Veneto

Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia, délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).

Természetes határát délről a Pó-folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Elő-Alpok illetve a Livenza és a Tagliamento-folyó biztosítja.

A régió 56%-a síkság, 14%-a dombvidék, 30%-a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetóban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:

• Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
• Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
• Veneto keleti része az Adige (Etsch) és a Pó folyók területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei-lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
• A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.

Hegyvidékei

Az alpesi terület a Karni-Alpok (Karnische Alpen / Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek legmagasabb pontja a Pfannspitze (Vanscuro-csúcs, 2678 m) és a Dolomitok délkeleti vidéke, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 méteres magasságot. A hegyvidéki részből külön kiemelhető Resia (Résia).

Dombvidékei

A Venetói-Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda-tóig (lago di Garda) és a Piave-folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).

Síkságai

Veneto területének 56,5%-a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.

 

• Folyók és csatornák:

A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetói sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetói folyóvizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).

• Tavak:

Legnagyobb taván, a Garda-tón Veneto, Lombardia és Trentino-Dél-Tirol régiók osztoznak. Emellett Veneto régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és az Agordino völgyek tavai, az Alleghei-tó, az Auronzói-tó, a Pievei-tó, a Misurina-tó (Belluno megye), a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunói tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.

Nemzeti parkok (parchi nazionali):

• Bellunói Dolomitok Nemzeti Park (Parco Nazionale Dolomiti Bellunesi)
• Stelvio Nemzeti Park (Parco Nazionale dello Stelvio)

Regionális parkok (parchi regionali):

• Lessiniai Regionális Park (Parco Regionale della Lessinia)
• Sile folyó Regionális Park (Parco Regionale del Fiume Sile)
• Ampezzói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti d'Ampezzo)
• Paneveggio és Pale di San Martino Természeti Park (Parco Naturale Paneveggio e Pale di San Martino)
• Pó-delta Természeti Park (Parco Naturale del Delta del Po)
• Friuli-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale Dolomiti Friulane)
• Júliai-Előalpok Park (Parco delle Prealpi Giulie)
• Euganei-dombság Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale dei Colli Euganei)
• Adamello-Brenta Természeti Park (Parco Naturale Adamello-Brenta)
• Comitato per il Parco Interregionale del Cansiglio
• Fanes-Braies-Sennes Természeti Park (Parco Naturale Fanes-Braies-Sennes)
• Minciói Regionális Park (Parco Regionale del Mincio)
• Sciliar-Catinaccio Természeti Park (Parco Naturale Sciliar-Catinaccio)
• Puez-Odle Természeti Park (Parco Naturale Puez-Odle)
• Sexteni-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti di Sesto)

Veneto nevét a venétek ősi népcsoportjáról kapta, kiket a rómaiak az i. e. 2. században hódítottak meg s létrehozták Aquileia kolóniát. Később a terület barbár betörések célpontjává vált. Csak a 10. században alakultak ki fontosabb városok s később szabad kommunák. A 15. században a Velencei Köztársaság kiterjesztette hatalmát a környékbeli területek nagy részére. 1797-től osztrák uralom alá került, 1805–1814 között a francia csatlós Itáliai Királyság (1805–1814), majd 1866-ig a Habsburg Birodalomhoz tartozó Lombard–Velencei Királyság része volt, 1866-ban az egyesült Olasz Királyság részévé vált. A második világháború után közigazgatásilag két részre osztották, Veneto és Udine néven. Ez utóbbiból alakult ki a mai Friuli-Venezia Giulia régió. Veneto jelenlegi határai között 1947 óta létezik.

 

Veneto székhelye Velence. A régió közigazgatásilag 7 megyére oszlik, legnagyobb városai egyben a megyék székhelyei is. Megyéi (provincie) a következők:

• Belluno megye (Provincia di Belluno), közigazgatási székhelye Belluno
• Padova megye (Provincia di Padova), közigazgatási székhelye Padova
• Treviso megye (Provincia di Treviso), közigazgatási székhelye Treviso
• Rovigo megye (Provincia di Rovigo), közigazgatási székhelye Rovigo
• Velence megye (Provincia di Venezia), közigazgatási székhelye Velence
• Verona megye (Provincia di Verona), közigazgatási székhelye Verona
• Vicenza megye (Provincia di Vicenza), közigazgatási székhelye Vicenza

A népesség nyelvi megoszlása:

Fő szócikk: Venetói nyelv

A velencei vagy venetói nyelv nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel. Saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto. Az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.

Venetóban beszélnek egy szláv nyelvet is a réziait, ami a szlovén nyelv egy elszigetelt dialektusa ebben a régióban, de igen kevés ember beszéli.

