Cillei Frigyes
Cillei Frigyes (1379. január 17. – Žovnek vára,[1] Stájerország (ma Szlovénia), 1454. június 9./július 13.), horvátul: Fridrik II. Celjski, szlovénül: Friderik II. Celjski, bosnyákul: Fridrik II Celjski, németül. Friedrich von Cilli, stájerországi és magyar nemes, birodalmi herceg, a Cillei család tagja. Zsigmond király, valamint Garai Miklós nádor és horvát-szlavón bán sógora, Cillei Anna nádorné és Cillei Borbála királyné bátyja, valamint Cillei Anna lengyel királyné unokatestvére.
| Cillei (II.) Frigyes | |
| Cillei Frigyes | |
 | |
| Cillei Grófság grófja | |
| Friderik II. | |
| Uralkodási ideje | |
| 1435. október 13. – 1454. június 9./ július 13. | |
| Elődje | II. Hermann |
| Utódja | II. Ulrik |
| Szlavóniai Királyság bánja | |
| Fridrik Celjski | |
| Uralkodási ideje | |
| 1445 – 1454 | |
| Elődje | Tallóci Matkó |
| Utódja | Cillei Ulrik |
| Horvát Királyság bánja | |
| Fridrik Celjski | |
| Uralkodási ideje | |
| 1453 – 1454 | |
| Elődje | Tallóci Péter |
| Utódja | Cillei Ulrik |
| Boszniai Királyság trónörököse | |
| Fridrik Celjski | |
| Uralkodási ideje | |
| 1435. október 13. – 1443. június 22. után | |
| Elődje | Cillei Hermann |
| Utódja | Tomašević István |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cillei család |
| Született | 1379. január 17. Celje |
| Elhunyt | 1454. június 9./július 13. (75 évesen) Žovnek vára, Stájerország (ma Szlovénia) |
| Nyughelye | Minorita templom, Celje, Stájerország (ma Szlovénia) |
| Édesapja | II. Hermann horvát-szlavón bán és cillei gróf (1360 körül–1435) |
| Édesanyja | Anna schaunbergi grófnő (1358 körül–1396 körül) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1. Frangepán Erzsébet grófnő (1473–1422) |
| Házastársa | 2. Dešnić Veronika (–1425) |
| Gyermekei | 1. házasságából: 1. Ulrik (1406 körül–1456) 2. házasságából: 2. Frigyes Házasságon kívüli kapcsolatából: 3. János (–1462) 4. N. (leány) (–1474 előtt) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei (II.) Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésCillei Hermann gróf, horvát-szlavón bán és Schaunbergi Anna grófnő legidősebb gyermeke volt. Húgai közül Borbála Zsigmond magyar király felesége lett, Anna Garai Miklós nádorhoz ment feleségül, míg Erzsébet V. Henrik görzi grófhoz ment nőül.
Frigyes az apjával együtt 1408-ban a Sárkányrend egyik alapító tagja volt. Később 1411-ben Ozorai Pipó mellett a Velence elleni sereg vezére volt, majd sógora társaságában részt vett a konstanzi zsinaton. Nagy port kavart, hogy 1422-ben feltételezhetően ő maga gyilkolta meg első feleségét, Frangepán Erzsébetet, hogy feleségül vehesse szeretőjét, Dešnić Veronikát. A Frangepánok vádat emeltek ellene Zsigmond királynál, aki elítéltette, és apjának adta őrizetre. Apja Obercilli várába záratta, Veronikát pedig Osterwitz várában megfojtatta. Apja az örökségéből is kitagadta, azonban amikor 1426-ban Hermann nevű öccse hirtelen meghalt, újra Frigyes lett a Cillei-vagyon örököse. Hamarosan kegyelmet kapott, sőt 1426 végén erdélyi vajdává történő kinevezése is szóba jött. 1445-től szlavón 1453-tól horvát báni címet viselt.
1425-ben az apja, az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott Cillei Hermann elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön II. Tvrtko bosnyák királlyal az oszmánok ellen, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök, így Frigyes és fia, Ulrik ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont a Cilleiek ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.
Frigyes 1454. június 9-én vagy július 13-án hunyt el a stájerországi (ma Szlovénia) Žovnek várában, és grófságának a névadó központjában, a celjei minorita templomban helyezték örök nyugalomra.
Gyermekei
szerkesztés- 1. feleségétől, Frangepán Erzsébet (1473–1422) grófnőtől, 1 fiú:
- 2. feleségétől, Dešnić Veronika (Veronika Deseniška) (–1425) úrnőtől, 1 fiú:
- Frigyes karthauzi szerzetes
- Ismeretlen ágyasától (ágyasaitól), 2 gyermek:
- János (–1462), V. Miklós pápa 1447. november 15-én törvényesítette
- N. (leány) (–1474 előtt), férje Vlatko Hercegović (1426 körül–1489), Szent Száva hercege, elváltak, nem születtek gyermekei
Ősei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben. In Fedeles Tamás – Font Márta – Kiss Gergely (szerk.): KOR – SZAK – HATÁR: A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). A PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Közép- és Koraújkori programjának I. konferenciája. Pécs: PTE. 2013. 103–118. o. ISBN 978-963-642-518-0 Hozzáférés: 2017. augusztus 31.
- Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet. Budapest: Athenaeum. 1895. Hozzáférés: 2017. augusztus 31.
- Wertner Mór: A Garaiak, Századok 31, 902–938, 1897.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Hóman–Szekfű: Magyar történet/A Cillei–Garai-liga (Hozzáférés: 2014. június 27.)
- Euweb/Cilli Genealogy (Hozzáférés: 2014. június 27.)
- Foundation for Medieval Genealogy/Croatia/Celje (Hozzáférés: 2014. június 27.)
| Előző II. Hermann |
Cillei gróf 1435 – 1454 |
Következő II. Ulrik |
| Előző Tallóci Péter |
Horvát bán 1453 – 1454 |
Következő Cillei Ulrik |
| Előző Tallóci Matkó |
Szlavón bán 1445 – 1454 |
Következő Cillei Ulrik |
| Előző Cillei Hermann |
Boszniai Királyság trónörököse 1435 – 1443 |
Következő Tomašević István |