Tildy Zoltán (politikus)

Felvidéki értelmiségi családban született Tildy László és Fabriczy Emma fiaként. A gimnáziumot 1901–1906 között Balassagyarmaton, 1907/1908-ban Léván, a piaristáknál, végül 1908–1910 között Selmecbányán, az evangélikus líceum gimnáziumában végezte.^[3] Érettségi után a 1910-től a Pápai Református Teológiai Akadémián, majd annak elvégzése után egy évig az írországi Belfastban tanult teológiát ösztöndíjasként. Ezután a Somogy vármegyei Szennán, később 1920 és 1930 között Tahitótfaluban, illetve 1932-től 1946-ig Szeghalmon volt lelkész. 1924-ben alapító tulajdonosa volt a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt.-nek, amely egyházi kiadványokat, szakkönyveket jelentetett meg. Fia, Tildy Zoltán fotóművész egyebek mellett szintén kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő (az 1945–47-es ciklusban), valamint a természetvédelem országos szervezetének vezetője volt 1950 és 1974 között. Felesége, Gyenis Erzsébet 1945-től férje államfői kinevezéséig szintén FKGP-s országgyűlési képviselő volt. Veje, Csornoky Viktor is bejutott a törvényhozásba 1945-ben.

1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István irányitotta Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, majd követte Nagyatádit az Egységes Pártba. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazdapártot, amelyben ügyvezető alelnöki tisztséget vállalt, majd 1945-től országos pártelnök lett. Az 1931-es választásokon indult először, de alulmaradt a kormánypárti ellenjelölttel szemben. Az 1935-ös választásokon csalással ütötték el mandátumától, ami ellen sikeres petíciót nyújtott be. A megismételt voksoláson aztán 1936-ban országgyűlési képviselővé választották. 1939-ben megszavazta a második zsidótörvényt, azonban ezért később nem vonták felelősségre.^[4] Az 1939-es választásokon ismét sikerült mandátumot szereznie, így egészen Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) országgyűlési képviselő volt, majd Zoltán fia segítségével illegalitásba vonult és csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz.

A második világháború után beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon is országgyűlési mandátumot szerzett, akárcsak fia, Zoltán és felesége, Gyenis Erzsébet (mindhárman a Kisgazdapárt képviseletében). 1945. november 15-étől 1946. február 1-jéig miniszterelnök volt, kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is mint belügyminiszter – igaz, ennek a kormánynak az összetétele kapcsán már szovjet szempontokat is figyelembe kellett venniük.

1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma, mivel a Nemzetgyűlés az 1946. évi I. törvény elfogadásával Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A II. köztársaság első államfője köztársasági elnökként Tildy Zoltán lett, a kormányfői posztot Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Noha az 1945-ös választások során a választók több mint 57%-a a kisgazdákat szerette volna kormányon látni, a kommunisták nélkül nem lehetett kormányt alakítani. A szovjet befolyás egyre nőtt, s Tildynek is azt tanácsolták brit és amerikai politikusok, hogy igyekezzen szívélyes viszonyt kialakítani a Szovjetunióval.

Tildy elnöksége alatt folytatódtak a háború utáni népbírósági perek, egyebek között a Sztójay- és Szálasi-kormányok egykori tagjai ellen. A halálos ítéletekkel szembeni kegyelmi kérvény elutasítását államelnökként Tildy írta alá, aminek nyomán jobboldali politikai ellenfelei (a református lelkészek palástjára utalva) „palástos hóhér”-nak nevezték el.

1946-ban a kommunisták belső ellentétek szításával szétrombolták a kisgazdapártot (szalámitaktika), Nagy Ferenc miniszterelnök pedig az ellene felhozott koholt vádak miatt nem jött haza Svájcból. Tildyvel a Baloldali Blokk vezetői 1947-ben feloszlattatták a parlamentet, és augusztus 31-ére új választásokat írattak ki, amelyen jelentős csalások történtek az ún. kék cédulák felhasználásával. Tildyt 1948. július 31-én mondatták le veje, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával való letartóztatása miatt. (Tildy köztársasági elnöki tisztsége hivatalosan csak augusztus 3-án szűnt meg.) Ezután Tildy Zoltánt 1948 augusztusától egészen 1956 májusáig – közel nyolc évig – házi őrizetben tartották.

