Epiktétosz

Epiktétosz (Kr. u. 60 körül - Kr. u. 120 körül) görög filozófus, az újsztoikus iskola legjelentősebb képviselője.

• Szabad az, aki úgy él, ahogy akar, akit sem kényszeríteni, sem akadályozni, sem erőszakolni nem lehet; akinek szándékait semmi sem keresztezi, vágyai célt érnek, ellenszenve miatt nem vár rá veszély.

• Tisztítsd meg gondolataidat; semmi se legyen kapcsolatban veled, ami nem a tiéd, semmi ne legyen hozzád nőve, és semmi ne okozzon fájdalmat ha elveszik tőled. És magad edzése közben mondd mindennap, mint a gyakorlótéren, nem azt, hogy bölcs vagy - ez a cím talán túlzás volna -, hanem hogy hamarosan felszabadulsz; mert hisz ez az igazi szabadság.

• És ha felkészülve felkészültél és gyakorolván gyakoroltat azt, hogy a hatalmadon kíívül eső dolgokat megkülönböztesd a sajátjaidtól, az akadályozottakat az akadályotalanoktól, hogy emezekről azt tartsd: rád tartoznak, amazokról meg, hogy ne tartozzanak rád; s gondosan ügyelsz rá, hogy válad emezekre irányuljon, amazokra pedig ellenszenvel tekints - nos, ha így jársz el, kitől kell félned?
  Senkitől!

• Egyes dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hozunk létre.

• Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekről alkotott vélemények. A halálban például nincsen semmi szörnyű;

• A műveletlen ember szokása másokra panaszkodni, amikor ő maga cselekszik helytelenül. Aki tanulni kezd, az magát hibáztatja, a bölcs pedig sem mást, sem önmagát.

• Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása.

• Sohase mondd rá semmire, hogy "elvesztettem", hanem csak azt, hogy "visszaadtam". Meghalt a gyermeked? Visszaadtad. Elhunyt a feleséged? Visszaadtad. Elvették a birtokod? Visszaadtad azt is.

• Ami a tanítás, ahhoz úgy ragaszkodj, mint a törvényekhez, mintha az istenek ellen vétenél, ha megszeged. Arra viszont, amit esetleg rólad mondanak, ne adj semmit; az már nem tartozik rád.

• Epiktétosz: A szabadságról (Bollók János fordítása), In: Sztoikus etikai antológia; Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
• Epiktétosz kézikönyvecskéje vagyis A sztoikus bölcs breviáriuma (Ford.: Sárosi Gyula.), Móra Kiadó, Budapest, 1991.

A Wikipédiában további információk találhatóak

Epiktétosz témában.