Öveges József
Öveges József (Páka,[1] 1895. november 10.[2] – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, fizikus, pap, középiskolai és egyetemi tanár, cserkészvezető.
Öveges József | |
Öveges József budapesti otthonában (1968) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1895. november 10. Páka |
Elhunyt | 1979. szeptember 4. (83 évesen) Budapest |
Sírhely | Zalaegerszeg |
Ismeretes mint | Öveges professzor, piarista szerzetes, pap, tanár, fizikus |
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | Magyarország |
Szülei | Öveges József (1871–1910) Mihálovics Ilona (1877–1953) |
Gyermekek | – |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Pázmány Péter Tudományegyetem |
Más felsőoktatási intézmény | Győri Bencés Gimnázium |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika |
Aktív időszak | 1919–1979 |
Munkahelyek | |
József Nádor Műegyetem | tanár |
Budapesti Pedagógiai Főiskola | intézeti tanár |
Más munkahelyek | Piarista Gimnázium (Szeged) Piarista Gimnázium (Tata) Piarista Gimnázium (Budapest) Tudományos Ismeretterjesztő Társulat |
Jelentős munkái | MTV: Iskolatelevízió MTV: 100 kérdés – 100 felelet |
Szakmai kitüntetések | |
Kossuth-díj (1948) SZOT-díj (1970) Prométheusz-érem (1974) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Öveges József témájú médiaállományokat. |
Gyermekkora és tanulmányai
szerkesztésA családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos (1837–1906) iskolai tanító fia, aki a Dunántúl több községében is tanított.[3] Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953), Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya volt. Szülei a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek, amikor legidősebb fiúként 1895. november 10-én megszületett József, akinek később még három testvére született.
Egyik testvéröccsének unokája Öveges Enikő (1968–2022), az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője és docense.[4]
Az elemi iskola első öt osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt az édesapja, de édesanyja tovább taníttatta. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte, ahol 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá.
Munkássága
szerkesztés1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát akkor még nem. Egyik alapítója volt a gimnázium 82. sz. Zrínyi cserkészcsapatának, amely 1922. évi nyári táborát szülőfaluja, Páka mellett tartotta. 1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tatai piarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást. Sok időt töltött a fiatalok testi, szellemi nevelésével egyaránt, például a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapat cserkésztisztjeként. 1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.
A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947–1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, illetve 1948–1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult. Később 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, de ezt visszautasította.
Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, a Varsányi Irén utca 33. szám alatt,[5] és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.
Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították, és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben volt a szállítás előtti beszentelése. Szeptember 18-án temették el Zalaegerszegen, díszsírhelye – kívánságának megfelelően – édesanyja sírjának közelében van.
Kitüntetések
szerkesztés- 1948: Kossuth-díj
- 1962: Bugát-emlékérem
- 1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
- 1964: Tata város díszpolgára
- 1970: SZOT-díj
- 1972: TIT aranykoszorús jelvény
- 1974: Prométheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg)
- 2022: Magyar Örökség díj /posztumusz/
Főbb publikációi
szerkesztés- 1924: Időjóslás és időhatározás. Meteorológia
- 1929: Időjóslás – időmeghatározás
- 1935: Összefoglaló kérdések a fizikából
- 1936: 1937. „Fejezetek egy tanári noteszból”
- 1939: Kis Fizika. Az egész fizika a gimnázium III. osztálya számára. Tankönyv
- 1941: Fizika. Mechanika, hangtan, hőtan. Tankönyv a gimnázium VII. osztálya számára
- 1942: Fizika. Mágnesség, elektromosság, fénytan. Tankönyv a gimnázium VIII. osztálya számára
- 1946: Atombomba. Atomfizika. Népszerűsítő könyv
- 1947: Természettan. Az egész fizika. Tankönyv az általános iskolák 7-8. osztálya számára
- 1948: Bevezetés a természettanba
- 1950: Fizikai kísérletek és eszközök. Tankönyv
- 1951: A legújabb kor fizikája
- 1952: Az Élő Fizika. Népszerűsítő könyv
- 1953: Játékos fizikai kísérletek. Mozgások és erők. Népszerűsítő könyv
- 1953: Elektromosságtan és Élet. Népszerűsítő könyv
- 1953: Kis Fizika I.
