Jeles András

 

1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.

1985-ben alakította meg saját, avantgárd mikro-színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal azoknak az éveknek egyik legizgalmasabb színházi eseménye volt, de a kritika valójában „finnyásan elnézett mellette". Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.^[3]

Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki nagyobb pénzösszeget sikkaszt, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. A legfontosabb magyar filmek, az Új Budapesti tizenkettő egyike.^[4]

1983-as Álombrigádját, amely gyári munkásokról szól – akik egy szovjet darab, a Prémium előadására készülnek sikertelenül –, csak a rendszerváltáskor engedték levetíteni. Ez volt a Kádár-kor utolsó betiltott (játék)filmje,^[5] mely csak 1989-ben került mozikba (a munkásosztály ironikus ábrázolásán túl maga Lenin is feltűnik az 56. percben, akit a vállalati portás táskaellenőrzésnek vet alá, nehogy gyári szarka legyen...). Ennek okán az 1989-ben odaítélt Balázs Béla-díjat azévben nem fogadta el, csak 1992-ben.^[6]

Szintén 1983-ban készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. 2004-es filmje József és testvérei – jelenetek egy parasztbibliából a Parasztbiblia ihletésére készült.

„Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését.” (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)

Fia, Nemes Jeles László, Golden Globe- és Oscar-díjas filmrendező.

• Levél az Újvilágba (1968) amatőrfilm, elveszett
• Énnálam egy boldog óra nagyon ritka vendég (1968) vizsgafilm (9p), operatőr (rendező: Kardos Sándor)
• Telefon (1969 előtt) amatőrfilm, elveszett
• A meghallgatás (Táncdalfesztivál) (1969) vizsgafilm (12p)
• Így fog leperegni (P. Mária) (1970) dokumentumfilm (41p)
• Arcok (1970) vizsgafilm (27p)
• Fehér sereg (1971) vizsgafilm (15p)
• Töredék (1971) vizsgafilm (27p)
• Olajbányászok (1971) riport-dokumentumfilm (35p), operatőr (rendező: Kardos Sándor)
• A Szegedi Madzagvasút (Magyarország kisvasútjai filmsorozat részeként, 50p) (1972) társoperatőr, (rendező: Winkler György)
• Petőfi '73 (1972) játékfilm (89p), rendezőasszisztens (rendező: Kardos Ferenc)
• Ki van a tojásban? (Szélervé és Nagyhegy) (1973) játékfilm (80p) rendezőasszisztens (rendező: Szalkai Sándor)
• A vasárnap gyönyöre (Vasárnap, április 12.) (1974) vizsgafilm (18p),
• Félálom (1974) diplomafilm (75p ?)
• Autó (1975) játékfilm (74p), rendezőasszisztens (rendező: Böszörményi Géza)
• Montázs (1979) Balázs Béla Stúdió, kísérleti film (70p)
• A kis Valentino (1979) első nagyjátékfilmje (102p)
• Alagút (1980) játékfilm (75p), operatőr (rendező: Lukáts Andor)
• Thália szekerén (1980) tévéfilm (46p) (bemutató: 1985. április 30.)
• Kedd – A Balázs Béla Stúdió története III. rész (1969–80) dokumentumfilm (62p)
• Csokonai (Élet-játék) (1980) tévéfilm (76p)
• Álombrigád (1983) játékfilm (107p) (munkacíme: Mesteremberek, bemutató: 1989. január 26.)
• Angyali üdvözlet (1983) játékfilm (100p) (munkacíme: Gyerekjátékok)
• Szélvihar (1985) Balázs Béla Stúdió, videó-dokumentáció (100p) (Dobozy Imre: Szélvihar című drámájának színházi előadásáról)
• A mosoly birodalma (1987) Balázs Béla Stúdió, video-dokumentáció (80p) (Sławomir Mrożek: Rendőrség című művének felhasználásával készült színházi előadásról)
• Hotreál (1987) játékfilm (84p) konzultáns (rendező: Szabó Ildikó)
• Hat bagatell (1989) dokumentumfilm (76p), társrendező (Fehér György, Bódy Gábor, Dárday István, Tarr Béla, Wilt Pál mellett)
• Arc és álarc 1-2. (1989) portréfilm Szentkuthy Miklósról (109p) (bemutató: 1994. április 8.)
• Senkiföldje – Dieu n’existe pas (1993) (Párhuzamos életrajzok) játékfilm (105p)
• Valahol Oroszországban, avagy a Három nővér (1997) video-dokumentáció (80p) (Gogol: A revizor c. művének színpadi adaptációjáról, címverzió: A Revizor, ahogyan a budapesti hajléktalanok előadják Jeles András betanításában)
• József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából (Workshop) (2003) játékfilm (100p) (bemutató: 2005. január 20.)
• Herminamező – Szellemjárás (2005) forgatókönyvíró (rendező: Halász Péter)
• Párhuzamos halálrajzok (2008) dokumentumfilm (132p)
• Magyarország 2011 (2011) szkeccsfilm (75p), társrendező (Jancsó Miklós, Salamon András, Fliegauf Benedek, Pálfi György, Siroki László, Forgács Péter, Mészáros Márta, Szabó Simon, Török Ferenc, Kocsis Ágnes mellett)
• A rossz árnyék (2018)

