépet az alakítóegységek cseréjével viszonylag gyorsan más átmérőjű fejek alakításához átszereljék.

A találmány további jellemzője szerint előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél minden szerszámgyűrűnek legalább egy, a forgástengelyével legalább közelítően egytengelyű nyíláson át annak külső oldalfel ideién kissé túlnyúló része van, amely a megmunkálási körzetben a szárakat rögzítő szerkezettel együttműködőén van elrendezve. Célszerű továbbá, ha a szára- ’ kát rögzítő szerkezeteknek a gyűrűk kerületén elrendezett és a szárakat a megmunkálási körzetben befogó támasztéka van. .

Olyan kiviteli alak is lehetséges, amelynél a szerszámgyűrűk forgástengelyre merőleges gyűrűsíkjai a megmunkálási körzet irányából, szél tartóan vannak elrendezve. Ezáltal egyrészt a száraknak a megmunkálási körzeten belüli tartása, másrészt a munkadaraboknak a megmunkálási körzeten kividi kerület mentén történő könnyű behelyezése és kivétele érhető el.

Célszerűen a görgő forgástengely- a szerszámgyűrűk forgástengelyeinek középirányát határozza meg.

A találmány további jellemzője szerint minden 3

-2182 550 '5 szerszámgy íínínek forgástengely felőli futópályája van, ez a görgő megfelelő futópályáján fekszik föl, valamint a görgő futópályájának átmérője kisebb, mint a szárakkal együttműködő görgőfelület átmérője, ahol a görgőfelület és a szerszámgyűrűk között hézag van. Ezzel az intézkedéssel a görgő és a szár közötti sebességkülönbség egyszerű eszközökkel biztosítható. Ezen túlmenően, ezzel a kialakítással elérjük, hogy a görgő a szerszám belső kerületére szorításával és az említett gördülőpályával úgy támasztható, hogy a görgőfeliiletek és az alakítóegységek között hézag van. Továbbá olyan megoldás is lehetséges, hogy csak a görgőt, vagy csak a szerszámot hajtjuk és a hajtóerőt a gördülőpályákon át adjuk át. Ha így a szükséges hajtóerő nem adható át, a találmány szerint a futópályák fogazassa! láthatók el, és ezek egymással kapcsolódásban vannak.

Célszerű továbbá, ha minden alakítóüregnek szárrészt befogadó, csatorna-alakú ürege van, amely a szerszámgyűrű közepe felőli végén egyenletesen kiszélesedő nyílásba megy át. Ezáltal az alakítóegységek * · gyártása például kúpos nyílással lényegesen leegyszerűsíthető. Bebizonyosodott, hogy a gép paraméterei, például a görgő és a szerszám közötti sebességkülönbség, a szár és a görgő közötti szög, valamint más paraméterek úgj' összehangolhatok, hogy a fej szabadon alakítható. Ez lényegében annyit jelent, hogy az alakítóüreg nyílása csupán a fej alsó oldalát határozza meg, a fej peremét viszont az anyag szabad kifolyásával, részben az alakítóegységeken kívül képezzük.

A találmány további jellemzője szerint egyoldalas fej készítésénél — amelynek egyenes oldala a szegszárral egy síkban van — előnyös, ha az egyik szerszámgyűrűnek a másik irányában a csatornafalat érintő síkban levő felülete van, ez a szerszámgyűrűk közepének irányába nyúlik és a görgő sík oldalfelületeinek egyikén felfekszik. Ez különösen szegezőgép tárolóegységében a szögek tárolásánál lehet nagy jelentőségű, ahol a szögfejeknek egymás mellett sűrűn kell felfeküdniük. További előnyökkel jár, ha a görgőnek körbe futó pereme van, amely a görgőfelületen radiá- lis felületet képezve túlnyúl. Ez a radiális felület az egyik szerszámgyűrű csatornafalával egy síkba esik.

' , · Ennél a szerszámgyűrű és a perem között hézag van. • ¹ Amint már fentebb említettük, a szabad alakítás ’· azzal jár, hogy a fej felső oldala az alakítóegységeken kívül helyezkedik el, úgyhogy a görgőnek az alakítóegységekhez képest szabad mozgathatósága olyan nagyra választható, hogy kisebb idegen testek ne szorulhassanak a görgő és az alakítóegységek közé. A gép megmunkálási körzete viszonylag kis idegen tárgyaktól úgy is megvédhető, ha a görgő legalább egyik oldalán a görgő tengelyének fogaskereket rögzítünk. Ez a megfelelő szerszámgyűrű belső fogazásával van kapcsolatban. A fogaskerék osztókörátmérője előnyösen kisebb, mint a szárakat megmunkáló görgőfelület átmérője.

