Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Wikipédia

H5N1

influenzavírus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 30.

A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására.[1]

H5N1 vírusok (aranyszín), színezett fotó.

Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták. A törzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A típusra utal, HPAI rövidítés, angolul highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus”). A HPAI A(H5N1) sok madárpopulációban jelen van, különösen Délkelet-Ázsiában. Egy Ázsiában megjelent törzs világszerte terjed , madarak tízmillióival végzett és százmillióik leöléséhez vezetett, hogy terjedését megfékezzék. A madárinfluenza médiaemlítéseinek nagy többsége erre a törzsre utal.[2]

A FAO madárinfluenza jelentésének frissítése (Avian Influenza Disease Emergency Situation Update) szerint a fertőzött területeken a vadmadarakban fokozatosan nő a H5N1 patogenitása, a madárfarmokon viszont a védőoltások ellenőrzés alatt tartják. 2008 júniusában (Kína, Egyiptom, Indonézia, Pakisztán és Vietnám) öt országot érintő 11 kitörés szerepelt a nyilvántartásban, a 2006 júniusi 65-tel és 2007 júniusi 55-tel szemben. A jelentés szerint a HPAI-helyzet 2008 első felében jelentősen javult az adatok alapján, de az esetek száma továbbra is alábecsült az érintett országok figyelési rendszereinek hianyosságai miatt.[3] 2020-ban újra megjelent a kórokozó Magyarországon, a H5N1 vírusát a a Nébih laboratóriuma igazolta március 25-én, ami után 32 500 pecsenyekacsa levágását rendelték el Bács-Kiskun megyében.[4]

Leírása

szerkesztés
 
A H1N1 és a H5N1 különböző fertőzési helyei befolyásolják a halálozási rátát és a terjedési képességet[5]

A HPAI A(H5N1) madárinfluenza vírus, bár van némi tapasztalat a korlátozott ember-ember átvitelére..[6] A fertőzött baromfival való gyakori érintkezés fertőzési rizikófaktor, de a vírus jelenlegi formájában a madárról emberre való fertőzés sem nagyon hatékony.[7] Azoknak a 60 százaléka azonban, akiket megfertőzött a HPAI A(H5N1) ázsiai törzse, meghalt, és fennáll a veszély, hogy mutációval vagy génújrarendeződéssel olyan törzs jön létre, amely már emberről emberre terjedhet. 2003-ban a világhírű virológus, Robert Webster azt írta az American Scientist magazinban, hogy „az emberiség olyan pandémia szélére került, amely az emberi népesség nagy részét megölheti”. Egyben sürgette a megfelelő erőforrások mozgósítását a fenyegetéssel szemben, amely milliárdok életét követelheti.[8] 2005. szeptember 29-én David Nabarro, az ENSZ frissen kinevezett szenior emberi- és madárinfluenza koordinátora arra figyelmeztetett, hogy egy madárinfluenza-járvány 5-150 millió emberéletet követelne.[9] A szakértők azonosították a pandémia felé vezető fontosabb valószínű eseményeket (új kládok létrejötte, új fajok megfertőzése, új területekre terjedés), és ezek közül több hamarabb bekövetkezett, mint gondolták.

A magas halálozási arány és virulencia, a fennmaradó jelenlét, a növekvő hordozó reservoir, a jelentős mutációs képesség a H5N1-et teszik a világ jelenlegi legnagyobb járványfenyegetésévé, ezért dollármilliárdokat költenek a kutatására és egy lehetséges H5N1-járványra való felkészülésre.[10] Legalább 12 cég és 17 kormány dolgoznak pandémiamegelőző influenzavakcina kifejlesztésén. Nem lehet azonban tudni, milyen lesz a pusztító pandémia veszélyével fenyegető vírus és a hatékony megelőző vakcina tömeges gyártása csak mintegy három hónappal azután kezdődhet, hogy a vírust azonosították. A remények szerint a vírus azonosítását követő egy év alatt egymilliárd dózist sikerülhet előállítani.[11]

A H5N1 akár több egymást követő pandémiát is okozhat, mivel attól függetlenül, hogy egy pandémia veszélyét előidéző törzsre kialakul-e az emberekben „nyájimmunitás”, a madarakban a vírus tovább mutálódik.[12]

Influenzapandémiát az influenzavírus A más altípusai is okozhatnak, nem csak a H5N1. A H5N1 genetikai elemzése azonban azt mutatja, hogy egy H5N1 okozta pandémia akár sokkal halalosabb is lehet, mint a spanyolnátha volt.[13] A Pandemic Severity Index (PSI, „világjárvány-súlyossági index”) azonban nem tartalmaz az 5. kategóriába tartozó spanyolnátháénál magasabb fokozatot: egy ilyen pandémia veszélyével szemben minden lehetséges megelőző lépést meg kell tenni.[14]

Genetikája

szerkesztés
 
A H a H5N1 rövidítésben az ezen a molekuláris modellen látható hemagglutinint jelöli.

