Nyilas (Szlovákia)

	Nyilas (Hnilec)
; Nyilas címere	; Nyilas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1290
Polgármester	Otokár Jeremiaš
Irányítószám	053 75
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	414 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	669 m
Terület	27,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 50′ 30″, k. h. 20° 30′ 10″48.841667°N 20.502778°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 30″, k. h. 20° 30′ 10″48.841667°N 20.502778°E
	Nyilas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyilas témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nyilas (egyértelműsítő lap).

Nyilas (1899-ig Nagy-Hnilecz, szlovákul: Hnilec, lengyelül: Hnilec Wielki^[2]) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 22 km-re délre, a Gölnic partján fekszik.

Története

1290 után keletkezett bányásztelepülés, 1315-ben „Guylnicz” néven említik először. Főként ezüstöt bányásztak itt, melyet nagyrészt Lengyelországba exportáltak. Lakói később fuvarozók, molnárok voltak, gőzfűrész üzemben dolgoztak, szövéssel, faeszközök készítésével foglalkoztak. A középkorban a Máriássy család tulajdona, majd a 17. századtól az Andrássyaké. Korábbi lakói kevés kivétellel szepesi szlovákok, akik a virágzó bányászati és kohászati ipar miatt telepedtek le ezen a vidéken. 1828-ban 30 házában 218 lakos élt. A monarchia idején a mai Nyilas két részből, Gömörhnilecből és Szepeshnilecből állt. A két rész között a Gölnic folyó képezte a határt. A 19. században a kamarához tartozó vaskohó működött itt.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Hnilecz, tót falu, Szepes vmegyében, a Gölnicz vizénél, Gömör vmegye szélén: 187 kath., 31 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vashámorok. Szép erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Lőcse.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagyhnilecz, a Gölnicz patak mellett fekvő tót kisközség, 84 házzal és 438 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a krasznahorkai vár birtokai közé tartozott és azok sorsában osztozott. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. A község határa 1848-ban ütközet szinhelye volt. Templom nincs a községben. Postája és vasúti megállóhelye Nagyveszverés, távírója pedig Betlér.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

A gömöri és szepesi községrészt 1926-ban egyesítették és 1954-ig Igló város része volt, azóta önálló község.

Népessége

1910-ben 408, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 545 lakosából 518 szlovák és 20 cigány volt.

2011-ben 451 lakosából 425 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1897-ben épült késő gótikus stílusban.
Barokk kastélya a 18. század második felében épült.

Híres emberek

Itt élt és dolgozott Štefan Mišík történész, néprajzkutató, a szlovák nemzeti mozgalom harcosa.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Hnilec (2) wielki (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. március 3.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Hnilec (2) wielki (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. március 3.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Iglói járás m v sz Az Iglói járás települései
Igló (Spišská Nová Ves)
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)