Staropramen Sörgyár

Pivovary Staropramen a.s.
Típus	részvénytársaság
Alapítva	1869
Székhely	Prága, Csehország
Vezetők	Zbyněk Kovář (vezérigazgató)
Iparág	Söripar
Tulajdonos	Molson Coors Brewing Company
Termékek	Staropramen, Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, Belle-Vue Kriek
Anyavállalata	InBev
A Pivovary Staropramen a.s. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivovary Staropramen a.s. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Staropramen cseh sörmárka, illetve prágai székhelyű sörgyár, az InBev cég tulajdona.

Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov városrészében felépítendő sörgyár terveit. A jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.

Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. Az évi 22500 hektoliterre tervezett termelést érdemben túlszárnyalták: 1891-ben már 140 200 hektoliter sört főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült, a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.

A növekedés az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A sörgyár vezetése nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség ellenőrzésére. 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.

A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az egymillió hektoliteres éves termelést 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítenek ennél kevesebbet.

A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű InBev tulajdonába került.

A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar (Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően főznek a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond és Belle-Vue Kriek söröket.

• Staropramen Lager (Ležak)
• Staropramen Pale (Světlý)
• Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
• Staropramen Garnet (Granát)
• D beer

Egy 2004-es felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a prágai sörkedvelők előnyben részesítik-e a székesfővárosban főzött sörfajtákat az ország többi komlóitalával szemben, mindössze 19 igenlő válasz érkezett, 471 nemmel szemben. Ezzel úgy tűnik lezárult egy 3 évtizedes korszak, amikor a főváros lakosai igazi lokálpatriótaként viselkedtek. Ez a változás a prágai Staropramen sajtószóvivője szerint nem a minőség romlásával, hanem a prágaiak kozmopolitává válásával magyarázható, szemben a dél-csehekkel, akik tartják magukat a tradícióikhoz, és csak helyi söröket fogyasztanak. Tény, hogy sem a szakértők, sem a sörkedvelő laikusok nem helyezték dobogós helyre a Braníkot vagy a Staroprament. Ugyanakkor ez utóbbi márkanév jegyzi minden negyedik megivott korsót, és ezzel az aránnyal még a Pilzen főzött márkák is csak nehezen képesek konkurálni. A Staropramen ugyanakkor a legnagyobb exportőr a Budvar után; termelésének mintegy negyedét szállítja külföldre.

A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013 óta licenc alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.

• Kocsis Péter, Kovács Gábor, Marton Jenő, Szentesi Antal, Szokolay Zoltán, Vétek György: Sörmentén Prága (Hibernia, 2002) ISBN 963-202-452-4
• A Staropramen története Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

• http://www.staropramen.com/ (német, angol, orosz nyelven)
• http://www.pivovary-staropramen.cz/web/en/znacky/staropramen Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben