„Elektromágneses sugárzás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 353. sor: | 353. sor: | ||
* [http://nasa.web.elte.hu/NewClearGlossy/Java/LON/electromagn_spectrum/index.html Elektromágneses sugárzások: magyarított Java szimuláció]. Szerző: Wolfgang Bauer |
* [http://nasa.web.elte.hu/NewClearGlossy/Java/LON/electromagn_spectrum/index.html Elektromágneses sugárzások: magyarított Java szimuláció]. Szerző: Wolfgang Bauer |
||
* [http://www.radioing.com/eengineer/bands.html Radio Frequency Band Designations] |
* [http://www.radioing.com/eengineer/bands.html Radio Frequency Band Designations] |
||
* [http://www.mozaweb.hu/Tankonyv--A_feny-A_televizio-MW-0005-116-10 A röntgen-, a gamma- és a kozmikus sugárzás] [[Mozaik Kiadó]] |
|||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
A lap 2012. március 4., 11:31-kori változata
Az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában terjed fénysebességgel energiát és impulzust szállítva. Részecskéi (kvantumai) a fotonok. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az elektromágneses sugárzás fizikáját az elektrodinamika írja le.
Megismerésének története
Az elektromágneses hullámok elméletét James Clerk Maxwell (1831 – 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett Maxwell-egyenletek megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagyon hosszú hullámhosszak létezését, az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhosszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.
William Herschel (1738 – 1822) német csillagász észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérséklet-változást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (angol rövidítéssel: IR, azaz „infrared”) hősugarakat. (Egy villanykörte a sugárzásának 90%-át ebben a tartományban bocsátja ki.)
Johann Ritter (1776 – 1829) 1801-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik nagyobb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV = ultraviola) sugárzást.
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, a közepes és termális infravörös 3-5 μm és a 8-15 μm hullámhossztartományaiba eső sugárzást, valamint az 1 mm – 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.
Az elektromágneses spektrum
| Elnevezés | ITU rövidítés | ITU elnevezés | Hullámhossz | Frekvencia | Foton-energia | elektronvolt | Előállítás | Műszaki felhasználás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| extrém alacsony frekvencia | ELF | Extremely Low Frequency | 100 000 km - 10 000 km | 3 - 30 Hz | természetes eredetű rádiósugárzás | meteorológia | ||
| szuper alacsony frekvencia | SLF | Super Low Frequency | 10 000 km - 1000 km | 30 - 300 Hz | természetes eredetű rádiósugárzás | meteorológia | ||
| ultra alacsony frekvencia | ULF | Ultra Low Frequency | 1000 km - 100 km | 300 - 3000 Hz | ||||
| nagyon alacsony frekvencia | VLF | Very Low Frequency | 100 km - 10 km | 3 - 30 kHz | ||||
| Hosszúhullám | LF | Low Frequency | 10 km - 1 km | 30-300 kHz | > 6,6 · 10−30 J | > 41 peV | hosszúhullámú rádió | |
| Középhullám | MF | Medium Frequency | 1 km - 100 m | 300 - 3000 kHz | > 4,3 · 10−28 J | > 2,7 neV | középhullámú rádió | |
| Rövidhullám | HF | High Frequency | 100 m - 10 m | 3-30 MHz | > 1,1 · 10−27 J | > 6,9 neV | rövidhullámú rádió | |
| Ultrarövidhullám (URH) | VHF | Very High Frequency | 10 m - 1 m | 30-300 MHz | > 2,0 · 10−26 J | > 120 neV | rádió, tévé, radar, mágnesrezonanciás-tomográfia | |