- 1954: Kis Fizika II. Tankönyv
- 1955: Az elektronok nyomában. Népszerűsítő könyv
- 1957: Túl a rádióhullámokon. A fény. Népszerűsítő könyv
- 1959: A fény és a sugárzások. A Kultúra Világa
- 1960: Kísérletezzünk és gondolkozzunk. Népszerűsítő könyv az egész fizikáról
- 1960: Tudomány, Technika, Élet. Népszerűsítő könyv
- 1960: Kísérletezzünk és gondolkodjunk
- 1960: A mikroszkóp és használata
- 1960: Tanulságos kísérletek. Népszerű elektrodinamika
- 1961: A legújabb kor fizikája. Atomfizika
- 1963: Érdekes fizikai kísérletek. Az egész fizika
- 1964: Fizika. A Kultúra Világa
- 1964: Színes atomfizika. Népszerűsítő könyv
- 1965: Kis atomfizika. Népszerűsítő könyv
- 1968: Klasszikus Fizika. Minerva Zsebkönyvek
- 1968: Sugárözönben élünk. Minerva Zsebkönyvek
- 1970: Elektrotechnika. Tankönyv
- 1972: A fegyverek fizikája. Tankönyv (speciális részek az egész fizikából)
- 1980: Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Népszerűsítő képeskönyv
- 1981: Játékos kísérletek az elektronnal. Képeskönyv (válogatás az elektromosságtanból)
- 1997: Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet (az 1960-as „Kísérletezzünk és gondolkozzunk” reprint kiadása)[6]
Emlékezete
szerkesztés- Nevét az országban számos általános és középiskola viseli.
- 1979 óta a tatai Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt. Itt, a gimnázium I. emeleti folyosóján[7] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Az emléktábla felirata:
- „ÖVEGES JÓZSEF
- 1895-1979
- Kossuth-díjas fizikus.
- Ebben az iskolában tanított
- 1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.
- 1980”
- A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel.
- Budapesten katolikus szellemiségű tanáregylet vette fel a nevét.[8]
- A TIT zalaegerszegi ismeretterjesztő egylete[9] az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)
- A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2005. április 8-tól a 67 308-as sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el Öveges József tiszteletére.[10]
- Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.[11]
- A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.
- A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított.
Irodalom
szerkesztés- Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000 (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása)
- Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.
- Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: (1) 338-2764.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Öveges Emlékház, Páka, funiq.hu
- ↑ Születése bejegyezve a pákai polgári születési anyakönyv 33/1895. folyószáma alatt.
- ↑ Édesapjának, id. Öveges Józsefnek első fokú unokanővére, Öveges Irma (1861–1927) 1882-ben Göntér Gábor Endre (1860–1940) tanítóhoz és íróhoz ment feleségül, az ő egyik unokájuk Göntér Mária Zsuzsanna, Göncz Árpád felesége, özvegye.
- ↑ balla István: Showman, sztártanár, a fizika varázslója – 40 éve halt meg Öveges professzor. HVG (hvg.hu), 2019. október 17. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ a b Fizikai Szemle, Archívum, Budapest I. kerület (html). FizikaiSzemle.hu, 1992. 12. [2022. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ ELTE-OPAC könyvtár
- ↑ In memoriam Öveges József Fizikus reverendában Archiválva 2017. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, oveges.hu
- ↑ Öveges József Köszöntjük az Öveges József Tanáregylet honlapján! Archiválva 2017. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, ovegesegylet.hu
- ↑ TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület Zalaegerszeg. [2005. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. augusztus 26.)
- ↑ 67 308 Öveges, math.bme.hu
- ↑ Pákai hírességek Öveges József fizikus, egyetemi tanár, paka.hu
További információk
szerkesztés- Csomós Éva: Öveges, a fizika varázslója, szeretlekmagyarorszag.hu
- 120 éve született Öveges József piarista szerzetes, tanár és fizikaprofesszor Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, piarista.hu, 2015. december 10.
- 110 éve született Öveges József professzor, mult-kor.hu, 2005. november 9.
- Boda András: Sikeres mentőakció Öveges professzor szülőházáért, nol.hu, 2006. április 27.
- Öveges József televíziós kísérletei megjelentek DVD-n, oveges.com
- Az Öveges-terem órarendje (Csodák Palotája), csopa.hu
- Az Öveges József-Díj honlapja, nuklearis.hu
- In memoriam Öveges József: Fizikus reverendában, archive.org
- 37. Öveges József Emlékverseny Archiválva 2017. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, eotvos-tata.sulinet.hu