Olyan kivitel is lehetséges továbbá, amelynél a szerszáingyűrűk belső fogazása hajtott további fogas4

6i kerékkel van kapcsolatban, ahol a belső fogazás és a görgő között, célszerűen a szerszámgyűrű kerületén védőlemez tömören van elrendezve. Ezáltal a gép az egyik oldalról zárt, míg a másik oldalról szabadon hozzáférhető. így a készre munkált munkadarabok a nyitott oldal felől eltávolíthatók és innen a megmunkálási körzet szemmel tartható. így tehát teljesen kiküszöbölhető az a veszély, hogy idegen anyagok befesziilést okozzanak.

Előnyös továbbá, ha a görgőnek a szárakat megmunkáló felülete súrlódást növelő mintázattal van ellátva. Ezáltal a gép beállításánál további szabadságfok érhető el.

Végül célszerű, ha a görgőn a szárakat megmunkáló kerületen körben futó perem van kialakítva. Ezzel a peremmel egyetlen munkamenetben a csavarfej és a csavarfejben levő horony is kialakítható, amelynek méreteit a peremmel határozzuk meg.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

Az 1. ábra a találmány alapgondolatát magyarázó elvi vázlat;

A 2. ábra további elvi vázlat egyoldali csökkentett fejű szögek gyártásához;

A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti gép első példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, ahol a 3. ábra a

4. ábrán III—III vonal mentén vett függőleges metszet, a 4. ábra pedig a 3. ábrán IV—TV vonal mentén vett metszet;

Az 5. és 6. ábrán gyűrű-alakú szerszám két különböző példakénti kiviteli alakjának részlete látható;

A 7. ábrán a találmány szerinti gép további példakénti kiviteli alakja metszetben látható;

A 8. ábrán fejjel ellátandó munkadarabokat befogó szerkezetet tüntettünk fel;

A 9. ábrán a találmány szerinti gép harmadik példakénti kiviteli alakja, részben metszetben látható;

A 10—12. ábrákon a találmány szerinti géphez tartozó alakítóbakok néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel.

Mielőtt a találmány szerinti gép példakénti kiviteli alakjainak részleteibe belemennénk, először a találmány alapgondolatát ismertetjük részletesebben. Jóllehet alább szögfejek alakításáról (fejtömítésről) beszélünk, a találmány szerinti gép csavarok, vagy csapfejek gyártására ugyancsak alkalmazható. Bebizonyosodott, hogy szöganyag megmunkálásánál — a szögek kovácsolással történő ismert gyártását görgővel kombinálva — a szöganyag bizonyos zömítése érhető el. Az alakítóüreg kitöltését a görgő és a szöget tartó szerszám közötti sebességkülönbséggel érhetjük el. Az 1. ábra P, nyíl irányában körben forgó 1 görgőt szemléltet, amely 3 és 4 munkadarabok megmunkálására való. Ezek a munkadarabok P,₂ nyílirányú egyenesvonalú mozgást végző 2 szerszámban vannak tartva. Az 1 görgő kerületi sebessége — amint már a fentiekben említettük — kissé nagyobb, mint a 2 szerszám haladási sebessége.

Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a szögnek

-3182 950 ,7 a viszonylag kis belépési szöge a szöganyagnak a 2 szerszám 5 alakítóüregében való hatásos zömítése szempontjából döntő jelentőségű. Az 5 alakítóüreg teljesen, vagy részben meghatározza a szegfej alakját. Az 1. ábrán a belépési szöget C/-val jelöltük, amely az 1 görgőnek a 3 munkadarabbal való érintkezési pontjában húzott érintője, valamint a 2 szerszámnak a 3 munkadarab szerszámba való befogási pontjában húzott érintője által bezárt szög. Ebben az esetben a 2 szerszám érintője párhuzamos magával a szerszámmal. Az {/-szög definíciója a szerszám érintőjétől függően azonban csak akkor bír jelentőséggel, ha a szerszám — amint alább ismertetésre kerül — ívelt. A belépési szögnek bizonyos esetekben olyan kicsinek kell lennie, hogy az 1. ábrán feltüntetett elrendezés a gyakorlatban alig lehetséges, mivel az 1 görgő átmérőjének túl nagynak kellene lennie. A találmány szerint a szerszám két, vagy több gyűrűből áll, amelyekben forog az 1 görgő. Ennek következtében az {/-szögre nagyon kis értékek érhetők el.