1956. október 27. és november 12. között a második és harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszter volt. A forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult,^[5] ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig.

1989. július 6-án – halála után 28 évvel – rehabilitálták. A Legfelsőbb Bíróság – akárcsak az 1956-os forradalom mártírjai esetében – kimondta, hogy az ítélet törvénysértő volt, ezért azt hatályon kívül helyezte.

• A boldog és igaz élet útja; Szabó Nyomda, Kaposvár, 1921 (A Falusi Lelkipásztor könyvtára)
• A presbiter kötelességei és hivatása; 3. kiad.; Magyar Vallásos Traktátus Társaság, Kaposvár, 1921 (A „Reformáció” könyvtára)
• Bereczky Albert–Tildy Zoltán: Krisztus győz! Elmélkedések; Szabó Nyomda, Kaposvár, 1922
• Patkós Péter nehéz éjszakája. Elbeszélések; Magyar Traktátus Társaság, Tahitótfalu, 1923
• A Tóth-család esetei. Elbeszélések 1–2.; Magyar Traktátus Társaság, Tahitótfalu, 1923
• Lesz még dicsőbb jövőnk nekünk. Három színdarab műkedvelői előadásokra; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1924
• Mózes perbe száll az Úrral; „Az Út”, Cluj-Kolozsvár, 1926 (Ünnepnapok)
• A Tóth család. Elbeszélések; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1927
• Az aradi vértanúk története; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1929
• Árva Péter bosszúja. Kis regény; Keresztyén Család, Budapest, 1929
• A nagy föld. Színjáték műkedvelők részére; Sylvester, Budapest, 1930
• Két esztendő munkája a parlamentben; A Független Kisgazda, Budapest, 1939
• Tildy Zoltán beszéde 1945. április 8-án a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak a felszabadulás után tartott első budapesti nagygyűlésén; Független Nyomda, Budapest, 1945
• Tildy Zoltán beszéde az ideiglenes nemzetgyűlés 4-ik és 7-ik ülésén, 1945. év szeptember 6-án és 12-én; M. H. I. Rt., Budapest, 1945
• Nemzeti feladataink; Demokrácia, Budapest, 1946
• Tildy Zoltán centenáris szilveszteri szózata a magyar néphez; Független Nyomda, Budapest, 1948

• Tildy Zoltánról nevezték el 2008-ban a tahitótfalui Duna-hídat.^[6]
• Az ő nevét kapta Szeghalmon a helyi általános iskola, valamint a település egyik főutcája.
• Emléktáblát helyeztek el tiszteletére a budapesti VIII. Pollack Mihály tér 3. számú épületen is.
• Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

• Haas György: Diktatúrák árnyékában. Tildy Zoltán élete; Magyar Napló, Budapest, 2000
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 464–465. o. ISBN 963-9257-17-6  

• Föglein Gizella: Az államfő "intézménye" 1944 és 1949 között
• Haas György: A kisgazda államminiszter
• Sulinet
• Cséry Dezső: Tildy Zoltán; Griff, Budapest, 1946
• Vigh Károly: Tildy Zoltán életútja; Tevan, Békéscsaba, 1991
• Rácz Erzsébet: Feljegyzések a vihar kapujában. Emlékezés Tildy Zoltánra; szöveggond. Szatmári Judit; Ráday Gyűjtemény, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai)
• Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1945. november 15. – 1946. február 4.; szerk., jegyz., bev. G. Vass István; MOL, Budapest, 2005 (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok)

• Tildy-kormány

Elődje: –

A Magyar Köztársaság elnöke 1946–48

Utódja: Szakasits Árpád

Elődje: Dálnoki Miklós Béla

Magyarország miniszterelnöke 1945–1946

Utódja: Nagy Ferenc