Szepesjánosfalva
Szepesjánosfalva (1892-ig Jánócz, szlovákul: Jánovce, németül: Hensdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Csontfalu és Mahálfalva tartozik hozzá.
Szepesjánosfalva (Jánovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Első írásos említés | 1312 | ||
Polgármester | Jozef Kacvinský | ||
Irányítószám | 059 13 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1647 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 152 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 579 m | ||
Terület | 9,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°E | |||
Szepesjánosfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjánosfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésPoprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
szerkesztésAz egykori lándzsás falu a 13. században keletkezhetett. 1312-ben „villa Johannis” néven említik először. 1322-ben „Janus” néven írják, ekkor Henrik szepesi prépost tizedét a vágsziklási kolostornak adja. Később a szepesi káptalan birtoka. 1448-ban „Janofaluwa” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 17 házában 120 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁNÓCZ. Janosa, Hansdorf, Hanovi. Tót falu Szepes Várm, földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez 1 mértföldnyire, Vidernyiknek filiája, 1/3 része határjának termékeny, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel.”[2]
1828-ban 23 háza és 178 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Janócz, tót falu, Szepes vmegyében, a Lőcséről Liptóba vivő postautban, Horkához 1/4 mfld: 178 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan.”[3]
A 19. század végén sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
1963-ban csatolták hozzá Mahálfalvát. Lakói Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoznak.
Népessége
szerkesztés1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1116 lakosából 1017 szlovák és 71 cigány volt.
2011-ben 1475 lakosából 1293 szlovák és 33 cigány volt.
2021-ben 1647 lakosából 1615 (+4) szlovák, 14 (+286) cigány, 1 ruszin, 3 (+3) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
szerkesztés- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült késő román stílusban, 1491-ben készült szárnyas oltára ma a Szlovák Nemzeti Galériában van.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- Münnich Sándor 1892: Csevegések a történelemelőtti korszakról. A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 19.
- Mályusz Elemér 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 610 No. 2514 (DLDF 243951)