Szapolyai-család

Szapolyai-család
Kihalt	1571
Utolsó tag	Szapolyai János Zsigmond

A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse. Mivel a Szapolyai-család neve a 15. század dereka előtt ismeretlen, ez a korábbi évszázadokban tág teret adott a spekulációknak.

Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el.^[forrás?] A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át.^[1]

A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon (horvátul Tisovacon) már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni.^[2]

A Szapolyaiak származásával kapcsolatos rejtély megoldása még várat magára.^[3] Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat.^[4]

A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt.^[forrás?]

A családot próbálták a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de nem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.

A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafy Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki.^[5]

A család a lengyel Piast-házzal került rokonságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett.^[6] További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett.^[7] Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.

• Szapolyai László, másképpen Vajdafi László, az első három Szapolyai-testvér apja^[8]
• Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán
• Szapolyai Miklós (? – 1468), erdélyi püspök, Imre idősebb öccse^[9]
• Szapolyai István (? – Pápa, 1499. december 23.) főúr, nádor. Imre fiatalabb öccse, I. (Szapolyai) János király apja
• Szapolyai János (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) I. János néven választott magyar király. István fia
• Szapolyai György (1488. körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr. István fia, János öccse^[10]
• Szapolyai Borbála lengyel királyné (1495. – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga
• Szapolyai Orsolya (†1500. március 7.), akinek a férje osztopáni Perneszy Pál (fl. 1424-1470) a Magyar Királyság alnádora 1447 és 1460 között, Szapolyai István unokatestvére
• Szapolyai János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) II. János néven választott magyar király, majd Erdély első fejedelme

• ↑ Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor (2012). „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História 2. szám. HU ISSN 0139-2409. Index:25384. 

• Erdélyi fejedelmek listája

• Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130.
• Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II.
• Wertner Mór: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez.^{[halott link]}
• Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/Zagreb, 135-144.
• A Szapolyai család oklevéltára / Documenta Szapolyaiana; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012– (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
  •   1. Levelek és oklevelek, 1458–1526 / Epistulae et litterae, 1458–1526; sajtó alá rend. Neumann Tibor; 2012
• Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak; szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs; MTA BTK, Bp., 2020 (Mohács, 1526–2026)