A találmány szerinti gép második példakénti kiviteli alakja egyoldalas (kalapáesfejszerű) szögfejek gyártására alkalmas. Az ilyen szögeket elsősorban szegezőgépeknél alkalmazzák, ahol a szegeket a szegezőgépbe való behelyezés előtt tárolni kell. A tárolás abból áll, hogy a szögeket síkban a lehető legsűrűbben egymás mellé helyezik, úgyhogy az egyoldalas szegfejek révén a szögszárak a szög teljes hossza mentén felfekszenek egymáson.

A 2. ábrán 6 görgő és az egyoldalas szögfejek előállítására alkalmas, 8 alakitóiiregekkel ellátott 7 szerszám látható. Ennél a belépési E-szöget nagyobbra kell választani, mint a teljesfejű szögeknél. Ez a kissé nagyobb belépési szög azonban a korábbi műszaki szint szerint a gyakorlatban nem realizálható. Ha ugyanis a 9 félkészszög nagyobb belépési E-szögnél a fi görgővel érintkezésbe kerül, az a 9 félkészszöget a

2. ábrán látható módon a 8 alakítótérig hátra hajlítja. Később az érintők E szöge olyan kicsi lesz, hogy a 6 görgő és a 9 félkészszög közötti súrlódás kezdeti görgőzéshez vezet. Eszerint a kombinált görgőzés és kovácsolás eredményeként meghatározott mérettűrésű sorjamentes szöget gyárthatunk, úgyhogy a kész szög közbenső megmunkálás nélkül raktározható. A korábbi megoldásoknál a szögeket kb. 20 percig sorjátlanító dobban kellett kezelni. Az ismert szerszámok állandó és gondos karbantartást igényelnek a szegek és a szegezőgépek mérettűréseinek betartásához.

A találmány szerinti gépnél ezzel szemben a szerszámok számottevő kopásnak nincsenek kitéve. Ennek oka elsősorban az, hogy az anyag alakítása egyenletesen és nem iitésszerűen történik, másrészt, hogy a félkész szögnek a hátrahajlítása a szögszár tehermentesítésével jár, aminek következtében nem képződik sorja.

A 3. ábrán a találmány szerinti gép első példakénti kiviteli alakjának függőleges metszete látható. Itt 10 görgő és 11 szerszám lényegében megfelel a 2. ábrán feltüntetett fi görgőnek, illetőleg 7 szerszámnak. Amint az ábrán látható, gyűrűalakú 11 szerszám belső 12 fogazassál van ellátva. A belső 12 fogazás és a 10 görgő homlokfelületei között axiális hézag van. A belső 12 fogazás (a 4. ábrán) M motorral hajtott 13 fogaskerékkel van kapcsolódásban. A 10 görgő saját motorral is hajtható, de olyan megoldás is lehetséges, amelynél az — alábbiakban ismertetett módon — a gyűrűalakú 11 szerszámról van hajtva. Ez utóbbi esetben számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a 10 görgő kerületi sebességének kissé nagyobbnak kell lennie, mint all szerszám belső kerületi sebességének. Ha ez a sebességkülönbség szimmetrikus fej kialakításához optimális, a fejméretektől függően célszerű lehet, ha a 3. ábrán L egyenessel jelölt szögszár-meghosszabbítás a 11 szerszám C középpontjától kissé oldalt helyezkedik el. Ezzel érjük el, hogy a kész szögfej felső felülete pontosan merőleges lesz a szögszárra.

A 3. ábrán látható forgásiránynál a szögszár meghosszabbítását jelentő L egyenesnek a gyűrű C középpontjától balra kell elhelyezkednie, úgyhogy az a 11 gyűrűalakú 11 szerszám sugarával néhány fokos szöget zárjon be. A találmány szerinti gép néhány önmagában ismert „állomással” rendelkezik, amelyeket ugyan a 3. ábrán eredményvonallal szemléltettünk, de a részletezésüktől itt eltekintünk. A 14 állomáson a félkész szögeket egyengetjük, kombinált munkamenetben hosszméretre vágjuk és kihegyezzük, valamint a 11 szerszámba bevezetjük. A 16 üregek ferde 15 oldalfelületei lehetővé teszik a félkész szögek radiális irányból történő bevezetését. A jobb áttekinthetőség kedvéért a 16 üregeket csupán a 10 görgő körzetében ábrázoltuk (3. ábra). Ez a körzet lényegében a megmunkálási körzet. Természetesen a gyűrűalakú 11 szerszám teljes kerülete mentén találhatók ezek a 16 üregek. A kész szögeket a 17 állomáson kivesszük és onnan csomagoláshoz, vagy raktározáshoz továbbítjuk.

