ARD

Az ARD föderális szervezeti felépítése, már elődjénél az 1920-as években kezdett felépülni, amikor Poroszország, Bajorország, Szászország és Württemberg létrehozta saját rádióállomását és megalakult a Reichs-Rundfunk-Gesellschaft (Birodalmi Rádió Társaság), amelyet a nácik hatalomra kerülésük, 1933 után központosítottak és felszámolták a szervezet föderatív jellegét.

 

Az ARD 1950. június 9-én született meg, amikor 6 regionális médium a Bayerischer Rundfunk (Bajor Rádió és Televízió), a Hessischer Rundfunk (Hesseni Rádió és Televízió), a Radio Bremen (Brémai Rádió), a Süddeutscher Rundfunk (Délnémet Rádió és Televízió) a Südwestfunk (Délnyugati Rádió és Televízió) a Nordwestdeutscher Rundfunk és a RIAS (Berlini Amerikai Szektor Rádiója) megalapította a szervezetet.^[1]

1950-es években hosszas előkészítő munkával, megszületett az NSZK első országos szövetségi televíziós csatornája. A szövetség tagja lett 1959-ben a Sender Freies Berlin (SFB, Szabad Berlini Adó, amely Nyugat-Berlinben működött), a Nordwestdeutscher Rundfunk feloszlatásából létrejött Westdeutscher Rundfunk és Norddeutscher Rundfunk és a Saarländischer Rundfunk megszületésével már 10 tagmédium volt. Ők együtt Deutsches Fernsehen néven kezdték meg az ARD közös szövetségi televíziós csatornájának működtetését. 1962-ben újabb tagok születettek meg: a Deutschlandwelle (DW) és a német közszolgálati rádió országos programmja a Deutschlandfunk.

 

Az ARD műsorait, a Baden-Württembergben található Donebachi adótoronynak köszönhetően, a Német Demokratikus Köztársaság szinte egész területén is lehetett fogni, kivéve Drezda és az Elba völgyében, ahol völgyben való fekvés fizikailag akadályozta a vételi lehetőségeket. Emiatt az ARD-t viccesen az NDK területén "Außer Raum Dresden" (Drezdai téren kívül) vagy "Außer Reichweite Dresdens" (Drezda körzetén kívül) illetve Außer Rügen Dresen (Rügenen és Drezdán kívül). A területet emellett még Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) nevezték, hiszen az itt lakók nem kaphattak objektív kommunista propagandától mentes híradót, az NDK televízió, a DFF híradója Aktuelle Kamera volt, amely a kommunista propagandát terjesztette. Az NDK televíziója emellett a Der schwarze Kanal (Fekete csatorna) műsorában rendszeresen gúnyt űzött az ARD-ből mint a nyugat-német közmédiumból.^[2]

A két Németország újraegyesítése után 1992-ben az NDK volt televíziójának az egykori vételi helyén létrehozták a Mitteldeutscher Rundfunkot (Középnémet Rádió és Televízió, amely Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartományok közmédiuma mai napig) és az Ostdeutscher Rundfunk Brandenburgot (ORB, Keletnémet Rádió és Televízió Brandenburg). A RIAS-t pedig kivették az ARD-szövetségből és a Deutschlandradióhoz került, amit az ARD és ZDF közösen vezet.^[3]

1998-ban a Süddeutscher Runfunk (SDR) és a Südwestfunk (SWF) fúziójával létrehozták a Südwestrundfunk (Délnyugat Rádió és Televízió) médiumot, 2003-ban az ORB és SFB fúziójával pedig a Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb, Berlin-Brandenburg Rádió és Televízió).

Az ARD 9 együttműködő regionális közszolgálati médium, napjainkban több közös televíziós országos csatornát üzemeltet mint a Das Erstet, KiKA (ami a ZDF-fel közös), Phoenix TV, tagesschau24, One TV. ezenkívül regionális televíziós és rádióscsatornákat. A társaság tizedik tagja a Deutsche Welle, amely az ARD külföldieknek szóló, angol nyelvű csatornája.

 

Az ARD-hoz a külföldieknek szóló Deutsche Welle közszolgálati médium mellett 9 regionális közszolgálati médium tartozik az ARD-szövetséghez:

Médium neve	Rövidítés	Logója	Székhely	Alapítás	Megszűnése	Megszűnésének oka	Vételi körzet
Nordwestdeutscher Rundfunk	NWDR		Hamburg	1945	1954	A vételi körzet felosztása az NDR, WDR és SFB médiumok közt	Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália, Nyugat-Berlin (1954-ig)
Süddeutscher Rundfunk	SDR		Stuttgart	1949	1998	Egyesülés az SWF-fel, jogutód az SWR	Württemberg-Baden (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Südwestfunk	SWF		Baden-Baden	1946	1998	Egyesülés az SDR-rel, jogutód az SWR	Baden, Württemberg-Hohenzollern és Rajna-vidék Pfalz (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Sender Freies Berlin	SFB		Berlin	1954	2003	Egyesülés az ORB-vel, jogutód az RBB	Berlin (1990-ig csak Nyugat-Berlin)
Ostdeutscher Rundfunk Brandenburg	ORB		Potsdam	1991	2003	Egyesülés az SFB-vel, jogutód az RBB	Brandenburg

Az ARD 10 regionális közszolgálati médium önkéntes alapú szövetsége. A munkaközösség 1950-ben egy alapszabály^[4] alapján jött létre, amit a médiatörvény kiegészített. Az alapszabály kimondja, hogy a munkát és a szervezeti működést az ARD szabályozza. Ebből kiindulva az ARD főszerveként működik a taggyűlés (Mitgliederversammlung), amely a ZDF-fel ellentétben nem a televíziós tanács (Fernsehrat) szerepét látja el. A gyűlés az ARD regionális médiumainak intendánsainak a részvételével zajlik. Emellett főgyűlést is tartanak, amin a regionális médiumok műsorigazgatói és az ügyvezető elnökei is részt vesznek.

