Magyarszovát
| Magyarszovát (Suatu) | |
 | |
| A magyarszováti unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszovát |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407545 |
| SIRUTA-kód | 59666 |
| Népesség | |
| Népesség | 1207 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 769 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 22,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 351 m |
| Terület | 52,84 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 23° 57′ 51″46.779200°N 23.964200°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 23° 57′ 51″46.779200°N 23.964200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszovát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarszovát (románul Suatu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A Kolozsvárról Szászrégenbe vezető DJ16-os megyei úttól délre fekszik.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 36 kilométerre keleti irányban fekszik. Szomszédos települések északon Mezőgyéres, északkeleten Mócs, keleten Botháza, délkeleten Berkenyes, délen Aranykút, délnyugaton Dombfalu, nyugaton Magyarkályán. Jellegzetes mezőségi falu.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1213-ból maradt fenn Zuat néven. További névváltozatai: Zovath (1329), Zoat (1334), Zowath (1410).[2]
A népességre vonatkozó első hivatalos adat 1795-ből származik, ekkor Felsőszováton 98 ház, 120 család, 585 személy volt, Alsószováton pedig 85 ház, 106 család, 536 személy. 1850-ben 2145 lakosából 1219 román, 769 magyar, 8 zsidó és 146 roma volt. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 956 román, 1173 magyar és 94 roma.[3] Felsőszovát lakossága többségben református, Alsószováté pedig unitárius volt. Az 1950-es évekig a lakosság száma nőtt, ezt követően azonban az iparosítás következtében megindult a fiatalok elvándorlása Kolozsvárra, Tordára, Marosvásárhelyre.
Látnivalók
[szerkesztés]- 14. századi unitárius templom
- Növényrezervátum, mintegy 400 ritka növénnyel. A Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfii) a világon egyedül itt található.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Benczédi Huba Lóránt karvezető (1941)
- Bodor András történész (1915–1999)
- Boér László orvos, szakíró (1907–1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992
- ↑ Botanikai rezervátumot hoznak létre Magyarszováton, Szabadság, 2001. január 15.[1] Archiválva 2004. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Dimény Erika: Temetkezési szokások Magyarszováton. Művelődés, LX. évf. (2007. június)
További információk
[szerkesztés]- A magyarszováti unitárius egyházközség honlapja Archiválva 2008. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kallós Zoltán néprajzi írása
- Feischmidt Margit: Etnicitás és helyi intézmények. Jegyzetek egy mezőségi faluról
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
