Zsablya
| Zsablya (Жабаљ / Žabalj) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Zsablya | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Branko Stajić | ||
| Irányítószám | 21230 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9161 fő (2011) | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 131,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 22′, k. h. 20° 04′45.366667°N 20.066667°EKoordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 20° 04′45.366667°N 20.066667°E | |||
| Zsablya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsablya témájú médiaállományokat. | |||
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Fekvése
[szerkesztés]Újvidéktől 30 km-re északkeletre fekszik.
A község
[szerkesztés]
A községhez Zsablyán kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Boldogasszonyfalva (Госпођинци / Gospođinci)
- Csurog (Чуруг / Čurug)
- Sajkásgyörgye (Ђурђево / Đurđevo)
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv žaba (= béka) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Zsablya és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén őskori temetőt tártak fel.
1514-ben Zeble néven említik először, mikor Dózsa György elfoglalta a szerémi püspök titeli és zseblyei (Zsablya) várait.
1556-ban egy régi térképen nevét Zeblie néven írták, egy 1699. évi török térkép egy Morutva mocsár és fok és Haladovacki fok által alkotott sziget közepén, a Tisza partján jelölte Sablia falut, tőle délre egy hídfő és egy Sobliatzki-ribnyik volt jelezve.
1686. után Zsablya lakosságából határőrséget alakítottak.
1697-ben Jenő herceg Zsablyánál a Tisza-parton egy sáncot építtetett, katonasággal. A török azonban így is elfoglalta, de később ismét a császáré lett. Az 1699. évi béke értelmében a zsablyai erődöt is lerombolták.
Az 1702. évi összeírás szerint Zsablyán a határőri katonaság 12 pusztát használt, 1728-ban a zsablyai sánc kapitányaként Siván Zoricsot írták, egy gyalogos és egy lovas századdal, és Egres, Martincze, Novoszeló, Paska, Csicsov, Bozev puszták is hozzá tartoztak.
1738-ban egy térképen Zablie, tőle nyugatra pedig Gala volt feltüntetve.
A tiszai határőrvidék feloszlatásakor Zsablya a kamarai földesurához és a vármegyéhez került vissza.
1763-ban ismét katonai hatóság alá került és csajkás katonai szolgálatot teljesített.
1784-ben a sok áradás miatt a Tiszától távolabb telepítették.
1873-ban a csajkás milícia feloszlatásakor Zsablya újból a vármegye hatósága alá került vissza.
1910-ben 7993 lakosából 1722 magyar, 1074 német, 5080 szerb volt. Ebből 2483 római katolikus, 267 evangélikus, 5074 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásának volt a székhelye.
Az 1942-es magyar razziának kb. 400 szerb esett áldozatul. A tetteseket Magyarország felelősségre vonta.
1944 végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek mintegy 1500 magyart és németet öltek meg, amit a jugoszláv propaganda egyfajta jogos megtorlásként igyekezett feltüntetni. A tetteseket sosem vonták felelősségre. A szocializmus évtizedeiben a téma sosem került napirendre. 2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Zsablya, Csúrog és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, és a szerb–magyar megbékélés fontos állomásának nevezte.[1]
Zsablyától nyugatra egy Kopovó mocsár és egy Vracsara nevű erdő található, délnyugatra pedig három halom és egy földvár maradványa, Novoszeló puszta felé; Mozsorig pedig 14 nagy halom látható, a melyek között egy földvár is van.
Bozé
[szerkesztés]Zsablya közelében feküdt egykor Bozé is, mely a török hódoltság előtt még falu volt.
1396-ban Bozéi Márton fiát, Jánost – királyi emberként említették, később Bozéi előnévvel tűnik fel Rőt László, akit 1406-ban iktattak be Csiregszentpéter birtokába.
A 15. században Bozé az Egresi Idecski család birtoka volt, a család azonban 1506-ban utód nélkül kihalt.
1553-ban a török deftirek a Titeli náhijéban említik a falut négy fizető és hat nem fizető házzal; 1570-ben 11, 1590-ben 24 adózó háza volt a falunak.
Bozé a 18. század elején már csak pusztaként volt említve.
1731-ben Bács vármegye panaszként hozta fel, hogy a zsablyai katonai sánchoz erőszakkal csatolták oda ezt a pusztát, és így az 1728. évi összeírásban jogtalan volt a katonai sánchoz való sorolása.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 6273 | 6672 | 7457 | 7851 | 8503 | 8766 | 9598[2] | 9161[3] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 8672 | 90,35 |
| Cigányok | 202 | 2,10 |
| Jugoszlávok | 119 | 1,23 |
| Horvátok | 88 | 0,91 |
| Magyarok | 85 | 0,88 |
| Ruszinok | 31 | 0,32 |
| Macedónok | 20 | 0,20 |
| Albánok | 16 | 0,16 |
| Montenegróiak | 9 | 0,09 |
| Ukránok | 8 | 0,08 |
| Szlovákok | 7 | 0,07 |
| Németek | 4 | 0,04 |
| Oroszok | 3 | 0,03 |
| Muzulmánok | 3 | 0,03 |
| Szlovének | 2 | 0,02 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Románok | 1 | 0,01 |
| Bunyevácok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma: a plébánia ősi, 1805-ben alapították. A templom védőszentje Havas Boldogasszony. Az első templomot 1825-ben, majd az újat 1900-01-ben építették. 1960-ban elvégezték a külső felújítását. A templom méretei: hossza: 43,6 m, szélessége: 16 m, a hajó magassága 14,5 m, a torony 35 m magas. Két harangja van. Jelenleg romos állapotban van, 2010-ben beszakadt a tetőszerkezete is, ám 2020-ban megkezdődött felújítása.
Hírességek
[szerkesztés]- 1946. november 5-én itt akasztották fel Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, az 1942-es délvidéki razzia irányítóját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eltörölték három délvidéki település magyarjainak bűnösségét. metropol.hu, 2014. november 2. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában
- Iványi István: Bács-Bodrog vármegye
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Zsablya község hivatalos honlapja
- Zsablya története Archiválva 2010. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
