Zálnok

Zálnok (Zalnoc)
Zálnok görögkatolikus fatemploma (1700)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nagyderzsida
Rang	falu
Községközpont	Nagyderzsida
Irányítószám	457042
SIRUTA-kód	140315
Népesség
Népesség	427 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	11
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	247 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 03″, k. h. 22° 41′ 12″47.367454, 22.68662847.367454°N 22.686628°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 03″, k. h. 22° 41′ 12″47.367454, 22.68662847.367454°N 22.686628°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Zálnok település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágysomlyótól északkeletre, Doh és Tasnádorbó közt fekvő település.

Az Árpád-kori település, Zálnok nevét már 1205 és 1235 között említette a Váradi regestrum egy perrel kapcsolatban, Zunuchy néven.

1327-ben Zanuk, 1460 körül Zanok, Zanak, 1605-ben Zolnak (?), 1628-ban Szalnok, 1633-ban Zálnok néven írták.

1475 évi adólajstrom szerint Dengelegi Pongrác János is birtokosa volt.

1497-ben Drágfi Bertalan és Dobai György kaptak ide beiktató levelet.

1543-ban Zanak Mindszenti Seraphin és Borzási György özvegye közt oszlott meg.

1549-ben Kaplin György és Borzási Mihály, 1570-ben Hatvani János és Banga István birtoka volt.

1723-ban Kállai Jánosé volt, aki egy itteni telkét Gencsi Györgynek adta el.

1778-ban Bölöni Sándorné és Török Krisztina gyermekei osztoztak meg a birtokon.

1797 évi összeíráskor főbb birtokosai voltak: Laskai Sámuel és Ferenc, valamint Érsekújvári László.

1805-ben a Bálint család tagjainak birtoka volt.

1847-ben Zálnoknak 357 lakosa volt, ebből római katolikus 11, görögkatolikus 294 , református 52 volt.

1890-ben 910 lakosából 144 magyar, 2 német, 754 román, 10 horvát volt. Ebből római katoplikus 16, görögkatolikus 749, evangélikus 3, református 99, izraelita 43 volt. A házak száma ekkor 182.

• Várdomb nevű helyen, a kegyei határszélen egykor vár állt.
• Nagy-Ursul nevű erdejében van a Pintea (Pintyá) nevű 8-10 méter magas, 20 méter hosszú és 5 méter széles, csaknem függőleges terméskő falú barlang, melyről a néphagyomány azt tartja, hogy Pintye nevű rablóvezér tanyája volt.

Zálnok a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

• Görögkatolikus fatemploma – 1700-ban épült. Anyakönyvet 1807-től vezetnek.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 807–814. o. Online elérés