| Deciméteres hullám | UHF | Ultra High frequency | 1 m - 10 cm | 300-3000 MHz | > 2,0 · 10−25 J | > 1,2 µeV | mágnesrezonancia-tomográfia, mobiltelefon, tévé | |
| Centiméteres hullám | SHF | Super High Frequency | 10 cm - 1 cm | 3–30 GHz | > 2,0 · 10−24 J | > 12 µeV | rádiócsillagászat, távközlés, műholdas televízióadás | |
| Milliméteres hullám | EHF | Extremely High Frequency | 1 cm - 1 mm | 30–300 GHz | > 2,0 · 10−23 J | > 120 µeV | rádiócsillagászat, távközlés | |
| Mikrohullám | ' | ' | 30 cm - 300 µm | 1 GHz – 1 THz | > 6,6 · 10−25 J | > 4,1 µeV | magnetron, klisztron, mézer | mikrohullámú sütő, radar |
| Terahertzes sugárzás | ' | ' | 3 mm - 30 µm | 0,1 THz – 10 THz | > 6,6 · 10−23 J | > 0,4 meV | szinkrotron, infravörös lézer, | rádiócsillagászat, spektroszkópia, képalkotó eljárások |
| Infravörös sugárzás (IR) (hősugárzás) |
' | ' | < 1,0 mm | > 300 GHz | Feketetest-sugárzás, lézerdióda, szinkrotron | IR-spektroszkópia | ||
| Távoli infravörös | ' | ' | < 1,0 mm | > 300 GHz | > 2,0 · 10−22 J | > 1,2 meV | ||
| Közepes infravörös | ' | ' | < 50 µm | > 6,00 THz | > 4,0 · 10−21 J | > 25 meV | Szén-dioxid-lézer | |
| Közeli infravörös | ' | ' | < 2,5 µm | > 120 THz | > 8,0 · 10−20 J | > 500 meV | Nd:YAG-lézer | távközlés, adatátvitel (IRDA) |
| Fény | ' | ' | 780 nm - 380 nm | 384 THz - 789 THz | > 2,6 · 10−19 J | > 1,6 eV | fekete test (izzó), gázkisülés (fénycső), lézerdióda, festéklézer, szinkrotron |
világítás, színmérés, fényességmérés |
| ' | ' | Vörös | 780 nm - 640 nm | 384 – 468 THz | hélium-neon lézer | DVD, CD | ||
| ' | ' | Narancs | 640 nm - 600 nm | 468 – 500 THz | ||||
| ' | ' | Sárga | 600 nm - 570 nm | 500 – 526 THz | ||||
| ' | ' | Zöld | 570 nm - 490 nm | 526 – 612 THz | ||||
| ' | ' | Kék | 490 nm - 430 nm | 612 – 697 THz | ||||
| ' | ' | Ibolya | 430 nm - 380 nm | 697 – 789 THz | Blu-ray disc | |||
| Ultraibolya sugárzás (UV) | ' | ' | < 380 nm | > 789 THz | > 5,2 · 10−19 J | > 3,3 eV | fertőtlenítés, UV-fény, spektroszkópia | |
| Lágy UV-sugárzás | ' | ' | < 380 nm | > 789 THz | > 5,2 · 10−19 J | > 3,3 eV | fénycső, szinkrotron, excimerlézer | fluoreszcencia, foszforeszcencia, pénzérmék eredetiségvizsgálata, fotolitográfia |
| Kemény UV-sugárzás | ' | ' | < 200 nm | > 1,5 PHz | > 2,0 · 10−19 J | > 6,2 eV | fénycső, szinkrotron, excimerlézer | |
| EUV | ' | ' | 13.5 nm | 30 PHz | 2,0 · 10−17 J | 90 eV | szinkrotron | EUV-litográfia |
| XUV | ' | ' | 1 – 50 nm | 300 PHz – 1 PHz | 2,0 · 10−16 – 5,0 · 10−18 J | 20 – 1000 eV | XUV- és EUV-források; XUV-csövek, szinkrotron | EUV-litográfia, röntgen-mikroszkópia, nanoszkópia |
| Röntgensugárzás | ' | ' | < 1 nm | > 300 PHz | > 2,0 · 10−16 J | > 1 keV | Röntgencső | orvosi diagnosztika, biztonságtechnika, Röntgen-szerkezetanalízis, Röntgendiffrakció |
| Gamma-sugárzás | ' | ' | < 10 pm | > 30 EHz | > 2,0 · 10−14 J | > 120 keV | radioaktivitás, szupernóvák, pulzárok, kvazárok |
Kapcsolódó szócikkek
- hősugárzás
- fény - a látható elektromágneses színkép, a fény sebessége
- színképelemzés
- csillagászati színképelemzés - az asztrofizika egyik legeredményesebb vizsgálati módszere
- fotometria a csillagászatban (fényességmérés)
További információk
- A sugárzás - muszakiak.hu - a műszaki portál
- Elektromágneses sugárzások: magyarított Java szimuláció. Szerző: Wolfgang Bauer
- Radio Frequency Band Designations
- A röntgen-, a gamma- és a kozmikus sugárzás Mozaik Kiadó
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Elektromagnetisches_Spektrum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.