Aragóniai Izabella urgelli grófné
Aragóniai Izabella (Barcelona, Katalónia, 1380 – Alcolea de Cinca, Aragónia, 1424. január 28.), katalánul: Isabel d'Aragó, spanyolul: Isabel de Aragón, a neve a katalánban és a spanyolban valójában az Erzsébet megfelelője, születése jogán aragón királyi hercegnő, a házassága révén Urgell (spanyolul: Urgel) grófnéja, Àger[1] algrófnéja, Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga bárónéja.[2] A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.
| Aragóniai Izabella | |
| Aragóniai Izabella (Erzsébet) | |
 | |
| Urgelli Grófság grófnéja | |
| Isabel d'Aragó | |
| Uralkodási ideje | |
| 1408. június – 1413. október 31. | |
| Elődje | Palaiologina Margit |
| Utódja | Alburquerquei Eleonóra |
| Àger Algrófság algrófnéja | |
| Isabel d'Aragó | |
| Uralkodási ideje | |
| 1408. június – 1413. október 31. | |
| Elődje | Palaiologina Margit |
| Utódja | Alburquerquei Eleonóra |
| Antillón Báróság bárónéja | |
| Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó | |
| Uralkodási ideje | |
| 1408. június – 1413. október 31. | |
| Elődje | Palaiologina Margit |
| Utódja | Alburquerquei Eleonóra |
| Aragóniai Királyság főkormányzónéja | |
| Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó | |
| Uralkodási ideje | |
| 1409. augusztus 5. – 1412 | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | 1380 Barcelona, Katalónia |
| Elhunyt | 1424. január 28. (44 évesen) Alcolea de Cinca, Aragónia |
| Édesapja | IV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387) |
| Édesanyja | Fortià Szibilla bárónő (1350/55–1406) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | II. Jakab urgelli gróf (1380–1433) |
| Gyermekei | 1. Izabella (Erzsébet) (1409–1443) 2. Fülöp (1410/11–1422) 3. Eleonóra (1414–1438 után) 4. Johanna (1415–1455) 5. Katalin (1415 után–1424 előtt) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Izabella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésIV. (Szertartásos) Péter aragón királynak és negyedik feleségének, Fortià Szibillának az egyetlen nagykorúságot megért gyermeke.
Izabella hercegnő részt vett a sógornőjének, Luna Mária aragón királynénak 1399. április 22-ei koronázásán, amely kedden a Szent György napi ünnepségek keretében zajlott le Aragónia fővárosában, Zaragozában kilenc nappal Izabella bátyjának, Idős Mártonnak a koronázása után, akit április 13-án koronáztak meg. A királyné koronázásán a királyi családból jelen volt még a királyné édesanyja, Brianda d'Agoult lunai grófné, Izabella elsőfokú unokatestvére, Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné és Anjou hercegnéje, aki Izabella másik bátyjának, I. (Vadász) János aragón királynak volt a kisebbik lánya, valamint Prades Margit, Idős Márton későbbi felesége is. A szertartáson Aragóniai Jolán, Anjou hercegnéje vitte a koronát, Izabella infánsnő vitte a jogart, és egy nemes hölgy, Guiomar úrnő vitte az országalmát.[3]
Már az előző évben, 1398-ban felmerült Izabella neve egy lehetséges házassági terv részeként I. (Durazzói) László nápolyi királlyal, mely tárgyalás évekre elhúzódott, és 1401-ben kiegészült azzal az elképzeléssel, hogy Izabellánál 4-6 évvel idősebb unokaöccse, bátyjának, Idős Mártonnak a fia, az I. Mária szicíliai királynő halálával megözvegyült Ifjú Márton szicíliai király vegye feleségül László király nővérét, Durazzói Johanna nápolyi királyi hercegnőt, a későbbi II. Johanna királynőt. Ez az elképzelés egy kettős házasság reményét is kecsegtette, és a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, hiszen a szigeten fel-felobbanó lázadások szításában László király amúgy is élen járt. Végül mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.[4]
Izabella ezután 1407. július 29-én Valenciában feleségül ment II. Jakab (1380–1433) urgelli grófhoz, II. Péter urgelli grófnak és Palaiologina Margit montferrati őrgrófnőnek, II. János montferrati őrgróf és I. Izabella címzetes mallorcai királynő[5] lányának a fia volt. II. Jakab Ifjú Márton aragón trónörökös és szicíliai király halálával 1409-ben lehetséges (prezumptív) aragón trónörökössé vált, hiszen Idős Márton király után ő lett a Barcelonai-ház soron következő feje.
Izabella lánya, Johanna rövid ideig jegyben járt II. János ciprusi királlyal, a házasság azonban végül nem jött létre.
Gyermekei
szerkesztés- Férjétől, II. (Aragóniai) Jakab (1380–1433) urgelli gróftól, 5 gyermek:
- Izabella (Erzsébet) (1409–1443), férje Péter portugál infáns, Coimbra hercege, Portugália régense, I. János portugál király fia, 6 gyermek, többek között:
- V. Péter (1429–1466), Aragónia megválasztott királya
- Portugáliai János (1431–1457), Coimbra hercege, felesége Lusignan Sarolta (1442–1487) ciprusi királyi hercegnő és trónörökösnő, 1458-tól I. Sarolta néven Ciprus királynője, gyermekei nem születtek
- Fülöp (1410/11–1422)
- Eleonóra (1414–1438 után), férje Raimondo Orsini (–1459), Nola grófja, 1448-tól Salerno és Amalfi hercege, 2 fiú
- Johanna (1415–1455), 1. férje I. (Grailly) János (1382–1436), Foix grófja, nem születtek gyermekei, 2. férje III. János Rajmund (1418–1486), Prades és 1371-től Cardona grófja, 3 gyermek
- Katalin (1415 után–1424 előtt)
- Izabella (Erzsébet) (1409–1443), férje Péter portugál infáns, Coimbra hercege, Portugália régense, I. János portugál király fia, 6 gyermek, többek között:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A katalóniai település hivatalos katalán elnevezése Àger, spanyolul: Ager.
- ↑ Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga települések az aragóniai Huesca tartományban találhatók.
- ↑ Lásd Miron (1913: 251–253).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 314).
- ↑ Mallorcai Izabella királynő III. Jakab mallorcai király és Konstancia aragón infánső lánya és IV. Jakab mallorcai király nővére.
Források
szerkesztés- Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
- Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: Lásd További információk
További információk
szerkesztés- FMG/Catalonia – 2014. május 9.
- FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 9.
- Euweb/Bellonides/Urgell – 2014. május 9.
- Euweb/Bellonides/Aragon – 2014. május 9.
- Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 9.
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. május 9.
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Orsini – 2014. május 9.
- Salvatore Fodale: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia – 2014. május 9.
| Előző Palaiologina Margit |
Urgell grófnéja 1408 – 1413 |
Következő Alburquerquei Eleonóra |
| Előző Palaiologina Margit |
Àger algrófnéja 1408 – 1413 |
Következő Alburquerquei Eleonóra |
| Előző – |
Aragónia főkormányzónéja 1409 – 1412 |
Következő – |