 

 

 

 

Veneto Olaszországban vezető helyen foglal el az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:

Kulturális látnivalók

• a művészet városai: Velence, Verona, Padova, Vicenza, Treviso, Rovigo, Belluno
• fallal körülvett települések: Padova, Peschiera del Garda, Asolo, Bassano del Grappa, Castelfranco Veneto, Cittadella, Montagnana, Este, Marostica, Soave

Tengerparti nyaralóhelyek

• Bibione, Eraclea Mare, Caorle - Porto Santa Margherita - Duna Verde, Cavallino-Treporti, Jesolo Lido/Lido di Jesolo, Lido di Venezia, Chioggia-Sottomarina, Rosolina Mare, Albarella

Tóvidékek

• A Garda-tó keleti partja mentén található üdülőhelyek (Riviera di Garda) Veneto területén belül: Garda, Lazise, Bardolino, Garda, Malcesine, Peschiera del Garda, Torri del Benaco, Brenzone
• Cadore és Agordino tavai (Treviso megye): Alleghei-tó, Auronzói-tó, Pievei-tó (Lago di Centro Cadore), Misurina-tó
• Revine Lago tavai (Laghi di Revine Lago, Treviso megye): Santa Maria-tó és Lago-tó
• Belluno megye tavai: Santa Croce-tó, Arsié-tó, Lago del Mis

Termálfürdők

• Abano Terme, Montegrotto Terme, Battaglia Terme, Galzignano Terme, Teolo, Recoaro Terme, Bibione Thermae, Le Terme di Valgrande, Terme di Caldiero

Sícentrumok

• Recoaro Mille, Tonezza del Cimone, Cortina d’Ampezzo

• Veneto vasútállomásainak listája

• Marcantonio Bentegodi Stadion (Stadio Marcantonio Bentegodi), Verona
• Euganeo Stadion (Stadio Euganeo), Padova
• Romeo Menti Stadion (Stadio Romeo Menti), Vicenza
• Omobono Tenni Stadion (Stadio Omobono Tenni), Treviso
• Pierluigi Penzo Stadion (Stadio Pierluigi Penzo), Velence
• Mario Battaglini Városi Stadion (Stadio Comune Mario Battaglini), Rovigo
• PalaVerde, Treviso

• XI. Benedek pápa, született Nicholas Boccasini (Treviso, 1240 – Róma, 1304), egyházfő (1303–1304)
• XII. Gergely pápa, született Angelo Correr (Velence - Róma, 1417), egyházfő (1406–1415)
• IV. Jenő pápa, született Gabriele Condulmer (Velence, 1383 – Róma, 1447) pápa (1431–1447)
• II. Pál pápa, született Pietro Barbo (Velence, 1417 - Róma, 1471), egyházfő (1464–1471)
• VIII. Sándor pápa, született Pietro Vito Ottoboni (Velence, 1610 – Róma, 1691), egyházfő (1689–1691)
• XIII. Kelemen pápa, született Carlo della Torre Rezzonico, (Velence, 1693 – Róma, 1769), egyházfő (1758–1769)
• XVI. Gergely pápa, született Bartalomeo Alberto Capellari (Belluno, 1765. szeptember 18. – Róma, 1846. június 1.) egyházfő (1831–1846)
• I. János Pál pápa, született Albino Luciani (Forno di Canale, 1912 - Róma, 1978), egyházfő (1978–1978)
• X. Piusz pápa, született Giuseppe Melchiorre Sarto (Riese, 1835 - Róma, 1914), egyházfő (1903–1914)
• Pietro Bembo (Velence, 1470. május 20. – Róma, 1547. január 18.) velencei patrícius, itáliai bíboros, Gubbio és Bergamo püspöke, író és humanista tudós, III. Pál pápa kardinálisa (1539)
• Marco d'Aviano (Aviano, 1631–1699) kapucinus szerzetes
• Elia Dalla Costa(Villaverla, 1872 - Firenze, 1961) kardinális
• Severino Poletto (Salgareda, 1933) Torinó érseke, kardinális

• Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? - i. sz. 66) római szenátor, sztoikus filozófus
• Totila (Treviso, 6. század - Taginae, 552) keleti gót király
• Enrico Dandolo (1107 körül-1205) a Velencei Köztársaság negyvenegyedik dózséja, 1192
• Francesco Morosini (Velence, 1618 - Nauplia, 1694) velencei dózse
• Ludovico Manin (1725–1802) az utolsó velencei dózse
• Daniele Manin (Velence, 1804 – Párizs, 1857) patrióta, államférfi