A Főtitkárság 2006-ban jött létre, aminek vezetője a főtitkár a két évre megválasztott ARD-elnöknek alárendelt és felelős az ARD stratégiai elhelyezkedéséért, az ARD házon kívüli érdekképviseletéért és a nyilvánossággal való kapcsolatért. A főtitkár székhelye Berlinben található, a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB), akinek hivatali ideje 5 évig tart.^[5]

Feladatát és jogkörét az ARD-Staatsvertrag (ARD-Államszerződés) tartalmazza. Legalább 2 évre szóló időtartamra a regionális közmédiumok képviselőinek kétharmados többségével lesz kinevezve. Feladata az intendánssal és a regionális közmédiumokat képviselőivel a műsorterv kidolgozása és a műsorok szállítását a regionális műsorszóróktól az országos televíziós csatornákra való koordinálásáért felel. Ugyanis a Das Erste, országos csatornán futnak a regionális közmédiumok által gyártott műsorok.^[6]

•  
  Az intézmény logója

Németországban az ARD, ZDF és a Deutschlandradio műsoraiért közszolgálati hozzájárulást (Rundfunkbeitrag) kell fizetni, havi 17,50 eurót. Az előfizetést kötelező minden lakástulajdonosnak és bérlőnek is fizetnie. A hozzájárulást az ARD ZDF Deutschlandradio Beitragsservice (ARD, ZDF, Deutschlandradio Járulékalapú Szolgáltató) intézménynek kell fizetni, amely nem minősül jogképes intézménynek. A hozzájárulást annak kell fizetni, aki bejelentkezik fizetőként és az adott háztartás összes lakója az ő nevében fizeti az előfizetést. Az előfizetés alól mentességet élveznek a szociális segélyből élők, nyugdíjasok illetve a háborús rokkantak.^[7]

Az előfizetésből 2015-ben 8,1 milliárd eurós bevétel keletkezett, a díj beszedés miatt, emellett 15 millió fizetési felszólítást (Mahnbescheid) küldtek.^[8]

1989-ben a Cordt Schnibben, a Der Spiegel újságíró élesen kritizálta az ARD-t a Die ARD ist wie die DDR ("ARD olyan mint az NDK") nevű cikkében. Ebben arról írt, hogy az ARD amellett, hogy nem volt képes felvenni a versenyt a kereskedelmi televíziókkal (RTL, Sat.1), nem működik hatékonyan a Tagesschau hírszerkesztése úgy kifejti, hogy az ARD döntéshozó testületében a grémiumban egyértelműen párt elkötelezett emberek vannak. Emellett kiemeli, hogy a CDU médiapolitikája szerint a kereskedelmi televíziókat támogatják, míg a közszolgálati médiumokat ellehetetlenítik. Henning Röhl, aki ekkor az ARD-aktuell főszereksztője volt, nyíltan támogatta a CDU-t és Helmut Kohl kancellárt, Ulrike Wolf a Norddeutscher Rundfunk főszerkesztője a közmédiában betöltött állása előtt kormányzati szerveknek dolgozott.^[9]

A Norddeutscher Rundfunk Zapp című közéleti magazinban egy tanulmány a kijevi Euromajdan forradalomról szóló riportjait vizsgálta 2013. november és 2014. február között, ami megállapította, hogy a riportok 80%-ában kormányellenes beszélgető partnerek voltak. A riportok többségét emellett oroszellenesnek, elfogultnak találták.^[10]

A Műsortanács az ARD kelet-ukrajnai háborúról 2013. december és 2014. június között készült tudósításait kritizálta 2014 júniusában. A tudósítást hiányosnak, elfogultnak találta. Emellett a tanács megállapította, hogy a tudósítások "tendenciájában Oroszország ellenesek". Sahra Wagenknecht a Baloldali Párt képviselője lesújtónak találta a kritikát. A politikus nő "kiegyensúlyozatlannak és egyoldalúan Oroszország ellenesnek" találta a tudósításokat.^[11]

2015 októberében Kai Gniffke, az ARD-aktuell főszerkesztője - aki főszerkesztőként a Tagesschau, Tagesthemen, Nachtmagazin műsorokért és az ARD hírcsatornájáért a tagesschau24 csatornáért is felelős - elismerte, hogy a Németországba érkező menekültekről nem tájékoztattak objektívan, hiszen az operatőrnek a menekültekről szóló tudósításokban kisgyermekes családokat kellett filmeznie, holott a menekültek 80%-a fiatal, életerős, egyedülálló férfi volt. Ezzel teljesen torz képet mutattak be a menekültekről.^[12]

• Berlin, Berlin NDR, Radio Bremen, 2001-2004
• Fixi, Foxi és barátaik. KiKA, 2000-2002
• Kicsi a bors, de erős, NDR, KiKA, 1999
• Marienhof, WDR, 1992-2011
• Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, 1966
• Peter Strohm, NDR, 1989-1996
• Pumukli kalandjai, BR, 1982
• Schimanski visszatér, WDR, 1997-2013
• Simsala Grimm, KiKA, 1999-2010
• Tetthely (Tatort) 1970 óta
• Te szent ég! MDR, 2002 óta
• Török kezdőknek, Das Erste, 2006-2009
• Wunschpunsch, a varázskoktél, 2000-2001

Ez a szócikk részben vagy egészben az ARD című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos oldal