Tarány

Tarány (Štefanovičová)
Tarány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Rang	község
Első írásos említés	1268/1269
Polgármester	Gabriela Arpášová
Irányítószám	951 14
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	NR
Népesség
Teljes népesség	321 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	138 m
Terület	12,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 18° 05′ 06″48.186389, 18.08548.186389°N 18.085000°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 18° 05′ 06″48.186389, 18.08548.186389°N 18.085000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarány (szlovákul Štefanovičová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Alsó- és Felsőtarány egyesítésével jött létre.

Nyitrától 16 km-re délre fekszik.

Tarányt 1269-ben "Taran" alakban említik először, még a 13. században két településre oszlott.

Alsótarány 1293-ban "Taranteluky" néven szerepel, Nyitra várának uradalmához tartozott. Később a divéki Dobes család birtoka, majd 1417-ben Bessenyei Istváné. 1569-ben Illméri családbeliek új királyi adományt szereztek Tarány prediális birtokaira.^[2] A falu a 15. században elpusztult, még 1664-ben is pusztaként említik.

A 18. században a Grassalkovich család telepítette újra, az újratelepítés utáni első írásos említése 1752-ben történt. Nem volt önálló település, Nyitranagykérhez tartozott. 1828-ban 2 háza és 17 lakosa volt. 1850-ben 18-an lakták.

Felsőtarány a 13. század végén a Forgách család birtoka, később Ürményi Eleméré, majd a 17–19. század között a Hunyadi családé. 1664-ben a töröknek kellett adóznia. 1812-ben 56 lakosa volt. 1828-ban 7 házában 62 lakos élt. 1850-ben Ürmény részeként 74 lakosa volt.

1910-ben még nem volt önálló község. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1924–1925-ben délvidéki szlovákok és csehországi morvák telepedtek le a faluban. 1935-ben Alsó- és Felsőtarány puszták egyesítésével létrejött az önálló Tarány község. Szlovák nevét 1948-ban Taráňról Štefanovičovára változtatták. Lakói főként mezőgazdasági munkások voltak. 1986 és 1997 között Ürményhez tartozott, azóta újra önálló község.

1930-ban 372 lakosából 280 csehszlovák, 5 magyar és 87 állampolgárság nélküli volt. Ebből 251 római katolikus, 116 evangélikus, 1 görög katolikus és 4 egyéb felekezetű volt.

2001-ben 260 lakosából 255 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 292 lakosából 260 szlovák és 4 magyar volt.

2021-ben 321 lakosából 293 (+2) szlovák, 6 (+2) magyar, 1 cigány, 3 egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.^[3]

• Elena Hanzelyová - Ivan Kuzma - Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88.
• Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V.

• E-obce.sk
• Községinfó
• Tarány Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Eobec.sk^{[halott link]}