A 4. ábra a 3. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet. Itt jól látható, hogy a gyűrű alakú 11 szerszám két, egymással szöget bezáró helyzetű 11A és 11B szerszámgyűrűből áll. Ezek gördülőcsapágy, például golyós, illetve görgős csapágy belső 18A, illetve 18B gyűrűjéhez vannak rögzítve. A csapágyak külső 19A, illetve 19B gyűrűje 20A, illetve 20B tartólapokhoz van rögzítve. A 3. ábrán is látható a 20A tartólap, amely a 4. ábrán feltüntetett 21 lábelemhez mereven van rögzítve. A 20B tartólap viszont a 21 lábelemhez csuklósán csatlakozik. Ennél a kialakításnál a 20A és 20B tartólapok csapágygyűrűiken át menetes 22 csap segítségével összeszoríthatók. A 10 görgő 23 tengelyen van elrendezve, amely 23A és 23B golyóscsapágyakban a 20A és 20B tartólapon van ágyazva.

Az 5. ábrán a 4. ábrán feltüntetett 11 A, illetve 11B szerszámgyűrű részlete látható. A szerszámgyűrű a megfelelő csapágy gyűrű vei össze van csavarozva. A szerszámgyűrű belső palástja 24 futópályaként van kialakítva a 4. ábrán látható 10 görgő számára, amelynek 25 A és 25B futófelülete van. A 10 görgő 25 A és 25B futófelülete kisebb átmérőjű, mint a középső görgőrész átmérője, amelynek 26 felülete a félkész5

-4182 550 szögekkel működik együtt. A félkészszögeket tehát kétrészes 11 szerszámok tartják, amelyeket „alakítópofaként” is nevezhetünk.

Az 5. ábrán a 11A szerszámgyűrű részlete látható, amelyen négy 27 alakítóegységet ábrázoltunk. Ezek í párja a másik 11B szerszámgyűrűn tükörképszerűen van elrendezve. Minden 27 alakítóegység az alakítóüreg felét határozza meg és ehhez 16 üreggel és 28 nyílással van ellátva. A 16 üreg a 9 félkészszeg befogadására szolgál. Továbbá a 16 üreg csatorna 29 1 felét képezi, amelynek méretei a szögszár méreteinek felelnek meg. A félkész szög a megmunkálási körzetben a két szerszámfélként szereplő llAés 11Bszerszámgyűrűben kiképzett csatornában axiálisan el nem tolhatóan van tartva. A megmunkálási körzet a 10 gör- l gőtől kétoldalt helyezkedik el, amely a 11A és 11B szerszámgyűrűk által képzett hegyesszögtől függ (4. ábra). A félkészszögeket a 14 állomáson (3. ábra) radiálisán bevezethetjük, mivel a 11A és 11B szerszámgyűrűk 27 alakitóegységei ezen a helyen egymás- 2 tói bizonyos távolságra vannak. Ezzel szemben a megmunkálási körzetben a 11A és 11B szerszámgyfirűk a félkész szögeket mereven befogják. A kész szögek a

3. ábrán látható 17 állomáson a gépből kivehetők, ahol a 27 alakítóegységek között a távolság a legna- 2 gyobb.

Az 5. ábrából kitűnik, hogy a 11A szerszámgyfirű 27 alakítóegységének felső oldala a 24 futópályától a távolságra helyezkedik el. Mivel a 10 görgő 25A, illetve 2ÖB futófelülete a 24 futópályán csúszásmentesen 3 gördül le, a sugárkülönbségből adódóan a görgő 26 felülete és a 27 szerszám felső oldala között kerületi sebességkülönbséget kapunk. Ezáltal a fentiekben már említett kívánatos sebességkülönbséget egyszerű eszközökkel érjük el, amelynek értékét a távolság hatá- 3 rozza meg. A 26 felületen a görgőátmérő úgy van méretezve, hogy a 26 felület és a 27 alakítóegység között hézag legyen, ezáltal a 10 görgőnek a szöggel szembeni lehetséges előfeszítő erejét csupán a futópályák veszik fel. A 4. ábrán (és ennek megfelelően a 7. ábrán) ez a 4 hézag nem látható, mivel az túl kicsi. Az 5. ábrán ugyan a 27 alakítóegységek egy darabként vannak ábrázolva, mivel azonban a 28 nyílást és a 29 csatornát körülvevő résznek edzett anyagból kell készülnie, ezek megoszthatók úgy is, amint azt a 6. ábrán feltüntet- 4 tűk.

