Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte I. Rudolf magyar király (1576–1608), német-római császár (1576–1612) és cseh király (utóbbi kettő mint II. Rudolf) valamint I. Ahmed oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.^[1]

Bővebben: Tizenöt éves háború

A hosszú – vagy más néven tizenöt éves – háború (1591/1593–1606) a dunai Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség, a Német-római Birodalom és a pápai állam támogatásával. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A kezdeti keresztény sikerek után az erőviszonyok kiegyenlítődtek, így 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással zárult. A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az Oszmán Birodalmat lekötötték a kis-ázsiai felkelések és a perzsa támadások.

A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és Gévay Antal adta ki. Érdekessége, hogy a török és latin fordítások bizonyos részletekben nem egyeznek. Bayerle Gusztáv véleménye szerint ez nem hibás fordításból, hanem az egységes szöveg körüli megegyezés képtelenségéből, szándékos ferdítésből adódik a békeegyezmény megkötése érdekében. Emiatt mindkét fordítás hitelesnek tekinthető, de egyiket sem szignálta a szembenálló oldal delegációja.^[2]

			Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.

• A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a szultánnak.
• A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.^[3]
• Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
• A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik be, nem török katonák.
• A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
• Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
• A békét húsz évre kötötték.
• A bécsi béke kiegészítésének tekintették.

Rudolf a békeszerződés megkötéséhez Johann von Molart komáromi főkapitányt és Michael Adolf Althant, a császári és királyi hadsereg kormányzóját, magyar részről Thurzó Györgyöt, Istvánffy Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődy Kristófot; Bocskai pedig Illésházy Istvánt, Nyáry Pált, Czobor Mihályt és Hoffmann Györgyöt küldte. Bocskai fölényének jeléül a magyar királyi területre vonatkozó pontokat is aláírta. A békekötést Rudolf december 6-án szignálta.^[4]

A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása.

• Karl Nehring: Hungary and the treaty of Zsitvatorok, a short outline. In: Ránki György (ed.): Hungarian history – world history. 27–30., Budapest, 1984
• Nehring, Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés, 1605–1609. Századok 120/1, 3–50., 1986
• Kereszt és félhold : A török kor Magyarországon (1526–1699)
• A Pallas nagy lexikona
• Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894 és 1898 között
• A szerződés pontos szövege: A zsitvatoroki béke 367-371. o. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526–1790. I. kötet, 555. o. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968

• Zsitvatorok vízrajza – Dunai Szigetek
• A Zsitvatoroki békekötés 400. évfordulója alkalmából került felavatásra a fotón látható emlékmű, melynek készítője a bátorkeszi születésű Gáspár Péter szobrászművész.
• Tóth Ferenc: A zsitvatoroki békekötés 400. évfordulója. 1606. november 11–2006. november 11.; Önkormányzat–Dunaalmás Barátainak Köre, Dunaalmás, 2006
• "Frigy és békesség legyen...". A bécsi és a zsitvatoroki béke; szerk. Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária; DE Történelmi Intézete–Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen, 2006 (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója)

• Zsitvatorok