• Titus Livius (Padova, i. e. 59 körül - i. sz. 17) Róma történetének szerzője
• John Cabot (született Giovanni Caboto, Genova, 1450 körül – 1499 körül) az észak-amerikai kontinens szárazföldi felfedezője (1497)
• Sebastiano Caboto (Velence, 1477 - London, 1577) felfedező, John Cabot fia
• Giovanni Miani (Rovigo, 1810 - Mombutta, 1872) patrióta 1849-ben Velence védelmezője; Afrika-kutató, Kartúm zoológiai múzeumának igazgatója
• Marcantonio Flaminio (Serravalle, 1488–1550) reneszánsz humanista
• Federico Faggin (1941) fizikus, elektromérnök, a mikroprocesszor egyik fejlesztője

• Andrea Palladio (Padova, 1508. november 30. – Maser, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész
• Baldassare Longhena (Velence, 1598 – Velence, 1682) építész és szobrász, korának egyik leghíresebb alkotója

• Giorgone (1477 körül-1510), született Giorgio Barbarelli da Castelfranco, a velencei reneszánsz mestere
• Tiziano vagy Tiziano Vecellio (1488/1490 között-1576) a velencei reneszánsz iskola mestere
• Tintoretto, valódi nevén Jacopo Robusti, (1518–1594) az itáliai reneszánsz és a velencei iskola egyik legnagyobb festőművésze
• Pietro Longhi (Velence, 1701–1785) festőművész
• Antonio Canova (1757–1822), szobrászművész

• Catullus, Caius Valerius (Verona, Kr. e. 87 körül – Róma?, Kr. e. 57 vagy 54) a legtehetségesebb római költők egyike
• Venantius Honorius Clementianus Fortunatus (Valdobbiadene közelében, 530 - 540 körül - Poitiers, 609 körül) latin költő, Poitiers püspöke (600–609)
• Angelo Beolco, „il Ruzzante” vagy „el Ruzante” (Padova, 1502–1542) padovai dialektusban író költő
• Lorenzo Da Ponte (1749. március 10. – 1838. augusztus 17.), eredeti nevén Emmanuele Conegliano ismert olasz librettista, Mozart szövegkönyveinek szerzője, a Columbia College első olasz nyelv és irodalom tanára
• Carlo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 8.) olasz komédiaíró
• Andrea Zanzotto (Pieve di Soligo, 1921 – Conegliano, 2011) 20. század egyik legjelentősebb olasz költője
• Mario Rigoni Stern (Asiago, 1921–2008), olasz katona, író, II. világháborús veterán, a koncentrációs tábor túlélője
• Luigi Meneghello (1922–2007) olasz kortárs író

• Andrea Gabrieli (Velence, 1510 körül – Velence, 1586) reneszánsz zeneszerző és orgonista
• Antonio Vivaldi (1678. március 4., Velence – 1741. július 28., Bécs) az olasz barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb zeneszerzője, korának nagy hegedűvirtuóza
• Bartolomeo Cristofori, teljes nevén Bartolomeo Cristofori di Francesco (Padova, 1655. május 4. – Firenze, 1731. január 17.) a modern zongora atyja, a Mediciek udvari hangszerkészítője
• Benedetto Marcello (Velence, 1686 - Brescia, 1739) zeneszerző, író, ügyvéd, tanár
• Baldassarre Galuppi (1706–1785) velencei zeneszerző, operáiról vált ismertté.
• Antonio Salieri (Legnano, 1750– Bécs, 1825) zeneszerző, Mozart riválisa
• Giovanni Gabrieli (Velence, 1554–1557 körül – uo., 1612) zeneszerző, a velencei iskola képviselője
• Luigi Nono (Velence, 1924–1990) olasz zeneszerző
• Gian Pietro Bontempi (Vittorio Veneto, 1947), zeneszerző, zongoraművész és író
• Tomaso Giovanni Albinoni (Velence, 1671. június 8. – uo., 1751. január 17.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs
• Patty Pravo (Velence, 1948-), énekesnő

• Dino Meneghin (1950), kosárlabdázó
• Sara Simeoni (1953), olimpiai aranyérmes műugró (1980)
• Riccardo Patrese (Padova, 1954. április 17. –) olasz autóversenyző, 1977 és 1993 között a Formula–1 versenysorozat pilótája
• Gelindo Bordin (1959), atléta, olimpiai bajnok maratoni futó (1988)
• Roberto Baggio (1967), legendás olasz labdarúgó, 1990-ben a legjobb játékos volt
• Alessandro del Piero (Conegliano, Treviso, 1974), labdarúgó
• Damiano Cunego (Cerro Veronese, 1981), olasz kerékpárversenyző
• Francesca Segat (Vittorio Veneto, Treviso, 1983), úszónő

•  
  Padova
•  
  Rovigo
•  
  Treviso
•  
  Velence
•  
  Verona
•  
  Vicenza

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Veneto témájú médiaállományokat.

• Veneto hivatalos oldal
• Turismo Veneto turisztikai portál