A Vinti (winti) egy hagyományos afro-surinamei vallás, amely Suriname-ból származik. Ez a hitrendszer különböző afrikai vallási hiedelmek és gyakorlatok összeolvadásából jött létre, amelyeket főként a holland rabszolga-kereskedelem során az elhúrcolt akan, fon és kongói népek hoztak magukkal. A vallásnak nincsenek írott forrásai, sem központi papsága. A kifejezést minden olyan természetfeletti lényre vagy szellemre (vintik) is használják, amelyet Anana, a világegyetem teremtője hozott létre.

A Vinti három alapelvre épül: az Anana Kedyaman Kedyanpon nevű legfőbb teremtőbe vetett hit; a vinti nevű szellemekbe vetett hit; és az ősök tisztelete. Hisznek továbbá az Ampukuban (más néven Apuku) is, amelyek emberszerű erdei szellemek. Az Ampuku képes megszállni az embereket (férfiakat és nőket egyaránt), és képes más szellemnek kiadni magát.^[1] Az Ampuku lehet vízi szellem is, ilyenkor Watra Ampuku néven ismerik.^[2]

C. Wooding 1972-ben a következőképpen írta le a vintit: „...egy afroamerikai vallás, amelyben a megszemélyesített természetfeletti lényekbe vetett hit központi helyet foglal el. Ezek a lények képesek megszállni egy személyt, mintegy kikapcsolni a tudatát, és ezáltal feltárni a múltra, jelenre és jövőre vonatkozó dolgokat, valamint természetfeletti jellegű betegségeket okozni és/vagy gyógyítani".^[3]

H.J.M. Stephen így jellemezte vintit: „... egy vallás, neve azt jelenti, hogy az isteni tisztelet. Az imádat és az ima központi szerepet játszik. Emellett erős benne a varázslás is, amit gyakran túlságosan egyoldalúan és igazságtalanul hangsúlyoztak. A mágia a földi események természetfeletti eszközökkel való befolyásolását jelenti”.

A rabszolgaság idején különböző nyugat-afrikai törzsek tagjait hozták Suriname-ba. Olyan királyságokból érkeztek, amelyekben bizonyos vallási elemek közösek voltak, mint például a legfőbb teremtő istenbe vetett hit, aki távol él az emberektől, és a világot kevésbé erős istenekre vagy szellemekre hagyja, valamint a halhatatlan emberi lélekbe vetett hit és az őstisztelet.

A tényleges rabszolgaság 1863-as eltörlése után tíz éven át a gazdasági rabszolgaság időszaka következett, amelyet „De Periode van Staatstoezicht” (Az állami felügyelet időszaka) néven ismertek. Ez 1873-ban ért véget, és a szellemi és kulturális rabszolgaság időszaka követte nagyon hosszú ideig. Az egykori rabszolgákat és leszármazottaikat rákényszerítették a kereszténységre, és közel 100 éven át (1874-1971) törvény tiltotta a vinti vallás gyakorlását. Kényszerítették őket arra is, hogy hollandul beszéljenek; a saját nyelvükön, a sranan tongó nyelven való oktatást megtiltották; és a gyerekek nem beszélhettek anyaelvükön az iskolában.

Az ezredforduló után a vinti gyakorlása egyre nagyobb lendületet vett. 2006-ban a suriname-i kormány a Tata Kwasi ku Tata Tinsensi nevű alapítványt, amely támogattja a vinti vallást, hivatalosan is elismerték vallási szervezetként. 2011-ben kinevezték az első két vinti házassági ügyintézőt. Már korábban is kineveztek vinti papokat, de még jogi státusz nélkül. 2014-ben Dorenia Babel lett az első hivatalosan elismert vinti pap, akit a kormány nevezett ki a vinti népszerűsítése érdekében. 2019-ben Glenn Helberg pszichiáter nyilvános felhívást intézett a suriname-i keresztény felekezetekhez, hogy a vinti-t tekintsék egyenrangú vallásnak.

Úgy tartják, hogy az embernek három belső szelleme van, a Dyodyo, a Kra és a Yorka. Ezeken keresztül az emberek beléphetnek a természetfeletti világba. A Dyodyo a szellemvilágban létező szülők, akik védelmezik gyermekeiket, lehetnek magasabb vagy alacsonyabb rendű szellemek. Ők a tiszta lelket, a Krát egyenesen Ananától kapták, és ezt adják a gyermeknek. A Kra és a Dyodyo határozza meg az értelmet és a gondolkodást, míg a biológiai szülők adják a vért és a fizikai testet. A Yorka, a másik szellemi rész, az élettapasztalatokat fogadja be. A fizikai test halála után a Kra visszatér a Dyodyo-hoz, a Yorka pedig a holtak birodalmába.

Ebben az afroamerikai vallásban az isteneknek négy csoportja, pantheonja van.

• 1. Goron vinti: földi pantheon .
• 2. Vatra vinti: vízi pantheon.
• 3. Busi vinti: erdei pantheon.
• 4. Tapu vinti: égi pantheon.

• Aisa
• Loko
• Leba
• Fodu
• Luangu
• Grong-Ingi

• Watra Ingi
• Watra Kromanti

• Busi Ingi
• Ampuku
• Kantasi
• Adumankama

• Opete vagy Tata Ananka Yaw
• Sofia-Bada
• Awese
• Aladi
• Gisri
• Tando
• Gebry
• Adjaini

Ez a szócikk részben vagy egészben a Winti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Wooding, Ch. J. (1984) Geesten genezen. Ethnopsychiatrie als nieuwe richting binnen de Nederlandse antropologie . Groningen: Konstapel.
• Stephen, HJM (1983). Winti, afro-surinaamse religie en magische rituelen in Suriname és Nederland . Amszterdam: Karnak.
• Stephen, HJM (1986). De macht van de Fodoe-winti: Fodoe-rituelen in de winti-kultus in Suriname en Nederland . Amszterdam: Karnak.
• Stephen, HJM (1986). Lexicon van de Winti-kultuur. Naar een beter begrip van de Winti-kultuur . Z.pl.: De West.
• Suriname: Suriname - Paramaribo (holland nyelven). suriname.nu. (Hozzáférés: 2024. november 9.)
• official. web.archive.org, 2004. április 13. (Hozzáférés: 2024. november 9.)

• Kandomblé (Brazília)
• Santería (Kuba)
• Vudu (Haiti)