A 6. ábrán az alakítóegység alsó része 30 szerszámgyűrűvel egy darabból van kialakítva, amelyen például csavarok segítségével az alakítóegységek felső részét képező 31 keményfémelemek vannak rögzítve. 5 A 6. ábra szerint a 30 szerszámgyűrűnek fogazott 32 futópályája van, amely a külön nem ábrázolt 10 görgő fogazásával kapcsolódik. Ez a fogazás szükséges, ha a görgő és a 30 szerszámgyűrű között olyan nagy nyomatékot kell átadni, hogy a fentebb említett erőzáró kap- 5 csolat a sima futópályák között ehhez nem elegendő.

A találmány szerinti gép fent ismertetett példakénti . kiviteli alakjának a szegek, illetve csavarszárak befogadására csupán két szerszámgyűrűje van. A gyártási sebesség azonban három, vagy több egymás mellett 6 elrendezett szerss ámgyűrűve tovább növelhető, ahol az összes szerszámgyűrűn át elhelyezkedő görgő több száron alakíthatja ki egyszerre a fejeket. Ilyen kiviteli alaknál is a szögszárakat a hegyesszöget bezáró helyzetű szerszámgyűrűk fogják. Nagyobb számú szerszámgyűrű esetében azonban a száraknak a megmunkálási körzetben való befogásához járulékos szerkezetek is célszerűek lehetnek. Ilyen szerkezetet írunk le a

7. ábra alapján.

) A 7. ábrán 33, 34, 35 szerszámgyűrűk láthatók, amelyek a fenti kiviteli példához hasonlóan gördülőcsapágy belső gyűrűjéhez vannak rögzítve. Ezeket a jobb áttekinthetőség kedvéért azonban a 7. ábrán nem ábrázoltuk, amelyek ezenkívül 36 görgő ágyazására is szol5 gálnak. A 36 görgőnek a 39 és 40 szeg, illetve csavarszárak megmunkálásához (fejzömítéséhez) 37 és 38 futóplyája van. A 39 és 40 szeg-, illetve csavarszárak kétrészes 41, 42, illetve 43, 44 alakítóegységekben vannak befogva. A 37 és 38 futópályán körben futó, ) a 39, illetve 40 csavarszárral egyvonalba eső 45, illetve 46 perem van kialakítva. A 45, illetve 46 peremet az alakítóegységekben 45A, illetve 46A horony fogadja be. Ezek a peremek a 39, 40 csavarszárak fejében csavarhúzó számára a hornyot képezik. A 36 görgőnek i további 47, 48, 49 futópályái vannak, amelyekkel a görgő a 33, 34, 35 szerszámgyűrűk megfelelő palást felületein a 4. ábrával kapcsolatban leírt módon gördülnek le. Ezek a futópályák az 5. ábra szerinti módon sima felületűek lehetnek, de a 6. ábra szerinti fo) gazással is ellát hatók. A középső 34 szerszámgyűrűnek a görgővel való hajtása nem feltétlenül szükséges mivel ezt a szerszámgyűrűt a hozzátartozó alakítóegységeken át is forgathatjuk. Az alakítóegységek a megmunkálási körzetben a félkész csavarokat részben ) körülfogják, ezáltal „menesztőként” szerepelnek.

Olyan megoldás is lehetséges, valamennyi leírt példakénti kiviteli alaknál, amelynél a szerszámgyűrűk külön nem ábrázolt menesztőcsapokkal vannak ellátva, amelyek a kerület irányában megfelelő távolságra a j szerszámgyűrűkön át axiálisan helyezkednek el, és így az egyik szerszámgyűrűről a másikra a forgatónyomatékot átadják.

A 7. ábrán jól látható, hogy a 41, 44 alakítóegységek a hozzátartozó 33, illetve 35 szerszámgyűrűben kiala5 kított nyíláson át azok sík külső felületén kissé túlnyúlnak. Az így kialakított nyúlványok 50, illetve 51 szorítószerkezettel működnek együtt. Az 50 és 51 szorítószerkezet azonos szerkezeti kialakítású, így a

8. ábra kapcsán csupán az 51 szorítószerkezetet ismerj tétjük részletesebben. Ezek a megmunkálási körzetben a 41 és 44 alakítóegységeket erős nyomással terhelik, aminek következtében a 39 és 40 csavarszárakat, valamint a megmunkálási körzetben található egyéb szárakat úgy befogják, hogy a görgővel való megmunkálás során azok nem mozdulhatnak el axiális irányban.

