Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Ukrán ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ukrán ábécé (ukránul Українська абетка [ukrajinszka abetka]) Ukrajna hivatalos nyelvének, az ukránnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 10–12. század folyamán.

Az ukrán ábécé
А а Б б В в Г г Ґ ґ Д д Е е Є є Ж ж З з И и
І і Ї ї Й й К к Л л М м Н н О о П п Р р С с
Т т У у Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Щ щ Ю ю Я я Ь ь

A betűk neve és kiejtése

[szerkesztés]
Az ukrán nyelvben használt betűk és jelek, valamint kiejtésük
Nagybetű Kisbetű Név IPA X-SAMPA
А а а [a] [a] [a]
Б б бе [be] [b] [b]
В в ве [we] [w] [w]
Г г ге [ɦe] [ɦ] [h\]
Ґ ґ ґе [ge] [g] [g]
Д д де [de] [d] [d]
Е е е [e] [e] [e]
Є є є [je] [je], [ʲe] [je], ['e] vagy [_je]
Ж ж же [ʒe] [ʒ] [Z]
З з зе [ze] [z] [z]
И и и [ɪ] [ɪ] [I]
І і і [i] [i] [i]
Ї ї ї [ji] [ji] [ji]
Й й й [ɪj], йот [jot] [j] [j]
К к ка [ka] [k] [k]
Л л ел [el] [l] [l]
М м ем [em] [m] [m]
Н н ен [en] [n] [n]
О о о [o] [o] [o]
П п пе [pe] [p] [p]
Р р ер [er] [r] [r]
С с ес [es] [s] [s]
Т т те [te] [t] [t]
У у у [u] [u] [u]
Ф ф еф [ef] [f] [f]
Х х ха [xa] [x] [x]
Ц ц це [t͡se] [t͡s] [ts]
Ч ч че [t͡ʃe] [t͡ʃ] [tS]
Ш ш ша [ʃa] [ʃ] [S]
Щ щ ща [ʃt͡ʃa] [ʃt͡ʃ] [StS]
Ю ю ю [ju] [ju], [ʲu] [ju], ['u] vagy [_ju]
Я я я [ja] [ja], [ʲa] [ja], ['a] vagy [_ja]
Ь ь м’який знак
[mjaˈkɪj znak]		 [ʲ] ['] vagy [_j]
’ апостроф
[aˈpos.trof]		  –  –

Az ukrán írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дз [d͡z] és a дж [d͡ʒ].

Bizonyos magánhangzók előtt néhány mássalhangzó meglágyul (palatalizálódik): a д, т, з, с, ц, л, н és a дз hangok lággyá válnak, ha я, є, і, ї, й vagy ю követi őket. A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatalizálódik. Például a сім'я ("család") szóban az м nem lágy, a я kiejtése pedig [ja]: [sim.ja].

A szovjet időszakban nem használták a ґ betűt, helyette csak a г volt használatban.

Az ukrán nyelv átírásai

[szerkesztés]
Az ukrán nyelv átírásai
Nagybetű Kisbetű Általános célú
magyar átírás		 Tudományos
(Kniezsa-féle)
magyar átírás		 Hivatalos
nemzeti átírás[1][2]		 ISO 9[3]
átírás		 ALA/LC[4]
átírás		 BGN/PCGN[5]
átírás		 WWS[6]
átírás
А а a a a a a a a
Б б b b b b b b b
В в v v v v v v v
Г г h, g[7] h h, gh[8] g h h h
Ґ ґ g g g g̀ g g g
Д д d, gy[9] d d d d d d
Е е е e e e e e e
Є є e, je[10] je ie, ye[11] ê ie ye je
Ж ж zs ž zh ž zh zh ž
З з z z z z z z z
И и i y y i y y y
І і i i i ì i i i
Ї ї ji ji i, yi[11] ï ï yi ji
Й й j j i, y[11] j ĭ y j
К к k k k k k k k
Л л l l l l l l l
М м m m m m m m m
Н н n, ny[9] n n n n n n
О о o o o o o o o
П п p p p p p p p
Р р r r r r r r r
С с sz s s s s s s
Т т t, ty[9] t t t t t t
У у u u u u u u u
Ф ф f f f f f f f
Х х h ch kh h kh kh x
Ц ц c c ts c ts ts c
Ч ч cs č ch č ch ch č
Ш ш s š sh š sh sh š
Щ щ scs šč shch ŝ shch shch šč
Ю ю u, ju[10] ju iu, yu[11] û iu yu ju
Я я a, ja[10] ja ia, ya[11] â ia ya ja
Ь ь –, j[12] ’ ’ ’ ’ ’ ’
’ – ’ " ′ – " -

Példák az átírásra

[szerkesztés]

A példák a fenti táblázat sorrendjét követik!

  • Київ – Kijiv, Kyjiv, Kyiv, Kyïv, Kyïv, Kyyiv, Kyjiv
  • Ігор – Ihor, Ihor, Ihor, Ìgor, Ihor, Ihor, Ihor
  • Євген – Jevhen, Jevhen, Yevhen, Êvgen, Ievhen, Yevhen, Jevhen
  • гривня – hrivnya, hryvnja, hryvnia, gryvnâ, hryvnia, hryvnya, hryvnja
  • Запоріжжя – Zaporizzsja, Zaporižžja, Zaporizhia, Zaporižžâ, Zaporizhzhia, Zaporizhzhya, Zaporižžja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hivatalos nemzeti átírás az 1996. április 19.-i „9. sz. döntés” alapján, bővebb információk: Верховна Рада України – Про впорядкування транслітераці українського алфавіту латиницею. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
  2. ↑ A megkettőzött mássalhangzókat az átírás nem kettőzi: Запоріжжя → Zaporizhia
  3. ↑ International Organization for Standardization: ISO 9:1995 (PDF/nyomtatott). ISO.ch. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
  4. ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  5. ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva 2006. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
  6. ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
  7. ↑ hangutánzó és idegen eredetű szavakban
  8. ↑ зг átírásában: zgh
  9. ↑ a b c є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
  10. ↑ a b c szó elején, magánhangzó és ’ után
  11. ↑ a b c d e szó elején
  12. ↑ о előtt, de nem д, н, т után

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukrán_ábécé&oldid=25511175”