Vahs
| Vahs | |
 | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 524 km |
| Vízgyűjtő terület | 39 100 km² |
 é. sz. 39° 16′ 04″, k. h. 71° 22′ 30″39.267778°N 71.375000°E | |
| Torkolat | Amu-darja |
| é. sz. 37° 06′ 39″, k. h. 68° 18′ 53″37.110833°N 68.314722°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vahs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vahs (tádzsik: Вахш) Közép-Ázsia egyik legfontosabb folyója, amely Kirgizisztánon és Tádzsikisztánon folyik keresztül. Felső szakaszának nevei: Szurhob (Сурхоб) és (a kirgiz területen:) Kizil-Szu (kirgiz: Кызылсуу)
Leírása
[szerkesztés]
Kirgizisztán területén, az Alaj-hegységben az Obihingou és a Surkhob folyók összefolyásánál ered. Felső szakaszának nevei: Szurhob és Kizil-Szu. A folyó előbb nyugat, majd délnyugat felé áramlik a Pamír hegyvidéki területén keresztül, a Pamír hegyei gyakran korlátozzák áramlását a szűk csatornákban a mély szurdokokban. Tádzsikisztán legnagyobb gleccserei, köztük a Fedcsenko és Abramov gleccserek (amelyek közül az utóbbi a világ leghosszabb gleccserje a sarki területeken kívül) vezet a Vahsba. Legnagyobb mellékfolyói a Muksu és az Obihingou. Ezután a Pandzs folyóhoz kapcsolódva létrehozza az Amu-darját Tádzsikisztán és Afganisztán határán.
A Vahs és a Panj összefolyásánál található a Tigrovaya Balka természetvédelmi terület is, amely a mostanában kihalt kaszpi tigris utolsó élőhelye volt a volt Szovjetunióban.
A Vahs vízgyűjtő területe 39 100 km², ebből 31 200 km² (79,8%) Tádzsikisztán területén fekszik. A folyó az Amu-darja, a szülő folyó teljes áramlásának körülbelül 25% -át teszi ki. Átlagos kibocsátása 538 m³ / s, éves kibocsátása 20,0 km³. Mivel azonban a Vahst elsősorban az olvadó hó és a gleccserek táplálják, ezek az áramlási sebességek nagyon szezonálisan változnak télen és nyáron. A Nureki-gátnál végzett mérések szerint a téli átfolyási sebesség átlagosan körülbelül 150 m3 / s, míg a nyári hónapokban az átfolyási sebesség meghaladhatja az 1500 m³/s-t - ez tízszeres növekedés.
Energiafelhasználás
[szerkesztés]A Vahs folyót az ember intenzíven használja ki; a villamos energia, az alumínium és a gyapot Tádzsikisztán gazdaságának alapját képezi, és a Vahs folyó mindhárom ágazatban részt vesz. A vízenergia biztosítja az ország villamosenergia-termelésének 91%-át 2005-től, és ennek teljes mennyisége 90%-a a Vahs mentén elkészült öt gátból származik, amelyet a világ második legmagasabb gátja, a Nurek ural. A másik négy gát, Nurektól lefelé, a Baipaza, a Sangtuda 1, a Sangtuda 2 és a Golovnaya Dam. (Ezek a gátak teszik Tádzsikisztánt az egy főre jutó legnagyobb vízenergia-termelőnek a világon. A vízerőmű a Tursunzoda Tajik Aluminium Company alumíniumtermelését alkotja, amely a tádzsikisztáni ipari termelés és exportbevételek fő forrása. Ami a gyapotot illeti, a Vahs folyó öntözi Tádzsikisztán gyapottermésének nagy részét; a Vahsból vett víz kb. 85%-át használják fel öntözésre.
Mellékfolyók
[szerkesztés]Legfontosabb mellékfolyói:
- Mukszu (tadzs.: Муқсу);
- Obihingoj (tadzs.: Обихингоу).
A Vahs valójában az Obihingoj és a Szurhob összefolyásakor kezdődik.
Források
[szerkesztés]- "Vakhsh at Golovnaya Hyd`Elec`Power". Soviet Union Hydro-Station archive. UNESCO. 1936–1985. Retrieved 2014-02-01.
- Violet Conolly, Beyond the Urals: Economic Developments in Soviet Asia (London: Oxford University Press, 1967), pp. 61-62