A HPAI A(H5N1) első ismertté vált törzse (az A/házityúk/Scotland/59, angolul A/chicken/Scotland/59) Skóciában 1959-ben két csapat csirkével végzett; ez a törzs azonban nagyon különböző volt a jelenlegi magas patogenitású H5N1-től. A 2004-ben domináns HPAI A(H5N1) törzs 1999 és 2002 között fejlődött ki, létrehozva a Z genotípust.[15] Nevezik a HPAI A(H5N1) ázsiai vonalának is.

Az ázsiai vonalat két antigén kládra osztják. Az egyes kládba tartoznak a vietnámi, thaiföldi és kambodzsai emberi és madárizolátumok, illetve a laoszi és malajziai madárizolátumok. A kettes klád vírusait először kínai, indonéziai, japán és dél-koreai madár izolátumokban azonosították, mielőtt továbbterjedtek nyugati irányban a Közel-Keletre, Európába és Afrikába. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2005 végén és 2006-ban történt emberi fertőzésekért elsősorban a kettes klád vírusai voltak felelősek. A genetikai elemzés a kettes kládon belül hat alkládot azonosított, amelyekből három rendelkezik elkülönült földrajzi elosztással és volt érintett az emberi fertőzésekben: Map Archiválva 2006. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Terminológia

szerkesztés

A H5N1 izolátumok kategorizálását az alábbi HPAI A(H5N1) példa szemlélteheti az A/házi-tyúk/Nakorn-Patom/Thaiföld/CU-K2/04(H5N1) (angolul A/chicken/Nakorn-Patom/Thailand/CU-K2/04(H5N1)) törzsről:

Más példák: A/kacsa/Hongkong/308/78(H5N3) (A/duck/Hong Kong/308/78(H5N3)), A/madár/NY/01(H5N2) (A/avian/NY/01(H5N2)), A/házityúk/Mexikó/31381-3/94(H5N2)) (A/chicken/Mexico/31381-3/94(H5N2)) és A/réce/Egyiptom/03(H5N2) (A/shoveler/Egypt/03(H5N2)).[18]

