Nyávogi élete és cselekedetei

  Ott tartottam az idei nyár történetében, hogy a Hiúz-házban töltött szép napokkal véget ért a június, és közeledett a születésnapom. A tesóm számára nem volt kérdéses, mit kapjak tőle: természetesen könyveket! A nővérem az első osztály utáni nyáron, ha jól emlékszem, tizennyolc könyvet…

  A Régi Szép Időkben, tudjátok, amikor még itthon voltam Anyuval, időnként elsétáltunk a Fönti méteráruboltba (azért hívják így, mert följebb van a főutcán, mint a templom meg a posta), és hiénáztunk a maradék anyagok között. Hazafelé betértünk a Patakparti…

Amikor még Anyu hasában ültem, a szüleim néha töprengtek, vajon fiú leszek-e, vagy lány. Apu lányra tippelt, Anyu viszont nem tudta elképzelni, hogy lánya legyen. Talán azért, mert neki öccse van, így ahhoz szokott hozzá, hogy a kisbabák fiúk. (Persze most már neki is furcsa arra…

A kedvenc költőm Petőfi Sándor. Egyszer mondtam is Anyunak, milyen érdekes, hogy az Anyám tyúkját is egy Petőfi Sándor nevű bácsi írta, és az Arany Lacinak című verset is. Anyu összeölelgetett, és azt mondta, hogy nagyon okos vagyok, és hogy az ugyanaz a bácsi, és több verset…

  Mostanában egyre jobban érdekelnek az összefüggések. Az általam ismert világ apró szeletkéi kezdenek lassan egymáshoz illeszkedni. És én nagyon megörülök neki, ha találok két összeillőt. Mint a kirakós játékban, amely egyébként szintén nagy kedvencem az utóbbi…