• Leon Kruczkowski: A szabadság első napja – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (1975)
• Schikaneder – Mosonyi Aliz: A bűvös fuvola – Győri Nemzeti Színház (1981)
• 24 haiku – Monteverdi Birkózókör, Kassák Klub (1984)
• Dobozy Imre: Drámai események – Monteverdi Birkózókör, Petőfi Csarnok (1985)
• A mosoly birodalma (Mrożek: Rendőrsége alapján) – Monteverdi Birkózókör, Műcsarnok (1986)
• Valahol Oroszországban – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (1991)
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Laboratorio Nuovo, Firenze (1991)
• Jeles András: Szerbusz, Tolsztoj – Veszprémi Petőfi Színház, Merlin Színház, Douai (Franciaország) (1993)
• Kleist meghal – Merlin Színház (1994)
• Victor Hugo: A nevető ember – Katona József Színház, Budapest (1995); Weöres Sándor Színház, Szombathely (2009)
• Jean Genet: Cselédek – Radnóti Miklós Színház (1997)
• Téli utazás – a Szentendrei Teátrum és a Városi Színház közös produkciója (2001)
• Küzdelem – A Színész és a Színésznő próbál – Városi Színház (2002)
• Színház a színházban – Városi Színház (2002)
• Csehov: Ványa bácsi – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (2003)
• Kedves ismerősök – Hólyagcirkusz Társulat, Merlin Színház (2007)
• Frances Hodgson Burnett: A kis lord – Weöres Sándor Színház, Szombathely (2010)
• Intelligens szerviz (Net-Shakespeare) - a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar III. éves színművész-hallgatóinak vizsgaelőadása (2011)

• Balázs Béla-díj (1992)
• Kiváló művész (2006)
• Kossuth-díj (2008)
• Párhuzamos Kultúráért díj (2008)^[7]
• Színikritikusok Díja, 2011 – A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás (A kis Lord – Weöres Sándor Színház, Szombathely)

• Töredékek. Jeles András naplójából; szerk. Fodor László, Hegedűs László; 8 és Fél Bt., Bp., 1993
• Büntető század; Kijárat, Bp., 2000
• Teremtés, lidércnyomás (Noteszlapok) – in: Filmvilág, 2000/6.
• Platón képernyője (Napló-töredékek) – in: Filmvilág, 2002/5.
• Az ötödik elbeszélő (Feljegyzések egy filmrendezésről) – in: Filmvilág, 2003/6.
• Füzetek. "Főúr, füzetek!"; Magyar Fordítóház, Balatonfüred, 2005 (Füredi fordítói füzetek)
• Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról; Kijárat, Bp., 2006
• Füzetek. "Főúr, füzetek!"; Kalligram, Pozsony, 2007
• József és testvérei; in: Kortárs klasszikusok. Mai magyar színdarabok; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Bp., 2017 (Olvasópróba)
• ahogy seb néz a távozó szuronyra; Múlt és Jövő, Bp., 2022

• Kövesdi Rózsa: Elvek és terek – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 1982/7.
• Spiró György – Nagy Péter – Kornis Mihály – Lukácsy Sándor – Hubay Miklós: Élet-balett (Angyali üdvözlet) – in: Filmvilág 1984/9.
• Báron György: Auschwitz működik – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 1993/5.
• Balassa Péter: Jeles napok (Egy kiállítás lapjai) – in: Filmvilág 1993/5.
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Forgách András: A megszólalás előtt (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni (Párbeszéd Jeles Andrással) – in: Filmvilág 2001/9.
• Horeczky Krisztina: Ez így van rendben – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 2003/6.
• Gelencsér Gábor: Romépítészet – Rendezőportré: Jeles András – in: Filmtett 2003. január 15.
• Metropolis 2004/4 – Jeles András különszáma (2004) – szerkesztő: Czirják Pál.
• Báron György: Gyermekjátékok – in: Filmvilág 2004/12.
• Forgách András: Eleveny kollégák (József és testvérei) – in: Filmvilág 2004/12.
• Czirják Pál: A kis Valentino (DVD) – in Filmvilág 2013/8.
• Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza (Kijárat Kiadó, Bp., 2014).
• Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai. Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság).
• Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák – Jeles András filmjei (Kijárat Kiadó, Bp., 2016).

• Jeles András-portré, magyar.film.hu
• Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban, archiv.vfmk.hu
• Jeles András: Szenvedéstörténet (MEK)
• Sándor L. István: Kontrasztok. Jeles András színházi rendezései. Metropolis 2004/4 Online elérés, metropolis.org.hu
• Filmográfia, metropolis.org.hu
• Színikritikusok Díja 2011: A kis Lord is a legjobb. Vas Népe, vasnepe.hu
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Jeles András a PORT.hu-n (magyarul)  
• Jeles András az Internet Movie Database-ben (angolul)  
• Bujdosó Bori: Elcsórták apu kameráját Origo, 2009.08.07.
• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989–1990
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983
• Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9