Erdélyi vajda

Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre.^[forrás?] Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt. Magyarországon minden megyés ispán gyűjthetett hadat, sőt kötelezettségei közé tartozott. Területén az ispánok neki tartoztak engedelmességgel, nem a királynak.^[forrás?] Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg neki. Magyarországon még a bánok rendelkeztek hasonló jogkörrel.

Erdélyi vajda
A Magyar Királyság címere
Utolsó Báthory Zsigmond vajda 1581 – 1586
Adatok
Megszólítás	Őfensége
Regnálás kezdete	1003
Regnálás vége	1586
Utód	Erdélyi fejedelem
Sablon • Wikidata • Segítség

A tisztség kialakulásában azonban minden bizonnyal szerepet játszott az államalapítás előtti gyula méltóság, különös tekintettel annak hadvezéri szerepére, aminek szláv fordítása a vajda/vojevod szó.^[1]

Az erdélyi vajda cím azonban valószínűleg közvetlenül a gyulafehérvári ispán címéből alakult ki. A 13. század elején feltűnnek az oklevelekben Fehér, Torda, Küküllő és Hunyad megyék, de ispánjaikról nincs szó bennük. Ezeket a megyéket feltehetőleg a gyulafehérvári ispán igazgatta. A vajda cím (princeps) formában (amely azonos a későbbi erdélyi fejedelem címével) először 1111-ben, Könyves Kálmán egyik oklevelében tűnik fel, Mercurius princeps Ultrasilvanus alakban. Makkai László szerint ez kapcsolatba hozható egy 1097-es oklevéllel, melyben Vincurius comes Bellegratae szerepel. „A vajda és a gyulafehérvári ispán egyszerre, mint két külön személy nem fordulnak elő, a két tisztség azonossága tehát ebben is igazolást nyer.” A „vajda” szó csak egy 1199-es oklevélben tűnik fel először.^[2] Az erdélyi vajda a 13. századig csak Délerdélyt kormányozta, hatásköre csak e század végére terjedt ki a teljes földrajzi Erdélyre, az Anjou-korban már jóval túlterjed Erdély földrajzi határain. Laczkfi Dénes vajda hatásköre 1366-ban túlnyúlt a Tiszán, északon Zemplénig terjedt. A vajda tisztségnek önmagában azonban volt hatásköre a fontosabb erdélyi városokban, az erdélyi adószedés és annak megállapításában, valamint a vámok és illetékek ügyében sem, mivel ezeket királyi tisztviselők a vajdától függetlenül intézték. A székely és szász területek felett sem rendelkezett hatalommal, mivel a közvetlenül a király alá rendelt székelyek grófja tisztség független volt a vajdák tisztségétől, valamint a szászok erős önkormányzatisága miatt Szászföldre sem terjedt ki hatásköre.