Szent László-templom (Angyalföld)
| Szent László-templom | |
 | |
| Az épület főhomlokzata | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Egyházközség | Angyalföldi Szent László plébánia |
| Pap(ok) | Kálmán Antal (plébános)[1] |
| Építési adatok | |
| Építése | 1928–1929 |
| Stílus | neogótika |
| Tervezője | Petrovácz Gyula |
| Felszentelés | 1929. november 10. |
| Felszentelő | Serédi Jusztinián |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1139 Budapest, XIII. kerület Béke tér 1/A. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent László-templom
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″47.530925°N 19.081256°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″47.530925°N 19.081256°E | |
 | |
| A Szent László-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Béke téri Szent templom Angyalföld legrégibb plébániatemploma. 1929-ben adták át és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi városháza szomszédságában áll, parkkal körülvett területen, ahol minden irányból jól érvényesül az épület homlokzata.
Története
[szerkesztés]1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához tartozó területen templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a Szent László u. 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán rendezték be az ideiglenes kápolnát.[2] 1916-ban az önálló lelkészség szerveződött, majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot.[2] Területén 1923-ra három új egyházközség alakult.[3]
1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el Serédi Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929. november 10-én, mikor az elkészült.[2]
A tőzeges talajon a fal egy része süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal kellett stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani.[2]
1939-ben a régi kápolnát kultúrházzá alakították.[3]
A templom épülete
[szerkesztés]A 633 négyzetméteres[3] templom latin kereszt alakú, háromhajós neogótikus épület, félköríves apszissal.[2] A bejárat felett emelkedő főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a fő- és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.[2]
A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár díszíti, Molnár C. Pál alkotásai.[2] A főoltár képei Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy képen látható a király születése, a leányrabló kun üldözése és a leány megmentése, László csatája a kun Ákossal, valamint a Tordai-hasadék keletkezésének legendája. Az oltár jobb oldalának képein Salamon elleni háborúját, a váradi püspökség megalapítását, egyik csodatételét és halálát festette meg Molnár C. Pál. A középső nagy képen keresztes háború vezetésére kérik fel Lászlót, amire a király halála miatt nem került sor.[2]
A bal oldali mellékoltár a Jézus Szíve oltár, míg a jobb oldali a Rózsafüzér királynőjének oltára.
1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom a három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos elektro-pneumatikus orgonáját.[2] Az orgonának sajátos hangzást kölcsönöz, hogy - az éppen dúló második világháború alatt jelentkező ónhiány miatt - az ónt cinkkel helyettesítették az alapanyagában.[2]
A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket tettek, átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt és egyes sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé átrendezte a karzatot, több helyet hagyva a kórusnak is.[2]
Templomi rendezvények
[szerkesztés]- Misék, amiből havonta egyszer gitáros.
- A hívők különböző csoportjai, például két énekkar is működik a plébánia keretein belül.
- Búcsút június 27-e környékén, egy előtte vagy utána következő vasárnap.[3]
A plébánia körülbelül 3 havonta jelenteti meg BékeHír című újságját.
Képtár
[szerkesztés]-
A templom egy 1950-es évekből származó fényképen -
Belső tér -
Toronyrészlet -
Az épület oldalról -
Az épület eleje oldalról (másik irány) -
Kereszthajó -
Bejárat a plébániához -
Díszítés -
Huszártorony -
Éjszakai díszkivilágítás
Források
[szerkesztés]- Az Angyalföldi Szent László-plébánia honlapja. Angyalföldi Szent László-plébánia. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j k A templom története. [2014. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ a b c d Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániái. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
