Mezeta

Mezeta (Meseta Central)
Őszi tájkép
Közigazgatás
autonóm közösség	Kasztília és León Kasztília-La Mancha Madrid
Legnagyobb település	Madrid
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Madrid népessége	3 332 035 fő (2023)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	fennsík
Terület	210000 km²
Legalacsonyabban fekvő pont	640
Időzóna	CET
Elhelyezkedése
Mezeta Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41°, ny. h. 5°41, -541.000000°N 5.000000°WKoordináták: é. sz. 41°, ny. h. 5°41, -541.000000°N 5.000000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezeta témájú médiaállományokat.

A Mezeta (spanyolul: Meseta Central) az Ibériai-félsziget központi fennsíkja, az Ibériai-hegységrendszer része. Területének nagy többsége Spanyolországban, egy kis hányada Portugáliában van.

Északi határa a Kantábriai-hegyvidék, keleti a Katalóniai-hegység és az Ibériai-peremhegyvidék, déli a Sierra Morena — ez utóbbi csak délről, az Andalúziai-medence felől tűik hegységnek, a fennsík felől a domborzat emelkedése alig észlelhető. Nyugaton, nagyjából a két ország határvidékén lépcsős törésekkel süllyed az Atlanti-óceán felé. Ennek megfelelően folyói is nyugatnak, az óceán felé folynak.

Középen a nagyjából K–Ny futású Kasztíliai-választóhegység két részre osztja:

• az Északi-Mezeta (Ó-Kasztília) valamivel magasabb (700–1000 m között); ez a Duero folyó fölső vízgyűjtője;
• a Déli-Mezeta (Új-Kasztília) alacsonyabb (300–700 m között); a Tajo és a Guadiana fölső vízgyűjtője;

A sokáig alsó–középső szakasz jellegű folyók a fennsík pereméhez érve hirtelen felső szakasz jellegűvé válnak, és zuhatagok sorával ereszkedtek le e tengerparti síkságra. A helyzeti energiát kihasználó vízi erőműveknek köszönhetően ezek a folyórészek mára tavak (víztározók) sorozataivá alakultak.

Éghajlata szélsőségesen kontinentális; a mediterrán jelleg dél felé erősödik. Az éves csapadék az északon 400–650 mm, délen még ennél is kevesebb. Megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen nyári minimummal és őszi-téli maximummal. Eből adódóan szélsőségesen egyenlőtlen a folyók vízjárása is.

A hegyes-dombos részek talajai az egykori erdőirtásoknak köszönhetően lepusztult, sovány váztalajok. A domboldalak kopárak, a növényzet gyér és szegényes. A folyók hordalékával feltöltött völgyekben virágzó mezőgazdaság alakult ki. Az ártereken többnyire vízigényes és ezért rendszerint öntözött zöldségféléket termesztenek, a legfelső teraszokon pedig többnyire gabonát — a szőlőt e kettő közé telepítik, bár egyes szőlők felkúsznak a domboldalakon is, „ahol a bor megfagy”. Ezeken az ültetvényeken általában kisebb hozamú, különleges fajtákat termesztenek. A szőlőtermesztésre használt teraszok talaja többnyire agyagos, a fölső teraszoké erősen meszes.^[2] Az Északi Mezeta Spanyolország

A Déli Mezetában gyakoriak az olajfaültetvények.

Spanyolország fővárosa, Madrid a Déli Mezeta északi peremén, a Kasztíliai-választóhegység lábánál épült. Az Északi Mezeta Spanyolország Kasztília és León autonóm közössége; fővárosa Valladolid; a Déli Mezeta Madridon kívül még Kasztília-La Manchára terjed ki; ennek székhelye Toledo.

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 70–71. o. ISBN 963-9257-09-5