Aragóniai Konstancia szicíliai királyné
Aragóniai Konstancia (Poblet-kolostor, Katalónia, 1344[1] – Catania, Szicília, 1363. július 18.), katalánul: Constança d'Aragó, spanyolul: Constanza de Aragón, olaszul: Costanza d’Aragona, görögül: Κωνσταντία της Αραγωνίας, az aragón trón örököse, Szicília (Trinacria) királynéja,[2] IV. Péter aragóniai király lánya, Idős Márton aragón király nővére, III. Frigyes szicíliai király első felesége és I. Mária szicíliai királynő anyja.
Aragóniai Konstancia | |
Szicíliai (Trinacriai) Királyság királynéja | |
Costanza d'Aragona | |
Uralkodási ideje | |
1361. április 15. – 1363. július 18. | |
Elődje | Görzi Erzsébet |
Utódja | Balzo Antónia |
Athéni Hercegség hercegnéje | |
Κωνσταντία της Αραγωνίας | |
Uralkodási ideje | |
1361. április 15. – 1363. július 18. | |
Elődje | Lancia Cesarina |
Utódja | Balzo Antónia |
Neopatriai Hercegség hercegnéje | |
Κωνσταντία της Αραγωνίας | |
Uralkodási ideje | |
1361. április 15. – 1363. július 18. | |
Elődje | Lancia Cesarina |
Utódja | Balzo Antónia |
Aragóniai Királyság trónörököse | |
Constança d'Aragó/Constanza de Aragón | |
Uralkodási ideje | |
1347. április 28. – 1350. december 27. | |
Elődje | Aragóniai Péter |
Utódja | Aragóniai (Vadász) János |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Barcelonai-ház |
Született | 1344 Poblet-kolostor, Katalónia |
Elhunyt | 1363. július 18. (19 évesen) Catania, Szicília |
Nyughelye | Szent Ágota Székesegyház, Catania |
Édesapja | IV. Péter aragón király (1319–1387) |
Édesanyja | Évreux-i Mária navarrai királyi hercegnő (infánsnő) (1330–1347) |
Testvére(i) | |
Házastársa | III. Frigyes szicíliai király (1342–1377) |
Gyermekei | Mária (1363–1401) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja, IV. Péter aragón király 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, Aragóniai Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1516-ig volt érvényben. Bár Konstancia trónöröklési jogának kinyilvánításával azonos évben megszületett az öccse, Péter herceg 1347. április 28-án, aki még ugyanaznap meg is halt, mely az édesanyja, Navarrai Mária aragóniai királyné életébe került. Ezért az édesöccsének a születése nem oldotta meg a trónöröklési válságot Aragóniában, hanem még inkább elmélyítette a királyné halálával, egészen 1350-ig, mostohaöccse, a későbbi aragón király, Vadász János megszületéséig, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.
1351. február 8-án Perpignanban Konstanciát eljegyezték II. János francia király másodszülött fiával, I. Lajossal, Anjou hercegével, de az eljegyzést hamarosan felbontották. Ezután I. Lajos szicíliai király jegyese lett, aki viszont az egybekelés előtt 1355-ben pestisben meghalt. Ekkor az új szicíliai király, I. Lajos király öccse, III. Frigyes lett a kijelölt vőlegénye. Konstancia 1361. április 15-én Cataniában a Szent Ágota Székesegyházban végül feleségül ment III. Frigyes szicíliai királyhoz.[4] A házasságukból egy kislány, a későbbi szicíliai királynő, I. Mária született 1363. július 2-án. Konstancia néhány héttel a szülés után meghalt. A cataniai Szent Ágota Székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Később ide temették férjét, III. Frigyest 1377-ben, unokáját, Pétert 1400-ban és lányát, Mária királynőt 1401-ben.
Utódai
szerkesztés- Férjétől, III. Frigyes (1342–1377) szicíliai királytól, 1 leány:
- Mária (1363–1401), I. Mária néven apja utóda a szicíliai trónon 1377-től, férje Ifjú Márton (1374/75–1409) aragón királyi herceg (infáns) és felesége jogán szicíliai király, 1 fiú:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lásd Isenburg (1936: 45. genealógiai tábla).
- ↑ 1302. augusztus 31-étől – 1314. augusztus 9-éig és 1372. augusztus 20-ától 1392. május 21-éig a szigetország elnevezése Trinacriai Királyság volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság maradt.
- ↑ Lásd Miron (1913).
- ↑ Fodale (1995: 697).
Irodalom
szerkesztés- Fodale, Salvatore: Federico IV (III) d'Aragona, re di Sicilia (Trinacria), detto il Semplice, Dizionario Biografico degli Italiani 45, Róma, 695–700, 1995. URL: L. Külső hivatkozások
- Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
- Marrone, Antonino: Il Regno di Federico IV di Sicilia dalla Maggiore Età all’Autonomia Politica (1361–1367), Mediterranea Ricerche storiche 6, 2009, 27–86. URL: L. Külső hivatkozások
További információk
szerkesztés- Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 11.
- Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy – 2014. május 11.
- Euweb/House of Barcelona – 2014. május 11.
- Antonino Marrone: Il Regno di Federico IV di Sicilia dalla Maggiore Età all’Autonomia Politica (1361–1367) – 2014. május 11.
- Salvatore Fodale: Federico IV (III) d’Aragona, re di Sicilia (Trinacria), detto il Semplice – 2014. május 11.
Előző Görzi Erzsébet |
Szicília királynéja 1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
Előző Lancia Cesarina |
Athén hercegnéje 1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
Előző Lancia Cesarina |
Neopatria hercegnéje 1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
Előző Aragóniai Péter |
Aragónia trónörököse 1347 – 1350 |
Következő Aragóniai (Vadász) János |