A 8. ábra a 7. ábra szerinti 51 szorítószerkezetet fellülnézetben szemlélteti. Ennek két, előnyösen hajtott 52, 53 lánckereke van, amelyek végtelenített lánccal vannak ellátva. A láncnak az 52 és 53 lánckerekek ) forgástengelyével párhuzamosan elrendezett forgat -5182 550 ható 54 görgői vannak, amelyek 55 láncelemeken át vannak egymással összekötve. Az 52 és 53 lánckerekek között 56 vezetősaru van elrendezve, amely a lánc irányában előre meghatározott nagyságú nyomóerőt fejt ki, és egyik végén előnyösen ívelt, a lánccal együttműködő 57 vezetőpályája van. Ez az 57 vezetőpálya meghatározza a megmunkálási körzet szélességét. Az 50 és 51 szorítószerkezetek segítségével a megmunkálási körzeten belül a félkész szárak befogásához elegendő nyomás fejthető ki. Ezek a szárak azután a megmunkálási körzeten kívül 8¾ alakítóegységekben olyan lazán helyezkednek el, hogy azok bevezethetők, illetve könnyen el távolíthatók.

A száraknak a görgő határára bekövetkező axiális elmozdítása ellen a 8. ábrán feltüntetett szorítószérkezet megfelelő láncmechanizmusával a szárak rögzíthetők. Ez a láncos mechanizmus a megmunkálási körzetben a kihegyezett szárvégek előtt van elrendezve. Ebben az esetben az alakítóegységeknek csupán a szárakat kell vezetniük és a fejformát meghatározniuk.

A 9. ábrán a találmány szerinti fejezőgép ismét további példakéntí kiviteli alakjának részletei metszetben láthatók. Két golyóscsapágy külső 60 és 61 gyűrűje a 4. ábrán ismertetett módon 62 és 63 tartólapokkal a rajzon nem ábrázolt csavarok segítségével van összekötve. A belső 64, 65 csapágygyűrűk és a 62, 63 tartólapok között hézag van. A 64 csapágygyűrűnek belső 66 fogazása van, amely külön nem ábrázolt motorral hajtott 67 fogaskerékkel kapcsolódik.

A belső csapágygyűrűk kétrészes szerszám 68 és 69 szerszámgyűrűt tartják, amelyeket részletesebben a 10/12. ábrák kapcsán ismertetünk. 70 tengely 71 görgővel mereven van összekötve, amelyet a 70 tengelyen rögzített 72 fogaskerék hajt. A 72 fogaskerék a belső 66 fogazassál kapcsolódik. A jelen esetben a 72 fogaskerék osztókörátmérője kisebb, mint a 71 görgő átmérője. Ennélfogva a 71 görgőnek kissé nagyobb a kerületi sebessége, mint a görgő által megmunkált 73 félkészszeg felső végének.

A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a találmány szerinti gép 74 védőlemezzel van ellátva. Ez a 64 csapágygyűrű belső kerületét tömören lezárja és 75 támasztócsapok segítségével az oldalsó 62 tartólaphoz van rögzítve. A gép hajtása így a 74 védőlemez mögött történik, úgyhogy idegen anyagoknak a fogak közé szorulása ki van zárva. A másik oldalon azonban a gép a 76 nyíláson át jól szemmel tartható. A 76 nyílás a jelen esetben a 63 tartólapon van kialakítva. A 76 nyíláson át a kész szögek a csupán vázlatosan ábrázolt 77 kiszedőállomáson a gépből eltávolíthatók.

A 68, 69 szerszámgyűrűk a 10. ábrán nagyobb léptékben láthatók, itt ezeket 68a, illetve 69a hivatkozási számmal jelöltük. Ezek között 78 szög helyezkedik el, amelynek a 71a görgő hatására kialakított kör-alakú 78 feje van. Összehasonlítva az idáig ismertetett szerszámgyűrűkkel a 68a és 69a szerszámgyűrűk abban különböznek, hogy a közrefogott alakítóüregük nem csupán a szög tartására való csatornát fogja közre, hanem a 71a görgő felől kúpos oldalfelületű nyílást is képez. Más szavakkal a 68a, 69a szerszámgyűrűk nem határolják a szögfej szélét, ehelyett a szögfej széle az anyag szabad kifolyatásával, részben szerszámgyűrűkön kívüli körzetben van kialakítva^- Ehhez a szerszám gyűrűk és a görgő között nagyobb hézagot hagytunk Ezzel az intézkedéssel — kombinálva a 9. ábra szerint 74 védőlemezzel — kisebb idegen anyagok beékelődését is biztonsággal kiküszöböljük.

