Vita:Balassagyarmat
Új téma nyitásaElső semmi
[szerkesztés]Kedves Ismeretlen, Légyszi ne írj ilyen szócikknek látszó semmit, mert akkor kénytelen leszek a szócikket magam megírni. Hidd el, megtévesztő az ilyen "szócikk", amíg törlésre nem kerül.
Hello! Nem vagyok bgy-i, így nem ismerem a helyi viszonyokat. De a megyeszékhely Salgótarján, nem lehet hogy az a közigazgatási központ? Gábor 2004. augusztus 28., 23:28 (CEST)
Hello, Passzolok, kedves Gábor, és törlöm.
-- Millisits
Kedves Gábor, én sem vagyok bgy-i, de az ő helyükben is örülök, hogy ilyen helyre kis oldalt kanyarítottál ebből. (Lásd még: Gratulációk)
Én gyarmati vagyok. A megye közigazgatási központja Salgótarján. Balassagyarmat "csak" a térség közigazgatási központja (mellesleg iskolaváros). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Schmile (vitalap | szerkesztései) 2005. december 21., 15:39 (CET)
Lakosság
[szerkesztés]Sziasztok! Akkor most 17 906 vagy 18 474 fő a lakossága? Mindkettő 2001-es adat!? Tud erről valaki valami infot? Köszi: Filoma 2005. december 27., 21:28 (CET)
Találtam egy 2001. november 13-án lezárt és 2002-ben kiadott könyvet, amelyben a város lakossága 18 006 fő. Filoma 2005. december 27., 21:30 (CET)
Felesleges
[szerkesztés]Szerintem teljesen felesleges az Intézmények és a Média szekció. Bár én írtam, de most már törölném az itteni személyeket is. – Ltbuni vita 2013. szeptember 7., 00:32 (CEST)
Szerintem meg ott kell hagyni, mert több városnál külön szekcióba van sorolva az Oktatási intézmények és a Média. Ha ott el van különítve, akkor Balassagyarmaton miért ne lehetne? Különben is hol máshol lehetne feltüntetni ezeket? És miért törölnéd a személyeket, szerintem hasznos. Balint36 vita 2013. szeptember 7., 12:04 (CEST)
Azért törölném a személyeket, mert van külön Balassagyarmatiak kategória - szerintem elég lenne csak hivatkozni rá, esetleg feltünteni azokat, akiknek nincs külön Wiki-oldala. Az intézményeket meg azért, mert így eléggé gázul néz ki az oldal: olyan, mint egy jegyzet, nagyobbrészt csak vázlatpontokból áll. Az intézmények elérhetők a városi honlapon, szerintem felesleges mindent átvenni onnan. Max. egy kinyitható ablakba kellene beletenni őket. --Ltbuni vita 2013. szeptember 8., 10:48 (CEST)
Az intézményeket megcsináltam úgy, ahogy ajánlottad. Balint36 vita 2013. szeptember 8., 12:16 (CEST)
Huszár Aladár
[szerkesztés]Huszár Aladár nevű magyar miniszterelnök nem volt. 1920-ban a brit követ, Clerk közbenjárására alakult egy kabinet Huszár Károly vezetésével, akik lebonyolították a nemzetgyűlési választásokat és Horthy-t kormányzóvá választották.
- Aki azt a szakaszt írta,az elírta (nem tudom miért). A Balassagyarmaton élt Huszár Aladár Nógrád-Hont vármegye (1920-1923), majd Esztergom-Komárom vármegye (1923-1932) főispánja volt. Majd csak később lesz kijavítva, mert dolgozom egy felújított szócikken és inkább egyszerre frissítek ezen egy nagyot, mint sokat és kicsit. A frissítést itt lehet látni: Balassagyarmat új
Köszönöm az észrevételt: Balint36 vita 2013. október 29., 18:10 (CET)
Székhelyáthelyezés '50-ben
[szerkesztés]A szócikkben szerepel, hogy "A megyeszékhely áthelyezését Balassagyarmaton pusztán ideológiailag motiváltnak szokás tekinteni...". Most nemrég rátaláltam egy könyvben egy képet arról a levélről, amelyben kezdeményezik a székhely áthelyezését. A levelet 1946. szeptember 23-i keltezéssel írja Blanár Sándor, a salgótarjáni nemzeti bizottság nevében az akkori belügyminiszternek:
"Belügyminiszter Urnak!"
