n-butanol

n-Butanol
IUPAC-név	Bután-1-ol
Más nevek	Butanol 1-Butanol normál-Butanol Butil-alkohol
Kémiai azonosítók
CAS-szám	71-36-3
RTECS szám	EO1400000
SMILES CCCCO
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H10O
Moláris tömeg	74,12 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	0,81 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	−89 °C[1]
Forráspont	118 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	90 g/l, 20 °C[1]
Viszkozitás	3 cP 25°C-on
Gőznyomás	6,67 mbar (20 °C), 45,4 mbar (50 °C)[1]
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	1,52 D (1-butanol)
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[2]
NFPA 704	3 1 0
R mondatok	R10 R22 R37/38, R41 R67[2]
S mondatok	(S2), S7/9 S13 S26, S37/39 S46[2]
Lobbanáspont	35 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet	325 °C[1]
LD50	790 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkoholok	Propanol, Pentanol, Izobutanol, 2-Butanol, terc-Butanol
Rokon vegyületek	Butiraldehid, Vajsav, Butilén
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az n-butanol (vagy más néven 1-butanol, bután-1-ol, butil-alkohol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. Primer alkohol, hidroxilcsoportja láncvégi szénatomhoz kapcsolódik, molekulája nem tartalmaz láncelágazást. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az izobutanol, a szek-butanol és a terc-butanol.

Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízben és szerves oldószerekben oldódik. Vízzel azeotróp elegyet képez, ennek forráspontja 92 °C, 37% vizet és 63% butil-alkoholt tartalmaz. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, a zsírokat és a gyantákat.

A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.

A butil-alkohol gyúlékony vegyület, a lobbanáspontja körülbelül 35 °C. Dehidrogénezéssel aldehiddé, butiraldehiddé alakítható. Karbonsavakkal észtereket képez.

Az n-butanol előállítására két módszer ismeretes. Az egyik eljárás szerint keményítő, például kukoricakeményítő erjesztésével nyerik. A Clostridium acetobutyricum nevű baktérium ugyanis a keményítőt és a cukrokat nem úgy bontja le, hogy etanol és szén-dioxid képződik, hanem a termék körülbelül 22% butanolt, 11% acetont, illetve szén-dioxidot és hidrogént tartalmaz. A butanolt desztillációval különítik el.

A butanol előállítható krotonaldehidből is, katalitikus hidrogénezéssel.

A n-butanolt főként oldószerként alkalmazzák a lakkiparban, illetve alkaloidok, olajok, viaszok oldására. A vegyiparban kiindulási anyag vagy oldószer számos vegyület előállításánál. Felhasználják még fémek tisztítására, lakkok eltávolítására és hígítószerként is. A kis szénatomszámú karbonsavakkal kellemes illatú észtereket képez, ezek szintén jó oldószerek.

• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

• A vegyület izomerjei táblázatban