A 78 szögfej ferde alsó oldalát meghatározó nyílást a 68a és 69a szerszámgyűrűkben nem feltétlenül szükséges kúposra kialakítani, hanem ehhez lehet bármely más alakja, például a szögfej alsó oldala négyszögletes is lehet. Amint már említettük, a lényeg az, hogy a szögfej külső peremrészét szabad alakítással képezzük ki, amit a gép különböző paramétereinek pontos beállításával teszünk lehetővé. Ezek közül például a 71a görgő és a 78 szögfej közötti súrlódási tényező lényeges. Ez a paraméter azzal változtatható, ha például a ⁷la görgő felületét súrlódást növelő mintázattal látjuk el (a mintázatot külön nem ábrázoltuk).

A szögfejek fent ismertetett szabad alakítása egyoldalas (kalapácsfejszerű) szögfejek gyártásánál is lehetséges, például a II. ábrán látható 79 és 85 szerszámgyűrűk segítségével. A 79 szerszámgyűrűben képzett ferde nyílás csupán a 80 szögfej alsó oldalát képezi, viszont a szögfej ívelt szélét szabad alakítással képezzük ki, a szögfej egyenesvonalú szélét a 85 szerszámgyűrű sík 82 felületével képezzük. Ez a 82 felület legalább a szögfej alsó szélétől a 81 görgő sík oldalfeliiletéig tart. A 11. ábrán látható 79 illetve 85 szerszámgyűrűk alkalmazásánál a szögfej az 5. és 6. ábrán látható szögfej-helyzetekhez képest 90°-kal el van fordítva.

Fentebb már említettük, hogy az egyoldalas szögfej cgyenesvonalú széle mentén a sorja nem kívánatos. Ilyen sorja a 11. ábra szerinti szerszámgyűrűk alkalmazásánál keletkezhetne, mivel ezek kopásnak vannak kitéve. A szögfejek zömítésekor keletkező sorják azonban a 12. ábra szerinti kialakítással teljesen kiküszöbölhetők. Itt a 79a szerszámgyűrű megfelel a 14. ábrán feltüntetett 79 szerszámgyűrűnek. A másik 85A szerszámgyűrű azonban úgy van besüllyesztve, hogy közötte és a 81a görgő 83 pereme között hézag legyen. A 81a görgő felülete és a 83 .perem közötti sík, radiális 84 gyűrűfelület ennél a kivitelnél a szerszámgyűrűk részét képezi. Ezzel a kialakítással a nemkívánatos sorják képződése teljesen kizárt. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy szögfejzömítéskor a szöganyag alakítása a szögszárra is hatással van. Ezért a 83 perem és a 85a szerszámgyűrű között sorja képződésének veszélye nélkül kisebb hézag is lehetséges ezen a helyen.

összefoglalva, meg kell említenünk, hogy a találmány szerinti fejezőgép sok előnnyel rendelkezik, amelyek közül többet már említettünk. Ezeken túlmenően lényeges előny, hogy a gépnek kis hatóerőigénye van, mivel a haladó mozgásoknál gyorsulások nem lépnek fel és veszteségek nem jelentkeznek. Ez a körülmény alacsony zajszintet, kis kopást és hosszú élettartamot biztosít. A gyártási sebesség a korábbi műszaki szinthez képest lényegesen növelhető, mivel a 7

-6182 550 belső oldalon való legördiiléssel optimálist megközelítő megmunkálást biztosítunk, amely nem csupán nagy gyártási sebességet, hanem szűk mérettűrést és minimális sorjaképződést tesz lehetővé.

Claims (17)

1. Fejezőgép főleg szegekhez és csavarokhoz, amelynek legalább egy, gyűrű-alakú, előnyösen forgatható jp szerszámba befogott, szár, főleg szegszár, illetve csavarszár egyik végét megmunkáló hajtott görgője van, ahol a szerszám és a görgő különböző kerületi sebességű, azzal jellemezve, hogy a szerszámnak szerszámgyűrűi (11A, 11B; 68, 69) vannak, amelyek a szár {5 (9: 73) radiális helyzetben való befogását lehetővé tevő módon vannak kialakítva, valamint a görgő (10; 71) a szárvégek zömítéséhez a szerszámgyűrűkön belül excentrikusán van elrendezve.