Mint más madárinfluenza-vírusok, a H5N1 törzsek is lehetnek „magas patogenitásúak” (highly pathogenic, HP) és „alacsony patogenitásúak” (low-pathogenic, LP). A HPAI jelű madárinfluenza vírusok virulensek és a megfertőzött madarak halalozási aránya gyakran megközelíti a 100 százalékot. Az LPAI jelű vírusok kis virulenciájúak, viszont származhatnak belőlük HPAI vírusok. Az utóbbi években nagy médianyilvánosságot kapott madárpusztulásokat H5N1 HPAI törzsek okozták, de a világban H5N1 LPAI vírusok is jelen vannak. Valamennyi eddig izolált HPAI vírus a H5 és a H7 altípusokhoz tartozott. A HPAI-LPAI megkülönböztetés jelenleg csak a madarakra utal: rendesen egy magas patogenitású madárinfluenza vírus sem az emberek sem más fajok számára nem magas patogenitású. Az utóbbi években feltűnt H5N1 törzsek újdonságot jelentenek abból a szempontból, hogy a madarakon kívül más fajok számára is halálosak lehetnek, mint például a házi macska, ami korábban nem volt fogékony az influenzavírusokra.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ International Committee on Taxonomy of Viruses: 46.0.1. Influenzavirus A, 2002. (Hozzáférés: 2006. április 17.)
  2. ↑ Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS. (2004). „Genesis of a highly pathogenic and potentially pandemic H5N1 influenza virus in eastern Asia”. Nature 430 (6996), 209–213. o. DOI:10.1038/nature02746. PMID 15241415. 
    This was reprinted in 2005: Li KS, Guan Y, Wang J, Smith GJ, Xu KM, Duan L, Rahardjo AP, Puthavathana P, Buranathai C, Nguyen TD, Estoepangestie AT, Chaisingh A, Auewarakul P, Long HT, Hanh NT, Webby RJ, Poon LL, Chen H, Shortridge KF, Yuen KY, Webster RG, Peiris JS..szerk.: Forum on Microbial Threats Board on Global Health: Knobler SL, Mack A, Mahmoud A, Lemon SM. (ed.): Today's Pandemic Threat: Genesis of a Highly Pathogenic and Potentially Pandemic H5N1 Influenza Virus in Eastern Asia,, The Threat of Pandemic Influenza: Are We Ready? Workshop Summary (2005). Washington DC: The National Academies Press, 116–130. o. (2005) 
  3. ↑ July 25, 2008 FAO Avian Influenza Disease Emergency Situation Update. [2008. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 1.)
  4. ↑ Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza, 2020. március 28. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  5. ↑ (2008. május 1.) „Pathology, Molecular Biology, and Pathogenesis of Avian Influenza A (H5N1) Infection in Humans”. Am. J. Pathol. 172 (5), 1155–70. o. DOI:10.2353/ajpath.2008.070791. PMID 18403604. PMC 2329826. 
  6. ↑ Ungchusak K, Auewarakul P, Dowell SF, et al (2005. January). „Probable person-to-person transmission of avian influenza A (H5N1)”. N Engl J Med 352 (4), 333–40. o. DOI:10.1056/NEJMoa044021. PMID 15668219. 
  7. ↑ Ortiz JR, Katz MA, Mahmoud MN, et al (2007. December). „Lack of evidence of avian-to-human transmission of avian influenza A (H5N1) virus among poultry workers, Kano, Nigeria, 2006”. J Infect Dis 196 (11), 1685–91. o. DOI:10.1086/522158. PMID 18008254. 
  8. ↑ Webster, R. G. and Walker, E. J. (2003). „The world is teetering on the edge of a pandemic that could kill a large fraction of the human population”. American Scientist 91 (2), 122. o. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1511/2003.2.122. (Hozzáférés: 2009. május 1.) 
  9. ↑ United Nations. „Press Conference by UN System Senior Coordinator for Avian, Human Influenza”, UN News and Media Division, Department of Public Information, New York, 2005. szeptember 29. (Hozzáférés: 2006. április 17.) 
  10. ↑ Rosenthal, E. and Bradsher, K.. „Is Business Ready for a Flu Pandemic?”, The New York Times, 2006. március 16. (Hozzáférés: 2006. április 17.) 
  11. ↑ Science and Development Network Archiválva 2012. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben article Pandemic flu: fighting an enemy that is yet to exist published May 3, 2006.
  12. ↑ a b Robert G. Webster, Ph.D., and Elena A. Govorkova, M.D., Ph.D. (2006. november 23.). „H5N1 Influenza — Continuing Evolution and Spread”. NEJM 355 (21), 2174–2177. o. [2006. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1056/NEJMp068205. PMID 17124014. (Hozzáférés: 2009. május 1.) 
  13. ↑ Informaworld article Why is the world so poorly prepared for a pandemic of hypervirulent avian influenza? published December 2006
  14. ↑ Roos, Robert; Lisa Schnirring: HHS ties pandemic mitigation advice to severity. University of Minnesota Center for Infectious Disease Research and Policy (CIDRAP), 2007. február 1. [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 3.)
  15. ↑ Harder, T. C. and Werner, O..szerk.: Kamps, B. S., Hoffman, C. and Preiser, W. (ed.): Avian Influenza, Influenza Report 2006. Paris, France: Flying Publisher (2006). ISBN 3-924774-51-X. Hozzáférés ideje: 2006. április 18. 
  16. ↑ WHO changes H5N1 strains for pandemic vaccines, raising concern over virus evolution. CIDRAP, 2006. augusztus 18. [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
  17. ↑ Antigenic and genetic characteristics of H5N1 viruses and candidate H5N1 vaccine viruses developed for potential use as pre-pandemic vaccines (PDF). WHO, 2006. augusztus 18. [2006. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)
  18. ↑ Payungporn S, Chutinimitkul S, Chaisingh A, Damrongwantanapokin S, Nuansrichay B, Pinyochon W, Amonsin A, Donis RO, Theamboonlers A, Poovorawan T. (2006). „Discrimination between Highly Pathogenic and Low Pathogenic H5 Avian Influenza A Viruses”. Emerging Infectious Diseases 12 (4). [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 6.) 

További információk

szerkesztés
  Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H5N1&oldid=27095711”