Salgótarján megyei város Nemzeti Bizottsága kéri, hogy a vármegye székhelyét a Belügyminiszter Ur sziveskedjék Salgótarjánba áthelyezni, mivel (...) a vármegye legdemokratikusabb városa Salgótarján és így garancia arra, hogy a vármegye ügyeit demokratikusan intézik, csak az lehet, ha a vármegye székhelye Salgótarján lesz. (...)
Kérjük Belügyminiszter Urat ilyen irányban eljárni sziveskedjék.
Salgótarján, 1946.évi.szeptember.23.
nemzeti bizottság elnöke. /Blanár Sándor/"
A levelet szó szerint másoltam, ezért vannak benne a "hibák". Pár adat a továbbiakhoz: a '47-es kékcédulás választásokon az MKP Balassagyarmaton 12%-ot, Salgótarjánban a voksok háromnegyedét kapta meg. Ezek után gondolom valami félreértés miatt került be a legfelül említett fél mondat, ezt szeretném én kijavítani, ha nem gond. Balint36 Kövess Balassagyarmatra! 2014. november 16., 20:51 (CET)
Nem pontosan értem, hogy mit szeretnél a cikkbe írni, és hogy azt miképpen támasztanák alá az idézeteid. --Peyerk vita 2014. november 17., 08:08 (CET)
- Mert Blanár Sándor a levelében Salgótarjánt nevezte demokratikus városnak, ahol az MKP a kékcédulákkal nagyot arattak, eközben a "nem demokratikus" Balassagyarmaton, - ez után divat volt "rakcóvárosnak" is nevezni - még a cédulákkal is csak 12%-ot értek el. Balint36 Kövess Balassagyarmatra! 2014. november 17., 08:17 (CET)
Kérlek, fogalmazd meg az állítást. Amit a ckkbe akarsz beleírni. Nem értem, mit akarsz igazolni ezzel a levéllel. --Peyerk vita 2014. november 17., 08:25 (CET)
Én erre javítanám át: A megyeszékhely áthelyezésére részben Blanár Sándor, a salgótarjáni nemzeti bizottság elnökének Rajk Lászlónak küldött levele miatt került sor, amiben kéri az akkori belügyminisztert, hogy helyezzék át a vármegye székhelyét a "demokratikusabb" Salgótarjánba, ugyanis az 1947-es "kékcédulás" választásokon Balassagyarmaton csak a szavazók 12%-nak támogatását tudhatta magának az MKP, míg Salgótarjánban a szavazatok háromnegyedét, részben Salgótarján vetélytársánál... Balint36 Kövess Balassagyarmatra! 2014. november 17., 09:17 (CET)
Aha. Érdekes. És mivel szeretnéd alátámasztani, hogy pont ez a levél volt a három évvel későbbi döntés oka? --Peyerk vita 2014. november 17., 10:01 (CET)
Fekvése
[szerkesztés]Azt írtuk, a Nógrádi-medencében fekszik a város. Ez tévedés. Balassagyarmat a Középső-Ipoly-völgy nevezetű kistájon fekszik, a Nógrádi-medence pedig Rétság körzetének kistája, és nagyjából Nagyoroszi, Érsekvadkert, a névadó Nógrád, Nőtincs és Romhány jelölik ki a határait. Már Patak sem a Nógrádi-medencében fekszik. Mindehhez forrás, további fontos földrajzi adalákokkal, amiket be lehetne ide dolgozni: Magyarország kistájainak katasztere. Szerk. Dövényi Zoltán. 2., átd. kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. Pasztilla 2017. június 16., 19:38 (CEST)