2. Az 1, igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, 20 azzal jellemezve, hogy minden szár (9; 73) a szerszámközépen (C) és a szerszámközép felőli szárvégen át fektetett egyenessel (L) olyan kis szöget (u; v) zár be, hogy a szár (9; 73) körpályáján ez előtt az egyenes (L> előtt helyezkedik el. 25

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámnak két vagy több egymás mellett elrendezett, alakító üregekkel ellátott szerszámgyűrűje (18A, 18B; 64, 65) van, az alakító üregek páronként a szár befogására alkalmasan 30 vannak kialakítva, továbbá a megmunkálási körzetben az alakítóüregekben levő szárak hosszirányú elmozdulását akadályozó szorítószerkezettel van ellátva.

4. A 3. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alakító bemélyedések (28) 35 alakítóegységekben (27) vannak kiképezve, amelyek előnyösen eserélhetően a szerszámgyűrűk (11 A, 11B) szcmbenfekvő oldalfelületén vannak elrendezve.

5. A 3. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárakat (39, 40) rögzítő szer- 40 kezeteknek a szerszámgyűrűk (33, 35) kerületén elrendezett, és a szárakat a megmunkálási körzetben terhelő ellentámasza van.

6. A 4. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, •azzal jellemezve, hogy az alakítóegységeknek (41, 42, 45 43, 44) a szerszámgyűrűk (33, 34, 35) forgástengelyével legalább közelítően egytengelyű nyílásán át a szerszámgyűrű külső oldalfelületén kissé túlnyúló része van, amely a megmunkálási körzetben a szerszámgyűrűk (33, 35) ellentámaszaként kialakított láncele- 50 meivel (55) együttműködőén van kialakítva.

7. A 3. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatható szerszámgyűrűk (ISA, 18B; 64, 65) forgástengelyre merőleges gyűrűsíkjai a megmunkálási körzettől széttartóan vannak 55 elrendezve.

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgő

6 rajz forgástengelye a szerszámgyűrűk forgástengelyeinek középirányát határozza meg.

9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden szerszámgyűrűnek külső futópályája (24) van, ez a görgő (10) megfelelő futópályáján (25A, illetve 25B) fekszik fel, valamint a görgő (10) futópályájának (25A és 25B) átmérője kisebb, mint a szárakkal együttműködő görgőfelület (26) átmérője, továbbá a görgőfelület (26) és az alakítóegységek (27) között hézag van.

10. A 9. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgőnek fogazott futópályája van, amely a megfelelő szerszámgyűrű (18A) fogazott futópályájával (32) kapcsolódik.

11. A 3—8. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alakítóüregnek szárrészt befogadó csatorna-alakú ürege van, amely a gyűrűszerszám (68a, 69a) közepe felőli végén egyenletesen kiszélesedő nyílásba megy át. (10. ábra

12. A 11. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik szerszámgyűrűnek (85) a másik szerszámgyűrű (79) irányában a csatornaalakú üreget érintő síkban levő felülete (82) van, ez a szerszámgyűrűk (79, 85) közepe irányába helyezkedik el és a görgő (81) sík oldalfelületeinek egyikén fekszik föl. (11. ábra)

13. All. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgőnek (81A) körbefutó pereme (83) van, amely a görgő futófelületén radiális felületet (84) képezve túlnyúlik, a radiális felület (84) síkja az egyik szerszámgyűrű (85a) csatorna-alakú üregével egy síkba esik, valamint a szerszámgyűrű (85a) és a perem (83) között hézag van. (12. ábra)

14. A 11—13. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tengelyen (70) rögzített görgője (71) van, továbbá a görgő tengelyén (70) fogaskerék (72) van rögzítve, amely a szerszámgyűrű (64) belső fogazásával (66) van kapcsolatban, ahol a fogaskerék (72) osztókör-átmérője kisebb, mint a szárakat (73) megmunkáló görgőfelület átmérője.

15. A 14. igénypont szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámgyűrűk egyikének (64) belső fogazásával (66) kapcsolódó egyetlen fogaskerékkel (72) van ellátva, továbbá a belső fogazás (66) hajtott fogaskerékkel (67) kapcsolódik, továbbá a görgő (71) és a szerszámgyűrű (64) között — célszerűen a szerszámgyűrű kerületén tömören felfekvő — védőlemez (74) van elrendezve.

16. A 1—15. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgőnek a szárakat megmunkáló felülete súrlódásnövelő mintázattal van ellátva.

17. Az 1—16. igénypontok bármelyike szerinti fejezőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgőnek (36) a szárakat (39, 40) megmunkáló felületén körbefutó perem (45, illetve 46) van kialakítva.