Å

 

1. Az Anders Jonas Ångström svéd fizikusról elnevezett Ångström hosszúságegység (1·10⁻¹⁰ m) rövidítése.
2. Egy egyházközség Svédországban, Östergötland megyében
3. Egy falu Svédországban, Hälsingland tartományban.
4. Legalább 14 további település neve Svédországban.
5. Egy falu Dániában.
6. Legalább öt település neve Norvégiában

 

Az Å betű eredete a skandináv nyelvek hosszú a hangjának a középkori aa jelölésére nyúlik vissza. Amikor felhagytak a hosszú magánhangzók dupla betűkkel való jelölésével, az aa átadta a helyét az „å”-nak. Az ä és ö betűkhöz hasonlóan, melyek eredetileg ae, illetve oe formában, illetve ligatúraként æ, illetve œ formában írtak (ez utóbbi a dánban ø-vé egyszerűsödött, ahonnan a norvég is átvette) a svédben a második betűt az első fölé írták. A kis fönti „a” karikává egyszerűsödött, míg az e betűkből két pont lett. A norvég nyelvben a 19. században, az írott norvég nyelv megalkotásakor vezették be, a dánban csak a 20. század elején. A dánban még ma sem hiba az aa használata az å helyett, főként személy- és településnevekben lehet ezzel a formával találkozni (pl. Aalborg, Aabenraa).

Olyan helyzetben, amikor a technikai feltételek nem engedik az å írását a körülmények, a dán és norvég nyelvben aa-val helyettesítik. Ugyanebben a helyzetben a svédben egyszerű a-t írnak helyette.

A finn nyelvbe a svédből került át, de manapság már csak személy- és településnevekben használják. Hasonlóan Grönlandon és Feröeren dán eredetű nevekben előfordulhat.

• bajor: IPA: [ɑ]
• chamorro: IPA: [ɑ]
• dán: röviden IPA: [ɔ], hosszan IPA: [ɔː]
• emilia-romagnai: IPA: [ɔ]
• finn: röviden IPA: [ɔ], hosszan IPA: [oː]
• északfríz: IPA: [ɔ] vagy IPA: [ɑ]
• isztroromán: IPA: [ɔ]
• norvég: röviden IPA: [ɔ], hosszan IPA: [ɔː]
• svéd: röviden IPA: [ɔ], hosszan IPA: [oː]^ⓘ
• számi: nyelvjárástól függően IPA: [ɔ] vagy IPA: [o]
• vallon: nyelvjárástól függően IPA: [ɔː], IPA: [oː] vagy IPA: [ɑː]

• Dán és norvég ábécé
• Svéd ábécé