Petőfi Csarnok

A Várkert Bazárban 1961-ben megnyitott Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezése nyomán a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött. A tervasztalon hamarosan megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m²-es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint: Halmos György és Tihanyi Judit építészek, Geblusek Antal belsőépítész. Az épület jellegzetes ornamentikáját Somogyi Gábor és Buczkó György tervezték.^[2] Az épületek bruttó alapterülete: 11 200 m², a főépület nettó alapterülete: 8100 m² volt.

A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd végleges bezárása (1984) miatt keresett a főváros vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek eredményeképp került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok.

 

 

 

Az épület helyén az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok historizáló épülete állt, melyben 1944-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett, tetőszerkezete kiégett, helyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. 1947-ben a helyén húzták fel – az eredeti épület alapjaira és padlószintjére – a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) legnagyobb, 5. számú kiállítási épületét, a Kohó- és Gépipari (KGI) csarnokot. A BNV Kőbányára, a Budapesti Vásárközpontba költöztetése (1974) után a pavilonok többségét lebontották, az addig zárt területet megnyitották. A KGI-csarnok – a majdani PeCsa – a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti egykori Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási épület teljes rekonstrukciójának eredménye lett a Petőfi Csarnok.

Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elég a nagy belmagasságú, mintegy 45 000 m³ térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása működött (de csak tavasztól őszig tartott nyitva, mert a szűkös költségvetésből többek között a kiállítótér fűtésének kiépítésére sem futotta.)^[3]

Az új városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok - Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ 1985. április 27-én nyílt meg, a Karthago együttes koncertjével.^[4] Az átadáskor Kádár János, az MSZMP főtitkára is megtekintette a PeCsát, fővárosi és kerületi vezetők, valamint Hámori Csaba KISZ-vezér társaságában. Hosszú ideig ez volt Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korszak népszerű sorozata, a Linda A pop-pokol című epizódját is az akkor új épületben vették fel. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű gépészettel rendelkezett (a rendezvényeket modern hang- és fénytechnika szolgálta, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét nagy teljesítményű ventilátorok biztosították), a takarékos belső design azonban kezdettől fogva sok vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal – amelyen látszottak a zsaluzódeszkák nyomai – szinte „feleseltek” a népművészeti ihletésű madár-virág motívumokkal díszített piros ajtók. A szabadtéri színpad födémjének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája; a stabil konstrukció több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak.

A nagyteremben 1000m²-en, becslések alapján állva 2500, ülve 1200, asztalok mellett 600 látogató fért el egy-egy alkalommal. Kisebb termeiben (4 helyiségük összesen 350m²) különböző klubok, tanfolyamok, és a Petőfi Csarnok Baráti Köre működött. Az épület környezetében a sportpályákat bárki igénybe vehette, sporteszközök kölcsönzésére is volt lehetőség. A szabadtéri színpadon rendezett előadásokon és koncerteken 5-6000-en élvezhették a magyar és külföldi művészek, együttesek fellépéseit.^[5] A szabadtéri színpad mellett minden hétvégén itt működött a népszerű Pecsa bolhapiac.^[6]

A megnyitás óta eltelt idő alatt a Petőfi Csarnok egyre korszerűtlenebbé vált. Többször esett szó teljes felújításáról, majd egyre inkább az elköltöztetéséről. Megszüntetésének, illetve teljes felújításának lehetőségét az első újságcikkek 2011-ben lebegtették meg, mely évben a PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették.^[4] 2014 február végén a Városliget területére tervezett Múzeumi Negyed beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát lebontják, helyén park lesz.^[4]

A klubot 2011 őszén kiürítették; az üzemeltető nonprofit kft. munkatársainak felmondott a főváros, majd 2012 elején végelszámolással megszüntette a társaságot.^[7] Egy ideig az épületben üzemelő étterem menedzsmentje működtethette tovább a PeCsát, de 2015 őszén az intézmény végleg bezárt. A tervek szerint lebontják, és a helyén múzeum épül.^[8]

Hosszú per után 2016 novemberében sikerült a PeCsa bérlőivel megegyezni kiköltözésükről. 400 millió forintért váltották ki határozott idejű bérleti szerződésüket és kifizetik az általuk végzett fejlesztéseket is.^[9] A Petőfi Csarnok helyén a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján fog megépülni az Új Nemzeti Galéria.^[10]

• Zubreczki Dávid - A kilencvenes évek elsüllyedt buliatlantisza (Telex.hu, 2021.05.28.)
• Megnéztük, milyen a kibelezett Petőfi Csarnok - Index, 2016. december 1.
• Kicsinosítják, aztán kivégzik a Pecsát - Origo, 2014. március 6.
• Boldog születésnapot, kedves Pecsa! - Rimretro.hu (2010)

•   A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú kategóriát.
• Még most menj el a PeCsába!. Fővárosi Blog, 2014. március 24. (Hozzáférés: 2021. március 1.)