Milan Kučan

Milan Kučan
Született	1941. január 14. (83 éves)[1][2] Tótkeresztúr
Állampolgársága	szlovén (1991–) jugoszláv (–1991)
Házastársa	Štefka Kučan[3]
Gyermekei	Ana Kučan Špela Kučan
Foglalkozása	politikus politikai tiszt jogász jogász
Tisztsége	Szlovénia elnöke (1991. október 8. – 2002. december 22.)
Iskolái	Ljubljanai Egyetem
Kitüntetései	Fehér Sas-rend Három Csillag érdemrend nagykeresztje Order of Freedom of the Republic of Slovenia Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje Grand Order of King Tomislav Cross pro Merito Melitensi Grand Collar of the Order of Prince Henry[4] a Magyar Érdemrend nagykeresztje Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana Order of the Redeemer Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2001. május 22.)[5] Elefántrend (2001. október 10.)[6] Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (2002)[7]
Milan Kučan aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Kučan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Milan Kučan (Tótkeresztúr, 1941. január 14. –) szlovén politikus és államférfi, a független Szlovénia első köztársasági elnöke.

Kučan evangélikus tanítók családjában született a Muravidéken, a goričkoi szlovén lakosságú Tótkeresztúron (Križevci) faluban, ahol vend nyelvet beszélik. A család neve muravidéki (vend) alakban Küčan, magyarosan Kücsan. Szülei Kücsán Kálmán és Varga Mária voltak. Édesapja a szomszédos Andorházáról, míg édesanyja a közeli, részben magyar lakosú Pártosfalváról származott és beszélt magyarul is. Négy testvére volt. Alig néhány hónapos volt, amikor szülőhelye Magyarországhoz került és négy évig annak a része is volt. Apja meghalt a II. világháborúban.

Jogot tanult a ljubljanai egyetemen, ahol hamar bekapcsolódott a politikai tevékenységbe is. 1968-ban a Szlovén Ifjúsági Szervezet elnöke, és egyben a magyar Hazafias Népfrontnak megfelelő szlovén ernyőszervezet, a szlovén Szocialista Szövetség titkára lett. 1978-ban a szlovén köztársasági parlament elnöke lett, 1982-től pedig a szlovén kommunista párt képviselője lett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságában, Belgrádban.

Nős, felesége Štefka Kučan.

1986-ban a szlovén kommunista párt vezetője lett. Ebben az időben már folyamatosan erősödtek a liberális és demokratikus tendenciák a szlovén társadalomban és a pártban egyaránt. Kučan kiállt az emberi jogok és az európai demokratikus értékek mellett^[8] és egyre keményebb ütközéseket vállalt Szerbiával és a Milosevics vezette belgrádi rendszerrel szemben.

1990. január 23-án Kučan a szlovén pártdelegáció élén kivonult a JKSZ kongresszusáról. Ez a lépés a rendszer összeomlásának egy látványos eseménye volt.

Visszatérve Ljubljanába egyik vezetője lett a rendszerváltás eseményeinek. Jugoszlávia első szabad, többpárti választását Szlovéniában tartották meg 1990 áprilisában. Kučant ekkor a kollektív államelnökség elnökévé választották meg az ellenzéki DEMOS jelöltjével, Jože Pučnik-kal szemben.

Amikor a lazább, demokratikus jugoszláv föderációra vonatkozó elképzelések kudarca nyilvánvalóvá vált, Kučan a békés elszakadási törekvések élére állt. Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét. Az ünnepséget brutálisan megszakította a jugoszláv hadsereg támadása. A Szlovéniai tíznapos háború után Kučan képviselte Szlovéniát a béketárgyalásokon, amelyek eredményeképpen Szlovénia függetlenségét nemzetközileg is elismerték.

1992-ben Kučant az új alkotmány szerinti közvetlen választásokon, amelyeken függetlenként, párttámogatás nélkül indult, köztársasági elnökké választották. 1997-ben újabb ötéves ciklusra megválasztották, már az első fordulóban. Köztársasági elnöksége alatt mindvégig magasan vezette a népszerűségi listákat.

Második mandátumának lejárta után, 2002 decemberétől Janez Drnovšek követte őt a köztársasági elnöki székben.

2003 márciusában Szlovénia népszavazáson döntött az NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozásról. Kučan aktív részt vállalt a sikeres népszavazási kampányban.

2004 november óta Kučan tagja a Madridi Klubnak,^[9] a hivataluktól visszavonult demokratikus államférfiak egy egyesületének. Ugyancsak 2004-ben létrehozta a szlovén baloldali gondolkodók Forum 21 nevű egyesületét.

• President of the Republic of Slovenia, archived pages
• Életrajz, szlovénül